„A holdfényben odalent ráncot vetettek a hegyek, mint a gyűrött ruha.” Egy finoman, s mégis szűkszavúan árnyalt háborús regény, mely megérinti az olvasót. Herbert Ernest Bates 40 éve halt meg.
1905. május 16-án született Rushdenban született Herbert Ernest Bates angol író és hatvankilenc évvel később, 1974. január 29-én Little Chartban, a kenti Canterbury mellett hunyt el. Nemzetközi hírnévre három saját néven megjelent regénye, a Jó széllel francia partra (1944), a Bíbor sivatag (1946) és A jakaranda-fa (1948) révén tett szert. Mindhárom könyv kiinduló helyzete a brit hadirepülők ellenséges területen történt kényszerleszállása.
A Jó széllel francia partra egy súlyosan sebesült angol pilóta és egy bátor francia parasztlány történetét mondja el a németek által megszállt Franciaországban, a másik kettő a japán fennhatóság alatti burmai területen játszódik. Hőseik átlagos angolok, akik helytállásuk, emberségük és szerelmük révén kerülnek ki győztesen a háború viszontagságaiból.
Bates regényei alig néhány ember sorsában ábrázolják a kort; a lelkekben, az érzésekben, az alapvető emberi kapcsolatokban, a belső történésekben ragadják meg a háborút. E művek érzékeltetik az emberek egészséges életösztönét, s a köztük kialakult szolidaritás szerepét, emellett két burmai történet az író megértését és rokonszenvét is tanúsítja a gyarmati népek iránt.
Jó széllel francia partra
„Jó néhány órája repülnek már Franciaország és az Alpok felett Olaszország felé, s most vissza. Kiszáradt a szája. Hátraszólt az embereinek a gégemikrofonon:
– Itt a francia határ megint. Nincs semmi hiba?
– Csak az, hogy otthon szeretnék már lenni – szólalt meg a hátsó géppuskás altiszt. – Beledöglök, annyira unom már. Azt sem tudom, milyen nap van, milyen év?
– Kétszáztizennyolc Krisztus előtt – mondta Sandy –, Hannibál seregeivel kelünk át az Alpokon.
– Lehet – hagyta rá Godwin. – Connie-nak az is mindegy. Csak ül és fapofával malmozik.
– Malmozik a halál – felelte O’Connor – majd megesz a fene.”
A megszállt Franciaországban kényszerleszállást hajt végre egy bevetésből hazafelé tartó angol gép. A fiatal pilóta karja súlyosan megsérül, Franklin csak négy altiszt társa segítségével tud menekülni. A kis csapat tagjai nemsokára egy segítőkész francia családnál találnak menedéket, akik életük kockáztatásával bújtatják a szerencsétlenül járt repülősöket.
Az altisztek hamis papírokkal nemsokára elindulhatnak Spanyolország felé, Franklin állapota azonban olyan súlyossá válik, hogy csak egy gyors műtét menti meg az életét. Lábadozása közben lassan telnek a forró nyári hetek, melyek során a férfi és az őt ápoló lány között csöndes vonzalom ébred. A szerelmesekre ezer veszedelem vár a megszállás zűrzavarában, s kalandjaik sorát végül egy hősies áldozat zárja.
A méltán legismertebb angol háborús regény nagy erénye, hogy lírai tömörségű nyelvezetével a háború szörnyűségeit háttérbe szorítva, jószerével említetlenül hagyva képes bemutatni azok keserves, lélekromboló hatását. Bates a veszélyek közepette született tiszta érzelem erejében, a hétköznapi hősök emberségében mutatja meg, mi mindent fenyegetett az embertelen fasizmus.
