„A jelenlegi piaci szereplők egy nem mérhető célközönséget tépnek szét és marcangolnak. Mindenki mindent jobban tud a másiknál, és senki sem lát az orránál tovább” – mondta az Agave Könyvek ügyvezetője, Varga Bálint, akivel a magyar könyvkiadásról, kedvelt szerzőkről és az e-könyvek szerepéről beszélgettünk.
A Könyvhét utáni csendesebb időszakot követően az őszi-téli szezon a könyvpiacot minden évben fellobbantja, ez idő tájt felpörög az élet az új szerzők és az új könyvek bemutatása terén, akció követi az akciót, zajlik a karácsonyi vásárlási dömpingre való felkészülés, és a könyvszakma résztvevői sem állnak le vitáikkal, megbeszéléseikkel.
Baráth Katalin, Kondor Vilmos, Brandon Hackett, Dennis Lehane, John le Carré, Lawrence Block, Philip K. Dick, Iain M. Banks, C.J. Sansom, Laurell K. Hamilton vagy Suzanne Collins olyan népszerű és kultikussá vált szerzők, akiket a mai olvasó az Agave Könyvek által ismerhet meg hazánkban. Mennyire befolyásoló és mekkora szereppel bír az olvasói tetszési index egy-egy könyv kiadásában? Milyen célokat tűzhet ki maga elé egy elsősorban krimi és sci-fi irodalommal foglalkozó kiadó? A digitális könyveké a jövő, de mi kell hozzá, hogy mindenki számára elérhetővé váljanak? Varga Bálint nem tért ki a válaszadás elől.
Széles műfaji spektrumban kínál a kiadó: van többféle krimi, fekete humor, fantasy, gyerekkönyv és sci-fi is. Azt nyilatkoztad már nem egyszer, hogy a legjobbakat kívánjátok kiadni, és ezt nem befolyásolja a közönség igénye. Szerintetek mi a legjobb?
Ez nem változik. Érdekes, izgalmas, ad valamit és nem vesz el. Áll ez Vernére 150 év elteltével, meg John le Carréra is egy év elteltével. Nyilván nem lehet és nem is szabad mindig kiszolgálni a közönségigényt, de – mondjuk így – lehet a kedvére tenni. Vannak trendek, amikbe mi is beszállunk, igyekezve megtalálni azon belül a legjobbakat. És ez szerencsére többször sikerül, mint nem.
Ma már a történelmi krimik terén is nagyon erős kínálattal bír a kiadó. Sikere van ennek a műfajnak Magyarországon?
Igen. És nem meglepő módon. Olvasóink szeretik az izgalmas, érdekes és alaposan megkutatott történelmi regényeket, főleg az ókorból és a Tudor-korabeli Angliából. Erre nem nagyon találjuk a magyarázatot, de legalább látjuk, hogy mik azok a korszakok, amiket szeretnek. És persze a magyar történelmi krimijeink is sikeresek: Baráth Katalin és Kondor Vilmos könyvei, valamint a Pintér-Pintér szerzőpáros alternatív történelmi kalandregénye is ezt ígéri, ami az 1800-as évek végén játszódik.
Mitől függ, hogy mekkora példányszámban jelenik meg egy Agave-könyv?
Van egy minimum, ami alatt nem érdemes kiadni egy könyvet, mert nem jut el minden boltba, ez rendszerint 1500 példány. A nyomdák hamar teljesítik az utánnyomást, de csak akkor indulunk valamivel három-négyezer példányban, ha tudjuk (vagy sejtjük), hogy jól fog menni. Az, hogy számítunk rá, nagyon kevés. Vannak jelek, amik utalnak arra, hogy érdemes valamivel nagyobb példányszámmal indulni, és persze az se mindegy, hogy mi mekkora összeget költünk promócióra, mert ha sokat, akkor sok könyvnek is kell a boltokban lennie.
Az Agavénál viszonylag jól meghatározható, hogy melyik szerzőnek, mikor jelenik meg könyve, illetve hogy milyen műfajú kötetekre számíthatnak az olvasók. Mi alapján döntitek el, hogy nyári vagy őszi megjelenés legyen?
Hogy melyik az a könyv, amit szerintünk a strandon érdemes olvasni, vagy borongós időben egy fotelban, egy bögre kávé mellett. Az egyik nem zárja ki a másikat, de nagyjából ez a vezérlő elv, meg persze a nyári szezon csúcspontja, a Könyvhét, illetve a téli szezon csúcspontja, a karácsony. Az azokhoz vezető úton nem mindegy, hogy mi mikor jelenik meg.
Idén ismét több új szerzővel jelentetek és jelentek még meg, viszont nem egy szerzőt „jegeltetek”. Próbáljátok tágítani a szerzői kört vagy egyszerűen nem lettek sikeresek a félretett szerzők?
Is-is. Olyan nincs, hogy egy kiadónak minden szerzője sikeres legyen. Vannak, akiktől fájó szívvel búcsút kellett vennünk, de például némi “jegelés” után jövőre folytatjuk az Alagutak-sorozatunkat.
Mire számíthatnak az olvasók biztosan? Bizonyos krimi és fantasy szerzők a biztos befutók közé tartoznak, míg a visszahozott Briggs vagy Collins már kétesélyesnek tűnik. A szépirodalmi kategóriában például régen jelent meg könyvetek.
A szépirodalmat, mint olyat nem erőltetjük. Próbálkoztunk ezzel-azzal, de nem jött be. Azonban van még helyette annyi más. Block, Lehane, Simenon, Banks, Sansom, Hamilton és Gaiman biztos nevek, és Collinstól is szívesen adunk ki könyvet, ha ír még, és miért ne tenné. Le Carré, Lindsay, Saylor – ők is azok közt vannak, akik írjanak bármit, mi ki fogjuk adni.
Egy viszonylag hosszabb őszi kampányon vagytok túl. Kiürült a raktáratok vagy azért akad még eladó könyv?
Akad még, de azért elég sikeres volt a pucolás. Nem árt néha benézni a sarkokba, hogy mi van még ott. Az olvasók is nagyon örültek a sok-sok könyvnek, melyek már boltokban sem kaphatók, mi meg találtunk még párat egy raklap mögött.
Akár erőszakosnak is tűnhet a kampányotok, de mint olvasó, mégsem tekintem annak. Jól hoz a konyhára egy ilyen átfogó kampány?
Ezek a kampányok nem olcsók, és nem is gyakran csinálunk ilyet, ám az az általános tapasztalat, hogy ha okosan találjuk ki, akkor sikeres lesz, és bőven behozza az árát. Most is ez történt, és erőszakosak nem akartunk lenni, viszont manapság egyre nehezebb eljuttatni az üzenetet a “végfelhasználóhoz”, ami persze nemcsak a mi bajunk, hanem az élelmiszergyártóké, a cipészeké, meg a politikai pártoké is.
Viszonylag olcsón, különös megoldással indult a kiadó az e-könyvek piacán. Csakhogy, mintha a lendület csökkent volna, és most már ott tartotok, hogy megfontolás tárgya maga az e-könyvek kiadása is. Mi a gond az e-könyvek terén Magyarországon?
Minden. Tele vagyunk eszközökkel, de nincsen tartalom. Ha van, akkor meg drága. Ha nincs, akkor is drága, mert minden egyes illegális letöltéssel kárt okoznak a szerzőnek meg a kiadónak. Tisztázatlanok a formátumok, az ipari sztenderdek. DRM? DRM nélkül? Prc, pdf vagy epub? Mennyibe kerüljön? Zavaros a terjesztés, zavaros a jogi háttér, zavaros az elszámolás, gyakran a jogtulajdonosok sem tudják, hogyan álljanak a kis magyar piachoz. És közben napról-napra jelennek meg a profetikus megfejtők, akik reggelente minimum egy spanyolviasszal örvendeztetik meg az emberiséget, ahelyett hogy a közös érdek és cél vezérelné őket.
Olyanok vagyunk, mint ősszel az Andrássy út. Minden sarkon egy gesztenyés, az egyik így spórol, a másik úgy, de ha lenne, mondjuk, három nagy gesztenyésbolt, akkor vásárló is lenne benne, ami nem zárja ki a kis gesztenyések szükségességét. A jelenlegi piaci szereplők egy nem mérhető célközönséget tépnek szét és marcangolnak. Mindenki mindent jobban tud a másiknál, és senki sem lát az orránál tovább. Nagyjából ennyi a bajom.
Baráth Katalin most mégis megjelenteti rövidebb írásait.
Ingyenesen letölthető formátumban.
Már-már unalmasak a felmérések, melyek az olvasási kedv hiányáról szólnak. Az e-könyvek segíthetnek ezen a téren?
Ha lesz tartalom, majd olvasni is fognak. De egyelőre nincs tartalom az olvasással ismerkedőknek, jelesül a fiamnak. De nemcsak Magyarországon, hanem Amerikában sem. Az, ami most folyik e-könyvek terén, csak hülyeskedés a homokozóban – legalábbis tartalom szempontjából. Amikor ténylegesen gyerekeknek írnak/fejlesztenek tartalmat e-könyolvasókra, na, az lesz a jövő. Ez most itt nem az. Mert mennyiben más, mondjuk, Az aranyember nyomtatva, mint e-könyvben? Semennyiben. A tartalom ugyanaz, a hordozó más. Majd ha a tartalom is megváltozik. Az izgalmas lesz. Ez most nem az. De oda el kell jutni valahogy, és ennek az elején vagyunk.
Tehát, azt te is tisztán látod, hogy a digitális könyveké a jövő. Milyen előnyökkel bírnak?
Hirtelenjében a legnagyobb előny, hogy a Kindle-men sokezer könyv elfér. Az is előny, hogy igény szerint tudom változtatni a betű méretét. Az is előny, hogy könnyű. Az is előny, hogy nem kell hozzá raktár és könnyű az értékesítés. Hátrány? A rendezetlen viszonyrendszer, a macerás kütyük, a sokféle formátumok – azaz a gyerekbetegségek. Biztosan kinőjük majd, de most már a dedikált eszközök jövője is kérdéses.
Milyen feltételek mellett lehet esélye az e-könyveknek a kiadónál?
Legyenek rendezett viszonyok a jogok, a kereskedés, a formátumok, az elszámolás és a fizetés terén. Addig csak óvatosan próbálkozunk. Módjával.
2005-ben indítottátok el az Agavét, az eltelt évek alatt a kezdő, önmagát is kereső könyvkiadóból egy jól prosperáló, a célközönség által követett kiadó vált. Mi a legnehezebb és a legkönnyebb feladat számodra a kiadó működtetésénél?
Könnyű feladatok nincsenek. Vannak rutinfeladatok, de könnyűek alig. Nem akarom azt mondani, hogy olyan rettentően nehéz és megerőltető lenne egy kiadót működtetni, de az biztos, hogy sok kihívással teli. Állandóan küzdünk a jogtulajdonosokkal, most éppen a fordítóinkon söpört végig egy hullám, amikor sokakat kellett pótolni, pénzügyileg is egyensúlyban kell tartani a hajót, súlypontozni a marketinget és a publicitást, irányítani a terjesztést, behajtani számlákat, közben tele vagyunk kéziratokkal, könyvekkel. Azt hiszem, ez az egyik legnehezebb dolog: hogy alig van időnk olvasni. De igyekszünk, és vannak lektoraink is, akik segítenek, most is van öt kézirat a Kindle-men, melyeket két hét alatt el kellene olvasnom. A legnehezebb meg az, hogy ne veszítsük szem elől a célt, hogy kinek és milyen könyveket adunk ki – és hogy miért.
Kibelbeck Mara
