Az ünnepek már a nyakunkon, alig néhány nap, hogy kiválasszuk a legmegfelelőbb ajándékokat szeretteinknek. A könyv a legkiválóbb ajándék, nem csak biztos siker, de vásárlása egyben az egyik legszórakoztatóbb feladat is, hiszen kevés olyan megnyugtató és „élménydús” helyet találunk, mint egy könyvesbolt.
Ljudmila Ulickaja: Imágó
A szerző három nagyon különböző jó barát – egy zenész, egy költő és egy fotográfus – életén keresztül mutatja be a Sztálin halálától a Gorbacsov-féle „peresztrojkáig” terjedő időszak, az „olvadás” és a „pangás” korszakának hétköznapjait. „Suhantak a zenére, mint a szél, és a vad zenehangok beléjük hatoltak, nem volt itt semmiféle finom érintés, hanem csak kipörgetés, repülés, aztán megint kipörgetés, és a széles vállú Vova mintha csak egyik kezéből a másikba dobálta volna.”
A történet középpontjában e három évtized szovjet történelmének ellenzéki törekvései állnak: konspirációk, illegális kiadványok terjesztése, csempészése, kényszerű külső és belső emigrációba vonulás – a korszak politikai életének tipikus eseményei. Az Ulickajától megszokott szövevényes történetből kibontakoznak a szovjet diktatúra elleni küzdelem mindennapjai: megtudhatjuk, miként őrizhető meg ilyen körülmények között az ember személyisége, anyagi és szellemi függetlensége, vagy épp miként semmisíti meg a rendszer azokat, akik szembeszállnak a hivatalos ideológiával.
Ulickaja idegenvezetőnkké válik, és elvezet bennünket egy hátborzongató és „csodás” korszak édes-bús, véresen komoly ugyanakkor – visszatekintve – mulatságos világába.
Cím: Ljudmila Ulickaja: Imágó Kiadó: Magvető Megjelenés: 2011
Howard Jacobson: A Finkler-kérdés
A Booker-díjas regény három, Londonban élő barát története barátságról, szerelemről, hűségről és zsidó identitásról. A kötet címét az író egyik hősétől kölcsönözte, a történet szerint Julian Treslove és Sam Finkler gyerekkori barátok voltak. Finkler zsidó, Treslove nem az, így számára a „zsidókérdés”, a „zsidó-világösszeesküvés” nemes egyszerűséggel válik finkler-kérdéssé és finkler-világösszeesküvéssé.
Sam Finkler sikeres író és médiaszereplő. Zsidó identitása problémát okoz számára, menekül előle, és igyekszik azt megtagadva élni. Barátja, Treslove a világban önmagát idegennek érző ember, akinek valójában az a vágya, hogy magányát feladja és tartozzon valakihez, valakikhez. Miután a baráti kör harmadik tagjától, Libor Sevcik, cseh zsidó emigránstól hazafelé menet, éjjel egy rablótámadás áldozatává válik és meggyőződése lesz, hogy antiszemita támadás érte. „Pontban éjjel 11:30-kor támadták meg. Treslove ezt azért tudta, mert valamilyen oknál fogva a támadást megelőző pillanatban az órájára nézett. Lehet, hogy sejtette, többet nem fog ránézni.”
A Sam Finkler iránti barátsága és sikerei miatti féltékenysége, érzelmi üressége és a valahová tartozni vágyása Treslovban megszüli a felismerést, zsidósága kérdésében. Ezzel alapjaiban megváltoztatja további életét.
Cím: Howard Jacobson: A Finkler-kérdés Kiadó: Kossuth Kiadó Megjlelenés: 2011
Lévai Katalin: Karácsonyi égbolt
Lévai Katalin a Külkereskedelmi Főiskola angol-német szakán szerzett diplomát. 1987-ben elvégezte az ELTE szociológia és szociálpolitika szakát, 1993-ban pedig az ELTE Bölcsészettudományi Karán megszerezte a doktori fokozatot, majd a szociológiai tudomány kandidátusi fokozatát. Ír és oktat. Lévai Katalin az esélyegyenlőség területén egyik fő feladatának tekinti a nők érdekeinek védelmét, az egyenlő bánásmódért és esélyegyenlőségért folytatott küzdelmet. 2008 szeptemberében Európai Charta néven mozgalmat indított az erőszak, a szélsőségek, a gyűlöletkeltés és az intolerancia ellen.
A politikusként és szociológusként ismert írónő legújabb regényében három generáció asszonyainak XX. századon átívelő, titkokkal teli családtörténete bontakozik ki. A Karácsonyi égbolt egy tragikus szerelmi háromszög múltban fogant, de jelenig ható történetét meséli el, azoknak az embereknek a boldogságát és szenvedését, akik az elmúlt hetven évben a világnak ezen a szegletén voltak kénytelenek állandó megújulásban átélni a teljességet. Laura az anyja szürke kalapdobozába rejtett levelekből jön rá, miért bonyolódott apja kettős szerelmi viszonyba, és hogyan történhetett meg, hogy gyermekként ebből semmit nem érzékelt.
„Nem hordozhatod magadban a múltadat ártatlanul, miközben minden erőddel megpróbálsz a jelenben élni.” Meglepő módon a főhősnő, Laura ezt a tanulságot attól a férfitól hallja, akivel hosszú távon nem tud együtt maradni, éppen a múlt titkai miatt. Bár a regény fikció, az alaptörténet a szerző szüleinek története. Lévai Katalin tollából megtudhatjuk azt is, hogy létezik örök szerelem és létezik emberség, még Európának ezen a rémségeket és pusztításokat átélt felén is. Arra figyelmeztet, hogy együtt kell élnünk; egymással, a múltunkkal, a fájdalmas történelmünkkel, megértve, mentve, és megbecsülve a másikat.
Cím: Lévai Katalin: Karácsonyi égbolt Kiadó: Alexandra Kiadó Megjelenés: 2011
Angela Carter: Esték a cirkuszban
Az Esték a cirkuszban a folytonosan korlátokat feszegető szerző minden rebellis stílusjegyét magán viseli. A műfajilag behatárolhatatlan, pikareszk kalandregényt, ironikus fejlődésregényt, feminista románcot, historiografikus metafikciót ötvöző történet színhelye, a vándorcirkusz, a társadalom peremvidékén mozgó, rituális-szakrális tér. A mágikus realista hagyomány nyomán a regény újabb és újabb perspektívákat tár fel, hogy a látás, a megismerés, a bizalom, a hit és az igaz valóság viszonyát megkérdőjelezve, mindig máshonnan, máshogyan, meghökkentőként láttassa a megszokott mindennapit és tényszerűn, a valóság megkérdőjelezhetetlen részeként mutassa be a hihetetlen, csodálatos eseményeket. A „madárnő” mutatványa a regény első mondatától kezdve a képzelőerő próbáratételére tör.
Az Esték a cirkuszban a „bohócok könyve” elnevezést kapja, és a szerző a színpadi mutatványként felfogott mágiát értelmezi a regény önmetaforájaként. A Lápvilág problematikáját a „sebek könyve” címû fejezet fogja össze, és csomópontjában az ismétlés, a regény időszerkezetének rendezõelve áll. Az Esték a cirkuszban megjelenésével a közelmúlt világirodalmának egyik remekművét veheti végre kezébe a magyar olvasó. Angela Carter 1984-ben kiadott regénye egyszerre játékos, ironikus, érzelemgazdag történet és lebilincselő olvasmány.
Cím: Angela Carter: Esték a cirkuszban Kiadó: Magvető Megjelenés: 2011
Bánó Attila: 55 meghökkentő eset a magyar történelemből
A kötet 55 fejezete meglepő esetek elbeszélésével gyarapítja történelmi ismereteinket. Ez a könyv remek kiegészítője lehet történeti regényeinknek, olyan felmerülő kiegészítő kérdésekre ad választ, melyek nem mindig szerepelnek a könyvek lapjain. Bánó Attila, aki oknyomozó módszerekkel járt a dolgok után.
Bemutatja többek között a 907-es pozsonyi csatát, amelynek győztes megvívása jelentősen megerősítette helyünket a Kárpát-medencében. Kiderül, hogy miért volt valódi parasztfelkelés a Budai Nagy Antal vezette 1437-es megmozdulás, s miért nem volt az az 1514-es Dózsa-féle parasztháború. Választ kapunk a következő kérdésekre is: I. Miksa király koronázási ünnepségén miként mentette meg gróf Zrínyi Miklós az új király életét, és milyen viszonzást kapott 1566-ban Szigetvárnál? Miért börtönöztette be Dobó Istvánt, Eger várának hős védőjét élete vége felé az uralkodó? Ki és miért akart merényletet elkövetni az 184849-es szabadságharc leverése után néhány évvel a fiatal Ferenc József császár ellen a bécsi Burgban? Meghökkentő történetek, amelyek újragondolásra biztatnak.
Cím: Bánó Attila: 55 meghökkentő eset a magyar történelemből Kiadó: Athenaeum Kiadó Megjelenés: 2011
Aczél Endre: Acélsodrony
A mából visszatekintve a 60-as és a 70-es, 80-as évek csalókán nyugalmasnak tűnnek, holott meglehet, egyáltalán nem voltak azok. Aczél remek érzékkel lavíroz az események között és adagolja a különféle történéseket a maga sajátos stílusában úgy, hogy közben távol tartja magát az értékítéletektől.
A három kötetben jóval kevesebb politikai csatározás és hova tartozás szerepel, mint kulturális infomáció, mindennapi érdekesség. Találkozni lehet mindazokkal a művészekkel, alkotásokkal, tudósokkal, akik egy egész nemzedék világlátását formálták. De nem marad ki a sport sem, ugyanilyen metszetben. Ebben a könyvben minden benne van, amit szerintem a múlt század nyolcvanas éveiről tudni érdemes. Vagy tudni kell. Vagy tudni kellene.
Cím: Aczél Endre: Acélsodrony Kiadó: Park Kiadó
Norberto Fuentes: Fidel Castro önéletrajza
A „Fidel Castro önéletrajza” vitathatatlanul a legteljesebb, legrészletesebb és leghitelesebb életrajz, amit a kubai vezérről a mai napig írtak. Norberto Fuentes évekig Fidel Castro közeli barátja és bizalmasa volt. Tudott a kubai titkosszolgálatok minden taktikai lépéséről a forradalmi Kuba legkényesebb hadműveletei során, és olyan iratokhoz férhetett hozzá, melyek tartalma eddig mások számára ismeretlen volt. Kiváltságos nézőpontjánál fogva ugyanakkor jóval többet tár fel a tényeknél: az indítékokat és az indítékokon túl a célokat.
A Fuentes által festett portré távol áll attól a misztikus képtől, melyet többek közt maga Fidel is próbál közvetíteni, és feloldja azokat az életrajzi torzításokat, melyeket az őt ócsárló kritikusok próbálnak sugallni. A „Fidel Castro önéletrajza” az utóbbi évtizedek legvitatottabb vezetőjének személyes oldalát tárja elénk, életének minden fontos pillanatában. Fényt derít azokra az eseményekre, melyeket a forradalom romantikája vagy a száműzetésbe kényszerültek éles bírálatai igyekeztek elfedni.
Fidel Castro hatalomra kerüléséről és Kuba élén töltött éveiről egy hiteles tanú, az őt legközelebbről ismerő egykori barát tollából olvashatunk az önéletrajzi fikció elbeszélésmódját dokumentumokkal ötvöző pályaképet.
Cím: Norberto Fuentes: Fidel Castro önéletrajza Kiadó: Alexandra Kiadó Megjelenés: 2011.
Arthur Koestler: Ígéret és beteljesedés – A zsidó állam születésének története, 1917–1949.
A zsidó állam kikiáltását megelőző időszak megrázó, döbbenetes története; történet egy évezredes vízióktól, gyötrelmektől, üldöztetéstől sújtott nép hazára találásáról, mely a bibliai beteljesedéstől újabb egyetemes problémák felé tart. Az író nem törekszik történelmi teljességre, és sajátos szemszögből követi nyomon az eseményeket, hogy hangsúlyozza a történetben szerepet játszó irracionális tényezők és érzelmi előítéletek szerepét.
„Nincs ugyanis az emberiség egész történelmében még egy olyan közösség, amelyet ilyen kitartással hajszoltak volna végig a földkerekségen; amely kétezer évvel túlélte volna nemzeti pusztulását, s amely autodafék és gázkamrák közepette soha ne szűnt volna meg imádkozni a megfelelő évszakban azért, hogy termékenyítő eső hulljon egy olyan országban, amelyet soha nem látott, s e csillagászati hosszúságú idő alatt a természetfelettibe vetett törhetetlen hittel évről évre arra emelte volna a poharát, hogy jövőre már Jeruzsálemben ünnepel…” (Részletek a kötetből)
Cím: Arthur Koestler: Ígéret és beteljesedés – A zsidó állam születésének története, 1917–1949. Kiadó: Noran Libro Megjelenés: 2011
C. Chabris és D. Simons: A láthatatlan gorilla
Christopher Chabris és Daniel Simons könyve azon fontos tényre épül, hogy az agyunk nem úgy működik, ahogyan mi azt gondoljuk. Azt hisszük, úgy éljük és értjük meg a világot, ahogy az a valóságban van, de gondolatainkat a mindennapi illúziók ostromolják. A láthatatlan gorilla számos példán keresztül mutatja meg, hogy az illúziók miként tévesztenek meg minket. Chabris és Simons elmagyarázza, miért esünk áldozatául ezeknek a mindennapi illúzióknak, és mit tehetünk, hogy be tudjuk oltani magunkat a hatásaik ellen.
Christopher Chabris és Daniel Simons kognitív pszichológusok, akik széles körben folytatott kutatásaikért mindketten számos elismerésben részesültek. A „Gorillák társaságában” kísérletük megmutatja megfigyelési képességeink másik, homályos oldalát, és gyorsan a pszichológia egyik legismertebb kísérleteinek egyikévé vált; színházi darabot insiprált, és még a CSI sorozatban is megemlítették.
Cím: C. Chabris és D. Simons: A láthatatlan gorilla Kiadó: Magnólia Megjelenés: 2011
