A magyar fővárosban az első filmvetítés 1896 tavaszán egy Váci utcai házfalra történt. 100 éve, 1915. október 31-én nyílt meg Budapesten az elegáns, színházi körülményeket nyújtó Royal Apolló premiermozi vörös plüssfüggönnyel és zsöllyékkel, a lépcsőházat márvánnyal burkolták.
A magyar fővárosban az első filmvetítés 1896 tavaszán egy Váci utcai házfalra történt. A Somossy Orfeum télikertjében (a mai Operett Színház helyén) Animatograph néven tartottak előadásokat 1896. április 29. és május 6. között, alig négy hónappal a Lumiére testvérek 1895. december 28-i párizsi „világpremierje” után. A mozi jó ideig a mutatványosok produkciója volt, akik sátrakban tartották a vetítéseket.
Az első magyarországi filmvetítések 1896. május 10-én kezdődtek Budapesten. Lumiére-ék megbízottja a körúti Royal Szálló kávéházi részében naponta többször félórás műsort vetített, s a budapesti millenniumi díszfelvonulásról is készített mozgóképeket. Az első állandó pesti mozgófényképszínházat 1906-ban nyitotta meg Ungerleider Mór kávéház-tulajdonos és Neumann József egykori artista az Erzsébet körút 27-ben Projektograph néven, s később Odeon néven működött. A vállalkozó páros két évvel később megalapította a Projectograph Rt.-t, az első filmkereskedő és mozivállalatot. (Mozi szavunk a neves írótól, Heltai Jenőtől származik.)
A mozik száma a századelőn gyorsan szaporodott, 1909-ben 46, 1913-ban 114 helyen játszottak filmeket.
A Royal Apollót is Ungerleiderék nyitották meg 1915-ben, hogy kiváltsák a Népszínház utca 1-3. szám alatt (a mai Blaha Lujza téren) 1906 óta működő, de csak ideiglenesen engedélyezett Apolló Színházukat. A Royal Apolló a Monarchia egyik legnagyobb hotelje, az Erzsébet körút 45-47. alatt épült Royal szálloda díszterme helyén létesült. Az épületben pálmakert, éttermek, cukrászda és üzletsor is volt, homlokzatát négy Párizsból származó, az évszakokat jelképező öntöttvas szobor díszíti. A hátsó, Hársfa utcai traktusban található mozi az épület két díszudvara egyikéből közelíthető meg. Itt egyébként már 1896. május 10-től, tíz nappal az átadás után vetítették a Lumiére testvérek filmjeit, majd a millenniumi díszfelvonulás részleteit.
A dísztermet kihasználatlanság miatt 1915-ben bemutató filmszínházzá alakították át, 1000 fő befogadóképességgel, félmillió korona költséggel. 1915. október 31-én nyílt meg az elegáns, színházi körülményeket nyújtó premiermozi, vörös plüssfüggönnyel és zsöllyékkel, a lépcsőházat márvánnyal burkolták. (Még négy bemutató filmszínház volt: a Corso, az Uránia, az Omnia és a Mozgókép Otthon – a mai Művész). A Royal Apolló megnyitó előadásán Janovics Jenő Tetemrehívás című filmjét mutatták be, a vetítés előtt a főszereplő Berky Lili mondott beszédet.
A mozit 1920-ban új cég vette át, ennek eladósodása után Gerő István premierfilm-trösztje vásárolta meg. 1931-ben itt mutatták be az első magyar hangosfilmet, a Kék bálványt. Az 1930-as évek végén a Magyar Film Iroda tulajdonába került, 1942 és 1945 között Nemzeti Apolló volt a neve. A második világháborúban Budapest ostroma során több gránátbelövést is kapott.
1945-ben a MAFIRT vette át a mozit, amelynek ismét Royal Apolló lett a neve. 1948-ban államosították, 1949 és 1990 között Vörös Csillag néven működött. Az 1956-os forradalom utolsó napjaiban az épület egyes részei leégtek, és újabb belövéseket is kapott. A felújítást 1957-ben kezdték el, végső helyreállítása, részben átalakítása 1961-ben fejeződött be. 1983 és 1987 között a homlokzatot eredeti formájában állították helyre, a báltermet és a díszlépcsőt védetté nyilvánították. Fennállása alatt ez volt a legnevesebb premiermozi, melyben közel ezer ember fért el.
1990-ben egy kanadai-francia konzorcium nyerte el a szálloda hasznosítására kiírt versenyfelhívást. A mozi megszűnt, helyére ismét báltermet terveztek, a hotelt irodaháznak akarták átépíteni, a Royal pincéjében mozicentrumot képzeltek el, de a tervek nem valósultak meg.
1993-ban a mozi ismét megnyílt, Apolló néven, és 1997-ig üzemelt. Ekkor, egy újabb privatizációs pályázat eredményeképpen a Corinthia Konzorcium 1,18 milliárd forintért vette meg az ingatlant, és vállalta, hogy szállodát, filmszínházat és éttermet alakít ki az együttesben. A szálloda épületében lévő Apolló Mozit a Budapest Film Rt. és az Állami Vagyonügynökség 274 millió forintért adta el a konzorciumnak 1998-ban, de mozi nem lett belőle.
