„Ha a rabszolgaság nem rossz, akkor semmi sem az.” 1865 decemberében írt levelében írt így Abraham Lincoln, aki államférfi és katonai vezető volt, ugyanakkor apa, férj és egy folyamatos önvizsgálatot tartó férfi is.
Abraham Lincoln életének és elnökségének utolsó négy hónapjában vívta élete legfontosabb csatáját: egy szétszakított nemzet számára utat mutatott, miközben nyilvánosan és személyesen is hatalmas nyomást próbáltak gyakorolni rá.
Steven Spielberg Lincoln című filmje felvonultatja az amerikai vezető legveszélyesebb és legfelemelőbb pillanatait abból a korból, amelyben a rabszolgaság intézménye vetett árnyékot az országra, és a háború által szétszakított nemzetnek ismét eggyé kellett válnia. Lincoln nem csak a pusztító polgárháború lezárásáért küzd, hanem azért is, hogy elfogadják a 13. alkotmány-kiegészítést, amely eltörli a rabszolgaságot – ennek eléréséhez pedig minden képességére, bátorságára és állhatatosságára szüksége van, vagyis azokra a tulajdonságaira, amiknek köszönhetően mára ő maga legendává vált.
Lincoln megtalálása
A forgatókönyv megírásában a Pulitzer-díjas Tony Kushner volt Spielberg társa, a címszerepet Daniel Day-Lewis alakítja. A filmben felrajzolják az államférfi ellentmondásokkal teli személyiségét, aki egyszerre volt szórakoztató és komoly, nagy anekdotázó és szenvedélyes érvelő, metszően okos parancsnok és sérülékeny apa. De mindenekelőtt államférfi volt, mégpedig a legnagyobb közül való.
„Mindig is el akartam mesélni Lincoln történetét. Ő az egyik legmeghatározóbb figura a történelemben és az én életemben is – meséli Spielberg. – Emlékszem, olyan 4-5 éves lehettem, amikor először láttam a Lincoln emlékművet. Először egészen megrémültem a széken ülő alak hatalmas méretétől. Aztán egyre közelebb és közelebb mentem, és magával ragadott az arca. Soha nem fogom elfelejteni azt a pillanatot, akkor kezdett el érdekelni, hogy ki is az az ember, aki ott ül abban a székben, és ez az érdeklődés máig tart.”
Ahogy Spielberg egyre többet tudott meg élete során Lincolnról, annál nagyobb lett az iránta érzett csodálata. „Lincoln az országunkat a legnehezebb időszakban vezette. Mégis képes volt arra, hogy az amerikai demokrácia alapelvei túléljék ezt a korszakot, és véget vetett a rabszolgaságnak – mondja a rendező. – De a filmben azt is meg akartam mutatni, milyen sok arca volt Lincolnnak. Államférfi és katonai vezető volt, ugyanakkor apa, férj és egy folyamatos önvizsgálatot tartó férfi is. Meg akartam mutatni a nagyságát minden cinizmus és felesleges magasztalás nélkül.”
Spielberg és Tony Kushner forgatókönyvíró – akik már a München című filmen is együtt dolgoztak – egy évtizedig keresték a megfelelő történetet és az elmesélés módját. Aztán rájöttek, hogy Lincoln életének van néhány hónapja, amely tökéletesen megmutatja ennek a kivételes személyiségnek az eszenciáját, a zseniális politikust, a gyötrődő családapát, és az Egyesült Államok bátor védelmezőjét.
„Élete utolsó négy hónapjára koncentráltunk, mert amit akkor véghezvitt, az valóban monumentális – mondja Spielberg. – Úgy éreztünk, hogy a legbonyolultabb küzdelmét kell megmutatnunk, a 13. alkotmány-kiegészítés elfogadtatását. Az én filmjeim általában képekkel mesélnek el valamit, nem szavakkal. De ebben az esetben úgy éreztem, hogy Abraham Lincoln szavai és a rajtuk keresztül megnyilvánuló egyénisége mögött a képek csak a második helyet foglalhatják el.”
Spielberg tudta, hogy egész könyvtárnyi szakirodalom született Lincolnról, de ő egy friss megközelítésre várt. Ezt Doris Kearns Goodwin könyvében, a „Team of Rivals: The Political Genius of Abraham Lincoln”-ban találta meg. A művet 2005-ben adták ki, de a rendező már korábban elkezdett érdeklődni iránta. Spielberg és Goodwin a milleniumi ünnepségeken találkoztak Washingtonban, és elkezdtek a készülő könyvről beszélgetni. „Ő sorba készítette a filmeket, de időről időre felhívott, és megkérdezte: »Nos, mi a helyzet Lincoln-könyvvel?« – emlékszik vissza az írónő. – Aztán egy szép nap leopciózta a könyvet.”
„Doris könyvének szinte minden oldalából le lehetne forgatni egy egész nagyjátékfilmet – lelkendezik a rendező. – De számomra az volt a legfontosabb, hogy úgy éreztem, sikerült megragadnia ennek a férfinak a szellemét.”
Goodwin szervezett egy kerekasztal-beszélgetést, amelyre Spielbergen és Tony Kushneren kívül csupa Lincoln-szakértőket hívott meg. „Felejthetetlen nap volt – meséli Goodwin. – Utána sorba jöttek az e-mailek a történészektől, akiket lenyűgözött, hogy Steven mennyit tudott Lincolnról, a polgárháborúról, mindenről. Aztán Tonyval elkezdtünk e-mailezni Lincolnról, minden lehetséges szempontból kielemeztük, és nekem meggyőződésem lett, hogy nincs másik két olyan ember, akik jobb munkát tudnának végezni náluk.”
Egy 500 oldalas forgatókönyv és az áttörés
Spielbergnek meggyőződése volt, hogy Tony Kushner, aki a München Oscar-jelölt forgatókönyvét is jegyzi, a lehető legjobb választás Goodwin könyvének filmre írásához. Kushnert is lenyűgözte a könyv, de biztos volt benne, hogy még csak kísérletet sem érdemes arra tenni, hogy a 800 oldalas könyvmonstrumot átültessék filmre.
„A könyv hihetetlenül izgalmas – mondja –, ugyanakkor jó példa arra, hogy mi az, amiből esélytelen kétórás mozifilmet faragni. Zsúfolásig tele van fontos és érdekfeszítő eseményekkel, csodálatos személyiségekkel, egyszerűen lehetetlen mindent átmenteni.” Kushner két év alatt írt egy 500 oldalas forgatókönyvet, és átadta Spielbergnek. „Az egyik legnagyszerűbb dolog volt, amit valaha olvastam – meséli a rendező. – De filmkészítőként mégis azt kell mondanom, hogy használhatatlan volt egy mozihoz. Olvasás közben úgy éreztem, hogy a számos izgalmas szál között a legérdekesebb az a 70 oldalnyi rész, amely a 13. alkotmány-kiegészítés körüli harcokkal foglalkozik.”
„Éppen Connecticutban vezettem, amikor Spielberg felhívott – meséli Kushner. – Azt mondta, van egy ötlete, amit lehet, hogy őrültségnek fogok tartani, de mi lenne, ha csak januárra és a 13. kiegészítésre koncentrálnánk? Emlékszem, le kellett húzódnom a kocsival, mert elkezdtem szédülni. Közben Steven sorolta az érveit, és nekem egyre inkább meggyőződésem lett, hogy ez a legjobb megoldás.”
Lincoln
színes, feliratos amerikai történelmi thriller, 150 perc, 2013
Főszereplők: Daniel Day-Lewis, Sally Field, David Strathairn, Joseph Gordon-Levitt, James Spader, Tommy Lee Jones, John Hawkes, Hal Holbrook.
Zene: John Williams, Fényképezte: Janusz Kaminski. Látvány: Rick Carter.
Írta: Doris Kearns Goodwin, Tony Kushner
Rendezte: Steven Spielberg
Bemutató: 2013. január 31.
