Ki ne lenne kíváncsi felmenőire, csakhogy a (le)származástan forrásaihoz nehéz hozzáférni. A történelem segédtudományai című könyvsorozat első darabja segítséget nyújt mindenki számára, aki a geneológia tudománya iránt érdeklődik.
A Genealógia I. című kötetet Reisz T. Csaba, a MOL címzetes főigazgatója, főosztályvezetője mutatta be. A könyv arról szól, hogy a genealógiának, vagyis a (le)származástannak mik lehetnek a forrásai, milyen gyűjteményekben találhatók és hogyan kutathatók.
A Tarsoly Kiadó gondozásában megjelent mű a genealógiai szakirodalom historiográfiai áttekintését, a katolikus, református és evangélikus felekezetek forrásegyütteseinek levéltári és gyülekezeti kutathatóságát, a mikrofilmen lévő anyakönyvi gyűjteményeket, a MOL középkori, erdélyi és általános genealógiai kutatási lehetőségeit, a Hadtörténelmi Levéltár és Irattár, a megyei levéltárak vonatkozó forrásait, valamint a települések iratanyagának és a családi gyűjteményeknek a kutathatóságát tárja az olvasók elé.
„Bár a genealógiai kutatások elsődleges forrásai – különösen az újkorban – az egyházi, majd az állami anyakönyvek, de ezek nem kizárólagos és teljes tárházai az ősökről szóló információknak. A különféle szervezeti, (egyház)igazgatási, gazdasági összeírások, sematizmusok (egyházi adattárak), iskolai iratok ugyancsak fontosak lehetnek személyi és családi gyökereink feltárásához, jobb megismeréséhez” – nyilatkozta Reisz T. Csaba.
A szakember emlékeztetett arra, hogy az 1895. október 1-je előtt vezetett felekezeti anyakönyvek – amelyek addig az állami anyakönyvvezetés hiánya miatt pótolhatatlan értéket képviselnek – a családtörténet-kutatás olyan forrásai, amelyek a mormon mikrofilmezési akció eredményeképpen ma egy intézményben, a MOL óbudai kutatótermében is kutathatók.
A Tarsoly Kiadó a Geneológia I. című kötetettel egy új könyvsorozatot indított útjára, amely a történelem segédtudományait veszi sorra; első kötete a segédtudományok közül a legismertebbet és legnépszerűbbet, a genealógiát tárgyalja. A tervek szerint az e tudomány legfontosabb ismereteit összegyűjtő kiadvány is több kötetben lát majd napvilágot, amelynek első részét tartja kezében az olvasó. A nagyobb egyházak levéltári gyűjteményeire, a Magyar Országos Levéltár, s az önkormányzati levéltárak anyagaira koncentrálnak.
A kiadó célja, hogy a családtörténet kutatásának módszertanát, legfontosabb forrásbázisait, s az azokat őrző intézményeket bemutassa, s hogy a kötet olvasója a genealógiai kutatásban többet lásson a családfa összeállításánál, ugyanakkor felfedezze: az anyakönyvek adatai is jóval többet adnak, mint egy-egy család leszármazásának csupasz váza.
A családok történetének, őseinknek, s persze általában a múltnak akkor lesz arca, ha a rendelkezésre álló lehető legtöbbféle forrástípust mozgósítja a kiadó az események, a háttér, a valamikori közeg felélesztésére, megismerésére. Természeten az így megismert források nem csupán családtörténeti kutatásokat tesznek lehetővé. A különböző gyűjtemények bemutatása mellett a genealógiával rokon területek, más történeti segédtudományok eredményei is helyet kapnak kötetben, hiszen ezek adatai is szorosan kapcsolódnak a genealógia tárgyához, kiegészíthetik a vizsgálódást, s így komplex kutatás valósulhat meg.
Kutatás haladóknak
A mormon mikrofilmezési akció Borsa Iván (1917-2006) történész és levéltáros ötlete nyomán jutott el a nyugat-európai gyűjtemények után Magyarországra. A MOL-ban a mormon egyház támogatásával modern mikrofilmlabort hoztak létre, ahol 1960-1969 között több mint 5 millió iratanyagról készítettek mikrofilmeket, amelyek személyekre vonatkozó életrajzi adatokat tartalmaznak. A kötetben Botlik József tanulmánya ismerteti a mormonok genealógiai törekvéseit.
Reisz T. Csaba megjegyezte, hogy a Genealógia I. nagyszerűen csoportosítja, hogy mit, hol és hogyan keressen a kutató, hangsúlyozta, hogy praktikus kézikönyv született, igaz, „csak haladóknak”. Reisz T. Csaba hozzátette, hogy kedden a Turul idei első számát is bemutatják. Ez a folyóirat a családtörténet legnagyobb múltú, ma is megjelenő szaklapja. Az 1883-ban alapított, majd 1992-ben újraindított periodika legújabb száma a tavaly ősszel megrendezett anyakönyvi konferencia legfontosabb előadásait adja közre, és ezáltal szorosan kapcsolódik a segédtudományi kötet tematikájához. A 2011-es konferenciát a Turul alapítója, a Magyar Genealógiai és Heraldikai Társaság (MGHT) szervezte.
A Genealógia I. kötetet Kollega Tarsoly István, Kovács Eleonóra, Pandula Attila és Vitek Gábor szerkesztette. A Turul című periodika új számát Kollega Tarsoly István, az MGHT alelnöke mutatja be.
