A szerelem, a hűség és az árulás e lenyűgöző történetében egy kivételes nő portréját ismerhetjük meg. Egy nőét, aki gyötrődött a testvére iránt érzett szeretet és a pszichoanalízis megteremtője iránt érzett elsöprő szerelem között. Sigmund Freud felesége és annak húga iránti szerelme örök kérdés marad.
A századfordulós Bécs pezsgő, dekadens világában járunk. Minna Bernays, az éles eszű, tanult társalkodónő hirtelen munka nélkül, az utcán találja magát. Bécs az avantgárd művészek és a forradalmi gondolatok otthona, ahol azonban egy ifjú hölgy számára még mindig a házasság jelenti az egyetlen biztonságot. Minna azonban ennél jóval többre vágyik, és kétségbeesésében nővéréhez, Marthához fordul segítségért.
Ám Marthának is megvan a maga gondja: hat gyermeket nevel, túlhajszolt, közönyös férje pedig nem más, mint a zseniális, ám zsarnoki természetű Sigmund Freud. Freud ebben az időszakban sokat küszködik, kollégái kerülik, szexuális késztetésekkel, ösztönökkel és perverziókkal foglalkozó elméletei pedig támadások kereszttüzében állnak. Martha megdöbbentőnek és visszataszítónak találja férje „pornográf” munkáját, Minnát azonban lenyűgözik Freud korszakalkotó felfedezései.
Minna mindenben Martha ellentéte: intellektuális kíváncsiság hajtja, vonzó és szenvedélyes. Freud szellemi társa lesz, ám a felszín alatt valami ennél sokkal mélyebb is lappang. Valami, amitől egyikük sem menekülhet.
A szerzőpáros a szerelem, a hűség és az árulás e lenyűgöző történetében egy kivételes nő portréját rajzolja meg. Egy nőét, aki gyötrődött a testvére iránt érzett szeretet és a pszichoanalízis megteremtője iránt érzett elsöprő szerelem között.
A 11-es szoba titka, avagy Minna, Martha és Sigmund
Több mint hetven éve foglalkoztatja és osztja meg szélsőségesen világszerte az életrajzírókat, a történészéket és a rajongókat, hogy vajon a pszichoanalízis öntörvényű atyjának tényleg viszonya volt-e évekig titokban saját sógornőjével, Minna Bernaysszal. Az egymásnak ellentmondó szóbeszédek, a meghökkentő vallomások és a zavarba ejtő pletykák az azóta eltelt idő alatt jócskán összezavarták a kíváncsiskodókat, ám 2006-ban egy megdönthetetlennek tűnő bizonyíték került elő, ami váratlan fordulatot hozott a titokzatos ügyben. Ennek ismeretében pedig egyre valószínűbbnek tűnik, hogy Sigmund Freud és Minna Bernays valóban szeretők voltak.
Két újságírónő, Karen Mack és Jennifer Kaufman legújabb, egyszerre érzéki és precíz regényükben a 20. század egyik legnagyobb hálószoba-rejtélyének erednek a nyomába elképesztő felkészültségről és együttérzésről tanúbizonyságot téve. A végeredmény, a Freud szeretője, letehetetlen, felkavaró és elgondolkodtató könyv lett. Közelebbről nézve mintha kizárólag Freud magánéletéről szólna, ám egyúttal olyan fontos kérdésekkel is szembesít bennünket, mint hogy mit is jelent a szerelem, a hűség, az árulás és a végzet.
Bármennyire is szeretnénk, a teljes igazság már sosem derül ki minden kétséget kizáróan, ezért induljunk ki inkább az életrajzi tényekből: Sigmund Freud 1886-ban vette feleségül egy hamburgi főrabbi feltűnően csinos és szép unokáját, Martha Bernayst, s 1887 és 1895 között hat gyermekük született. A regény története az utolsó kislány, Anna megszületésének évében veszi kezdetét. Vőlegénye halála után Minna Bernays a kétségbeeséstől vezérelve ekkor költözött be nővére és férje bécsi, Berggasse utca 19. szám alatti otthonába, ahol ma a Sigmund Freud Múzeum található. Minna és Freud azonban nem ekkor találkoztak először, hiszen akkoriban ismerkedtek meg, amikor Freud még csak udvarolt Minna nővérének, Marthának. Arról se feledkezzünk meg, hogy habár ők ketten meglehetősen hamar összeházasodtak, Minna hosszú éveken keresztül aktív, terjedelmes és szellemileg-érzelmileg egyaránt elmélyült levelezést folytatott a világhírű bécsi neurológussal.
Ezek a levelek jelentették aztán a rövidesen egyre bonyodalmasabbá és túlfűtöttebbé váló, házasságtörőnek kikiáltott viszony alapját. Pontosabban a hiányzó levelek. Az 1895 és 1900 között egymásnak írt leveleiket ugyanis rejtélyes körülmények között valaki, akinek kilétét a mai napig homály fedi, önkényesen eltávolította abból a levélgyűjteményből, amit egy amerikai kézirattárban őriztek. Gyanús mozzanat, hiszen a pletykák szerint éppen ebben az időszakban keveredett egymással romantikus viszonyba Freud és Minna. Ezzel pedig még korántsem értünk a váratlan fordulatok és rejtélyek végére.
1957-ben Freud egyik legnagyobb riválisa, Carl Gustav Jung egy interjúban mindenki legnagyobb megdöbbenésére ugyanis kendőzetlenül bevallotta, hogy ő bizony tudott kollégája és sógornőjének intim kapcsolatáról: „Nagyon zavarta a Freuddal való kapcsolata, és bűntudata volt miatta. Tőle tudtam meg, hogy Freud szerelmes belé, és hogy a kapcsolatuk igencsak intim természetű. Ez döbbenetes felfedezés volt számomra, és még most is jól emlékszem, mennyit gyötrődtem miatta.” Sokan azonban azért nem vették komolyan Jung szavait, mert úgy hitték, csak az irigység beszélt belőle, hiszen a két zseni szakmai kapcsolata igencsak terhelt és ellenséges volt.
És akkor el is érkeztünk a néhány évvel ezelőtti jelentőségteljes fordulathoz. Egy német szociológus 2006-ban, Svájcban, egy szálloda vendégkönyvében fedezte fel azt a bejegyzést, ami arról tanúskodott, hogy Sigmund Freud egy nővel, de nem a feleségével, házaspárként vette ki 1898. augusztus 13-án a malojai üdülőhely hoteljének 11-es szobáját. Ami a spekulációkat illeti, Peter Gay, a Yale Egyetem emeritus professzora merészkedett a legtovább. Az üggyel kapcsolatban korábban igencsak szkeptikus nézeteket valló tudós ugyanis alapos kutatómunkája során arra a következtetésre jutott, hogy Minna Bernays nem csak, hogy Freud eltitkolt szeretője volt, de teherbe is esett tőle, a babát pedig elvetette.
Karen Mack és Jennifer Kaufman három éven át végzett kiterjedt kutatómunkát, mielőtt nekivágtak volna, hogy a történelmi valóság nyújtotta tényekre és saját fantáziájukra hagyatkozva életet leheljenek ebbe a szövevényes és lebilincselő történetbe. Nem volt könnyű dolguk, hiszen Minna Bernaysról valójában alig tudunk valamit, ettől függetlenül mégis hihetetlenül intenzíven sikerült megrajzolniuk a mindvégig saját útját járó asszony alakját. Mindezek alapján akár Freud házasságának ellenségét is láthatnánk benne, de a sikeres és már összeszokott írónők úgy mutatják be ennek a szokatlan szerelmi együttállásnak a megindító történetét, hogy közben egyik szereplőjük felett sem ítélkeznek.
Ehelyett alaposan feltárták a két asszony lehetséges múltját, jellemét és eltérő személyiségük legfőbb mozgatórugóit, amelyből adódóan könnyedén megérthetjük és átérezhetjük küzdelmeiket, örömeiket és egész további sorsukat. Habár a 20. század hajnalán egyre többen kezdtek felfigyelni Sigmund Freud kutatásaira és azok úttörő jelentőségére, szokatlannak és perverznek kikiáltott lélektani elméletei miatt még erőteljes támadások kereszttüzébe került. Ez azonban egyáltalán nem állt szakmai elhivatottságának útjába, és gőzerővel végezte munkáját, miközben nem vetette meg sem a szivarozást (amely végül az életébe került), sem pedig a kokain fogyasztását. Felesége, Martha vállalta fel helyette az anyasággal és a gyerekneveléssel járó terhek cipelését, aki mindent megtett családja boldogságáért, de sosem lehetett igazán férje szellemi lelki társa. Nővérével ellentétben Minna viszont kiforrott, érdeklődő és impulzív egyéniség volt, többek között ezért is sikerült olyan elementáris hatást gyakorolnia Freudra.
A lenyűgöző regényből megismerhetjük azt a folyamatot, ahogyan a véletlenekből adódóan egyre közelebb kerülnek egymáshoz, majd végül megadva magukat a kísértésnek, szeretők lesznek. Ez a kapcsolat mindkettejük számára életük egyik legboldogabb, legintenzívebb és leginspirálóbb időszakát hozta el, de a fájdalmat, illetve az egymásról való kényszerű lemondást és az ebbe való beletörődést végül nem kerülhették el.
Mindezeken túl Mack és Kaufman érzékletes képet festenek a századfordulós Bécs városának különleges hangulatáról, továbbá Freud munkásságának tabudöntögető világába is bepillantást nyújtanak, miközben a regény alapjául szolgáló valós történet látványos hézagait ügyesen töltik ki. A Freud szeretője egy elsöprő szerelem szívfacsaró története, melynek súlyáról mindent elárul a tény, hogy Minna Bernays ezt követően sosem ment férjhez, és gyereke sem született.
Bajtai András
Könyvjelző
