Molnár Gál Péter; a magyar színházi élet évtizedeken át meghatározó színikritikusa, újságírója, dramaturgja és színháztörténésze színikritikái mellett megannyi tanulmányt és könyvet publikált. Aztán jött a coming out: 1963-ban aláírta a belügyi beszervezési nyilatkozatot. Története nem egyedi – oka volt rá -, mégis nagyon sajátos.
Molnár Gál Péter, közismert nevén MGP, a Kádár-kor meghatározó kritikusa, színházi egyénisége, tanúja, szereplője volt. A Népszabadságba évtizedeken át írt szellemes, élvezetes, de sokszor kíméletlen és elfogult színikritikái megkerülhetetleneknek számítottak.
2004-ben derült ki, hogy Luzsnyánszky Róbert néven 1963-tól 1978-ig az állambiztonság ügynökeként tevékenykedett. Az eset megrázta a színházi világot, ő pedig néhány hónap alatt Coming out címmel megírta saját történetét megzsarolásáról és ügynöki múltjáról. Emellett rendkívül színes, szórakoztató és tűpontos portrékat közöl kortársakról, kollégákról, színészekről, rendezőkről, barátokról és ellenségekről, sokakról azok közül, akikkel hosszú és gazdag élete során összeakadt. A szöveget keletkezése után végül mégsem publikálta – most, másfél évtizeddel később, magyarázó jegyzetekkel és annotált névmutatóval együtt olvasható.
„Megkönnyebbültem, de túlzottan azért nem voltam annyira megviselve” – mondta Molnár Gál Péter az ügynöki múltját beismerő közleménye után.
„– Itt az a büdös besúgó! – mondta a Nádor utcában szombat délután a szembejövő férfi a feleségének, de én nem hallottam. Azon a bizonyos, félig odaszólok, félig magamhoz beszélek hangon mondta, amibe belekötni sem lehet („nem magához szóltam!”), de azért a kihalt utcán meg kellene hallania a címzettnek, ha nem volna nagy gyakorlata benne, mint eresszen el a füle mellett gorombaságokat. Ifjú kartársam a Magyar Narancstól megkérdezte:
– Nem hallottad?
– Mit?
– Azt mondta a férfi: itt az a büdös besúgó… azért ezt igazán nem illik!
Nem kapcsoltam ki a nagyothalló készülékem, mégsem hallottam. Lelkileg kikapcsolt vagyok utcán idegen szóra. Nem újabban. Régóta. Neveletlen közegben edzi magát az ember a süketségre. Színikritikusnak életfeltétele. Ha hivatásszerűen műveli valaki mások megsértését, köteles eltűrni az ellenvéleményeket, a vad indulatokat.”
Molnár Gál Péter: Coming out, Magvető Kiadó, Tények és Tanúk, 2020
