„Csodálatos érzés, hogy az emberek örülnek az Oscar-díjnak, és ők is a magukénak érzik.” Nemes Jeles László, a Saul fia rendezője számára az is fontos visszajelzés volt, hogy Steven Spielberg filmrendező úgy értékelte, hogy a Saul fia hozzájárult a holokauszt kollektív emlékezetéhez.
Tapsvihar fogadta a Saul fia Oscar-gála után hazatért alkotógárdáját szerdán a budapesti Toldi moziban tartott sajtótájékoztatón.
Az első magyar alkotás, amely Oscar-díjat kapott, Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmje volt 1981-ben. Egy évvel később Szabó István Mephisto című alkotása a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat nyerte el, első Oscar-díjas magyar játékfilmként. A Saul fia holokausztdráma az első magyar alkotás, amely 1982 óta elnyerte az amerikai filmakadémia elismerését, 34 évvel ezelőtt Szabó István Mephisto című műve nyert.
A díjat átvéve Nemes Jeles László a több mint háromezer fős közönség előtt köszönetet mondott alkotótársainak, köztük a főszereplő Röhrig Gézának, valamint Magyarországnak, amiért támogatta a filmet. „Az emberiség legsötétebb óráiban is talán van bennünk egy belső hang, amely lehetővé teszi, hogy emberek maradjunk. Erről a reményről szól ez a film.”
„Csodálatos érzés, hogy az emberek örülnek az Oscar-díjnak, és ők is a magukénak érzik” – fűzte hozzá Nemes Jeles László, a film rendezője. Röhrig Géza, a film főszereplője pedig arról beszélt, hogy nagyon megérintette az a sok üzenet, amit kapott: „Én már a díjátadó előtt úgy éreztem, hogy 15 millió Sauljaként vagyok ott”. Őszintén szólt arról, hogy Hollywood nem az ő világa: „az Oscar-gála az idiotizmus orvosi esete”. Az Oscar-díjátadón csak akkor ment vissza a Dolby Színház termébe, amikor a producerek jelezték, hogy már a legjobb idegen nyelvű film díjátadása következik. Addig átadta a helyét a „tartalék nézők” egyikének, akik azért várakoznak, hogy azonnal betöltsenek minden megüresedő széket.
Egy belső nézőpontot akartak bemutatni a filmben, „hogy megértsük az embert a holokausztban” – foglalta össze Nemes Jeles László a film esszenciáját. Felidézte: fontos visszajelzés volt számára, hogy Steven Spielberg filmrendező, akivel az Oscar-gála előtt és után is beszélgetett, fontos filmnek nevezte alkotását, és úgy értékelte, hogy a Saul fia hozzájárult a holokauszt kollektív emlékezetéhez. Spielberg azt is megjegyezte: nem sejtette, hogy olyan sokáig kell várni a Schindler listája után, mire egy ilyen film megszületik.
A rendező a hollywoodi díjátadóról elmesélte: egész este úgy érezte magát, mintha „módosult tudatállapotban” lett volna. Az Oscar-gála színpadára a protokoll szerint csak egyedül léphetett a legjobb idegen nyelvű film rendezőjeként, és mindössze 45 másodperce volt arra, hogy elmondja gondolatait az Oscar-szoborral a kezében.
A Saul fia több tucatnyi díjat kapott cannes-i bemutatkozása óta, az Egyesült Államokban is több fontos elismerést nyert el, az Oscar előestéjén a rendező az amerikai független filmdíjat, a Spirit Awardot is átvehette a legjobb idegen nyelvű film kategóriában. Mint mondta: a díjátadókon igyekezett mindig másként megfogalmazni a legfontosabb gondolatait. Az Oscar-gálán „a film szívéről” akart szólni, arról, hogy alkotásával azt akarta megmutatni, miként lehet „embernek maradni akkor is, ha már nincs remény”.
„Elért a szívünkhöz, hogy egy emberként szorított az ország a film sikeréért” – fogalmazott Sipos Gábor, a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjával kitüntetett Saul fia című film producere. A film áprilisban különleges DVD és Blue-ray kiadásban is megjelenik számos extrával kiegészítve: szerepel majd a korongon a rendező és Erdély Mátyás operatőr audiokommentárja, több kimaradt jelenet és olyan GoPro-felvétel is, amely forgatás közben rögzítette a stáb munkáját. A lemezre Nemes Jeles László Türelem című kisjátékfilmje is felkerül.
Vági Zoltán, a film történész szakértője bejelentette: a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár elindítja a Saul gyermekei programot, amely az Auschwitz-Birkenauban meggyilkolt csaknem félmillió magyar áldozat közül a százezer gyermek nevét szeretné felkutatni, a program fővédnökségét Nemes Jeles László vállalta. „Egy európai ország nem feledheti el a halottait” – fogalmazott Vági.
A történész emlékeztetett arra, hogy a film alkotói hatalmas tudásanyagot kutattak fel a Saul fia előkészítése közben, amit szeretnének megosztani a közönséggel közérthető, de tudományos igényű kötet formájában. A könyv egyik darabja lesz annak a Jelenkor Kiadónál megjelenő sorozatnak, amely a Saul fia történeti hátterét, a film keletkezését és témáját dolgozza fel. Vági Zoltán hangsúlyozta: „bizonyos értelemben erkölcsi kötelességünk” , hogy magyarul is elérhetővé váljanak azok az auschwitzi krematórium mellett elrejtett feljegyzések, amelyeknek egyik szerzője a Sonderkommandó egykori tagja, a felkelés egyik szervezője.
A történész szerint vannak még fehér foltok a holokauszt feltárásában, és sajnálatos módon ezek a területek érintik Magyarországot. A Saul fia azonban sokat tett azért, hogy az Auschwitzban meggyilkolt halottak visszakerüljenek a nemzet emlékezetébe.
Nemes Jeles László elmondta, hogy bár elég nehéz az Oscar-díj, „van vagy négy kiló”, nem foglalkoztatja, hogy a súlya nyomasztó lesz-e számára. „Berakjuk egy kis vitrinbe, remélhetőleg nem látom minden nap” – mondta. Az eseményen elhangzott, hogy a Saul fiát Magyarországon már több mint 180 ezer néző látta, és jelenleg is 45 moziban játsszák országszerte, köztük 34 vidéki filmszínházban.
A Saul fiával a holokauszt témájáról már mindet elmondott, amit el akart mondani, ezért erről nem készül több filmet forgatni. De a következő filmjeibe is hasonlóan nagy ambícióval fog belevágni, mint a Saul fiába. „Bölcsesség kell és szerencse”, hogy hasonlóan sikeres filmet készítsen, de éppen ez az izgalmas” – tette hozzá.
Új filmje, a Sunset (Naplemente) előkészítése már folyik, a szereplőválogatásnál tartanak. Babezsinszkij Éva, a produkció castingjának vezetője arról számolt be, hogy a határon túli, magyarok lakta területeken is kutatják a lehetséges szereplőket, és az elterjedt hírekkel ellentétben nemcsak amatőröket keresnek, hanem képzett színészeket is. „Világhírű színésznőt szeretnék csinálni egy magyar színésznőből” – tette hozzá mosolyogva a rendező.
A filmet, amely az első világháború előtt játszódik Budapesten, Magyarországon forgatja a rendező. Az Oscar-díj miatt új finanszírozási lehetőségek is megnyíltak a produkció előtt. A Sunset komoly támogatója a Saul fiát is finanszírozó Magyar Nemzeti Filmalap. Nemes Jeles László azt is megjegyezte: mivel egy-egy film fejlesztése, előkészítése hosszadalmas munka, tervei szerint egyszerre több munkán is dolgozik majd.
Az nagyon nagy dolog, nagyon nagy öröm, hogy az embernek van egy Oscar-díja, de az a következő filmnél nem segít, nem mondja meg a színészeknek, hogy mit csináljanak – emelte ki Szabó István Oscar-díjas filmrendező az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában. Az ember a következő filmnél ugyanúgy szembekerül azokkal a gondokkal, amelyekkel az elsőnél – fejtette ki Szabó István, kiemelve: „ha az ember azt gondolja, hogy valamit már tud, akkor egészen biztosan rosszat csinál”.
Szabó István szerint a Saul fia elismerése egy óriási lehetőség, felfigyelnek a magyar filmre. Esetleg megkérdezik, hogy nincs-e még egy-két hasonló, vagy hasonló színvonalú, de más műfajú magyar film is.
A rendező elmondta, mivel nem egy zsűri adja a díjat, hanem az amerikai akadémia tagjai szavazása dönt, kiszámíthatatlan az eredmény. Mint felidézte, máskor is előfordult, hogy egy film sikere biztos volt, mégis más kapta a díjat.
Szabó István szerint sokat jelent, ha egy film „formája” érdekes, más mint amit megszoktak, s ezzel hívja fel magára a figyelmet. Ezzel együtt az is fontos, hogy olyan téma legyen, amelyről az amerikai akadémia tagjai, az amerikai nézők rendelkeznek valamilyen információval. Ahogy a díj átvételekor Nemes Jeles László, Szabó István Oscar-díjas rendező is kiemelte a film főszereplője, Röhrig Géza játékát. Mint mondta: nem kisebbíti a rendező érdemeit, hiszen ő kérte, mit csináljon, de ezzel együtt Szabó István szerint Röhrig Géza „elképesztő energiát” adott a filmnek. Az operatőrt is méltatva Szabó István kiemelte a fantasztikus kameramozgást is, de a díszletet, továbbá a jelmeztervezők, sminkesek munkáját is hangsúlyozta. „Sok remek munkatárs vett részt a filmben” – fogalmazott Szabó István.
