Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró az animáció „mindeneseként” nemcsak rendezésben és egyéb háttérmunkákban tűnt ki, igen sok forgatókönyvet is írt.
A jó humorú, bölcs Nepp József egy aranyköpése: „Mi van akkor, ha átírják a forgatókönyvemet? Rám omlik a világ? Miért ne írnák át? Nem vagyok én olyan tökéletes, hogy ne lehessen átírni! Tudod, mit? Annyi ötletem van, előveszek egy másikat.”
Nepp József 1934. június 23-án született Csepelen, a Képzőművészeti Főiskola elvégzése után került a Pannónia Filmstúdióba. Első műve, a Szenvedély című rmodern, szellemes, könnyed stílusú mű, amelynek hőse a kisember a maga hétköznapi botladozásaival. A rajzfilmmel Nepp szakított a mesehagyománnyal és új korszakot nyitott a karikatúrastílusban rajzolt aktuális, groteszk, sőt abszurd történetekkel.
Amelyik rajzfilm készítésében Nepp részt vett, a siker megjósolható volt, nem véletlenül nevezték őt az animációval foglalkozó filmtörténészek a magyar animáció mindenesének.
Dolgozott Macskássy Gyula Peti-sorozatában, majd 1964-1968 között a Gusztáv-sorozatban. A máig egyik legsikeresebb és legnézettebb magyar rajzfilmsorozatnak Dargay Attila és Jankovics Marcell mellett ő a „szülőatyja”. A pálcikalábú és karú, gyér hajú, felismerhetetlen foglalkozású, jellegtelen arcú rajzemberke meghódította a világot – alig van földrész, ahol ne vetítették volna. A sorozat egyes részei a főhős jellemének egy-egy gyenge vonását mutatják be, ezért a néző könnyen tud azonosulni vele, de mivel mindig pórul jár, ki is tudja őt nevetni. Gusztáv alakja fogalommá vált: ő a jellegzetes kisember, akinek mulatságos kalandjai tipikus hibákat, közismert magatartásformákat karikíroznak szatirikus éllel, a gegek valóságos zuhatagával.
Ternovszky Béla mellett Nepp József az alkotója az ugyancsak méltán népszerű Mézga család-sorozatnak is, amely terjedelmében és dialógusaiban már teljesen a megrendelő televízió igényeihez alkalmazkodott. A szövegkönyvön Nepp mellett Romhányi József dolgozott. A családfő Mézga Géza alakjában, viselkedésében nem nehéz felismerni Gusztáv jellemző gyengéit. A Mézga család könyv alakban is megjelent először 2003-ban.
Szintén fogalommá vált a Dr. Bubó – Kérem a következőt! tévésorozat, amelyet a hetvenes évek közepén készített, Romhányi Józseffel együtt írta a forgatókönyvet és a dialógokat. A rajzfilmet Ternovszky Béla rendezte.
Nepp József az animáció „mindeneseként” nemcsak rendezésben és egyéb háttérmunkákban tűnt ki, igen sok forgatókönyvet írt (köztük például a Macskafogóét, Az erdő kapitányáét), de minden egyéb részterületen kollégái rendelkezésére állt. Sok egész estés és kisrajzfilm írója és társforgatókönyvírója, közreműködött a Lúdas Matyi (1976), a Szaffi (1984), Az erdő kapitánya (1987) című filmek elkészítésében. Számos közös produkcióban, például a János vitézben (1973) animátorként dolgozott. Gyakran szerzett filmzenét is. 1983-ban önállóan rendezte
A Macskafogó mellett a magyar rajzfilmtörténet egyik legnagyobb legendája lett a Hófehér, ami a Grimm-mese szokatlan, szatirikus feldolgozása. A klasszikus Hófehérke alaptörténetének meglehetősen szabad(os) átdolgozása nem kifejezetten gyermekrajzfilm, bár nagyobb gyermekek számára is élvezhető. Igazi erénye azonban azokban a leheletfinom utalásokban van, amelyekkel a nyolcvanas évek „magyar valóságára” rezonált. Nem csak ínyenceknek való darab, minden valamirevaló filmgyűjtemény nélkülözhetetlen része
„Amikor még nem voltam stúdiótag, arról álmodoztam, hogy jobb filmeket fogok csinálni, mint Walt Disney. Miután bekerültem, jobb filmeket szerettem volna csinálni, mint Dargay Attila. Egy kis idő múlva egyszerűen csak meg szerettem volna érni a nyugdíjkorhatárt. Ez utóbbi célomat sikerült elérnem…” – nyilatkozta.
1986-ban a Gréti…! (Egy kutya feljegyzései) című filmet, amelyben a nőstény német juhászkutya elmeséli, hogyan szelídítette meg gazdáit. Az Iparművészeti Főiskola animáció tanára volt két ízben. Nepp József az 1980-90-es években már főként a televíziónak dolgozott. 1967-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1974-ben érdemes művész, 1981-ben kiváló művész lett. 1999-ben megkapta a Kossuth-díjat, majd 2006-ban a magyar mozgókép mestere elismerést.
Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas, a magyar mozgókép mestere címmel is kitüntetett rajzfilmrendezőt, forgatókönyvírót életének 84. évében, október 6-án váratlanul érte a halál.
