A 2012-es Ünnepi Könyvhét a változékony idő ellenére is hozta a kötelezően elvárható hangulatot és a persze a számokat: 98 kiadó (melyből 84 hazai), 333 könyvújdonság, rengeteg dedikáció és könyvbemutató, éjszakai buli és nappali vidámság.
A 83. Ünnepi Könyvhét 11. Gyermekkönyvnapok nem korlátozódott a fővárosra, számos vidéki városban is feltankolhatott könyvből, jókedvből, dedikációból és irodalmi csemegézésből az arra vágyó olvasó. Sznobéria vagy sem, a könyvhét bizony hazánk egyik legkedvesebb ünnepévé nőtte ki magát, ami persze nem jelenti azt, hogy ingyen adnák. Szerkesztőségünk belső felmérése szerint egyetlen a rendezvénysorozatra kilátogató kolléga, ismerős, barát sem úszta meg 20-30 ezer forint alatt. Azon kívül, hogy a kultúra oltárán érdemes áldozni, ekkora összegért senki nem egy-két könyvvel lett gazdagabb; a könyvkiadók igyekeztek kitenni magukért, így szinte mindenhol 20 százalék és afeletti kedvezménnyel lehetett teletömni a táskákat.
Idén is esett az eső, de megszokott ez már. A könyvkiadók, szerkesztők, írók és elárusítók profi módon veszik elő a napsütés ellen is védekező ernyőket és a méternyi nejlon takarófóliákat, a nézelődni, vásárolni vágyók meg inkább tűrnek és fürdőt vesznek, minthogy felhagyják az amúgy már oly régóta vágyott dedikációt. Ez is a könyves ünnep hangulatához tartozik, merthogy a változékony idő ellenére is megtelt a Vörösmarty tér (is) ezen a héten; a 83. Ünnepi Könyvhét és 11. Gyermekkönyvnapok rendezvényeire sokan voltak kíváncsiak és a kiadók is jó forgalomról számoltak be.
Ünnepi könyvheti sokadalom a Vörösmarty téren
A Könyvhetet idén Ferdinandy György író nyitotta meg a Vörösmarty téren. A József Attila-díjas alkotó beszédében a nyugati emigráns irodalom nagyjait méltatta és arra biztatta a fiatal irodalmárokat, hogy foglalkozzanak ezzel a feldolgozatlan területtel. Felidézte, hogy a nyugati irodalomról a hazai irodalmi közvélemény évekig nem beszélt, „mára pedig egyre inkább a múlt emléke”. Zilahy Lajos, Márai Sándor, Molnár Ferenc, Szász Béla, Nyirő József, Aczél Tamás, Fejtő Ferenc, Szabó Zoltán, Faludy György – sorolta a legismertebb emigrációba kényszerült alkotókat. A külföldön élő magyar írók sokat tettek/tesznek a magyar irodalom külföldi népszerűsítéséért is. Köztük volt Gara László, aki „házról házra, címről címre járva adta el” Illyés Gyulát, Weöres Sándort, József Attilát. „Tanúsíthatom, ebben a megalázó, sziszifuszi munkában egy időben én is segítettem neki” – emlegette Ferdinandy György a múltat.
Az ünnepi könyvhét eszméje Supka Gézától származik, aki 1927-ben a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének miskolci közgyűlésén javasolta „könyvnap” rendezését az „ország minden városában és falujában”. 1929-ben valósult meg az első ilyen rendezvény, akkortól indul az ünnepi könyvheti időszámítás.
Ferdinandy György kitért arra, hogy nem lenne szabad lemondani azokról a magyar alkotókról sem, akik nem az anyanyelvükön alkottak. Példaként Mikes Györgyöt, Koestler Arthurt, Dormándi Lászlót, Arnóthy Krisztát, illetve Kerényi Károlyt említette. „De gondoljuk csak meg, nem lenne groteszk Beckettet vagy Ionescót francia írónak nevezni, csak azért, mert mindketten franciául írták meg életművüket?” – firtatta Ferdinandy György. Az író szerint a nyugati magyar irodalom máig feldolgozatlan terület az irodalmárok számára. „Kortárs irodalmunkkal foglalkozni érdemes” – mondta végül Ferdinandy György. Majd a megnyitó zárásaként a Katasztrófavédelem Központi Zenekara díszegyenruhás felvonulásával (számomra ma is talány, miért erre a zenekarra esett a választás, és nem a zenekar miatt, hiszen igen látványossá tették a megnyitót) megkezdődött a hétfőig tartó könyvünnep, amelyen mint már említettem, 98 kiadó összesen 333 újdonságával találkozhattak az olvasók.
Az esős és napsütéses idő váltakozásában a szerzők egymással is dedikáltatták műveiket, majd ahogy kisütött a nap, a Vörösmarty teret benépesítette az érdeklődő közönség. Az oroszlános kútnál felállított színpadon a szerzőkkel zajlottak a beszélgetések, a kisszínpadon pedig bemutatók, koncertek voltak, vagy épp gyerekek olvasták fel Benedek Elek meséit.
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, ahogy a neve is jelzi a külföldi szerzőké elsősorban, az Ünnepi Könyvhét viszont nagyon hazai. A kiadók erre a hétre időzítik legfontosabb és legnagyobb bevételt hozó kiadásaikat. A Kossuth Kiadói Csoport például könyvhétre összesen tizenöt művet jelentetett meg. Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke mind bevételben, mind látogató számban erősebbnek tartja az idei könyvünnepet az elmúlt évnél. „Remek szerzőkkel jelentek meg és a dedikáláson is sokan vesznek részt. Szakmai szempontból is fontos és forgalmi szempontból is jól alakult az idei könyvünnep” – foglalta össze véleményét.
A kiadónál jelent meg Juhász Ferenc új kötete, a Kossuth-díjas költő, író több órán keresztül dedikált. A 84 éves költő megjegyezte, nem gondolta, hogy ennyien jönnek el, érdeklődnek iránta és művei iránt, ez jó érzéssel töltötte el. Örömmel fogadta a látogatókat, akik most megjelent A Pegazus istállói című könyvét és korábbi műveit is elhozták. Meglepte és meghatotta, hogy egy olvasója az 1949-ben kiadott első verses kötetét, a Franklin társulatnál megjelent Szárnyas csikót tette elé dedikálásra.
Paul Lendvai a Magyarok – Győzelmek és kudarcok című kötetének új, bővített kiadását és a tavaly megjelent Az eltékozolt ország című művét is dedikálta a kiadó standjánál. Az idős író örül annak, hogy a hőség vagy az eső ellenére is eljönnek az emberek a könyvhétre. Mivel nem lakik Magyarországon, különösen fontos számára az esemény, az emberi kapcsolat az olvasókkal. Hét kötete jelent meg magyarul és jó érzéssel tölti el, hogy a magyar olvasók nem felejtették el – fűzte hozzá.
A Sanoma kiadó standjánál Lengemesék – Tavasz a nádtengeren című gyerekkönyvét dedikáló Berg Judit szintén arról beszélt, milyen fantasztikus élményt jelentett számára, hogy hosszú órákig dedikálta műveit az olvasóknak. A Pagony Kiadónál színészekkel együtt írt alá, ugyanis a könyvhétre megjelent a Magyar Színházban játszott Rumini Ferrit-szigeten című színdarabja. „Azt remélem, hogy a gyerekek megtanulnak drámát olvasni. Szeretem feszegetni a műfaji határokat” – mondta, hozzátéve, hogy levélregényt is tervez a Ruminiből, de újabb színmű is várható az egérhős kalandjairól. A Pagony Kiadó főszerkesztője Kovács Eszter ugyancsak pozitív tapasztalatokról számolt be. Úgy értékelte, hogy a tavalyihoz hasonlóan idén is jól alakult számukra a könyvhét, 8 új könyvvel jelentkeztek. Sorozataik új részei – a Rumini, a Bogyó és Babóca, a Boribon – biztos sikerek, mindig nagy az érdeklődés irántuk. Berg Judit, Bartos Erika és Marék Veronika könyveinek dedikálásáért hosszú sorok álltak.
Régebbi könyveit dedikálta Nádasdy Ádám nyelvész, műfordító, aki elmondta: a Szép versek és az Édes hazám – – kortárs közéleti versek című versantológiába jelentek meg művei (ami egyben a rendezvénysorozat egyik legjelentősebb művének is tekinthető – a szerk.). Jelenleg Dante Isteni színjátékán dolgozik, a kötet a Magvető Kiadó gondozza. „Ha az ember egy faluban él, akkor a búcsúba el kell menni, akkor is, ha semmi különösebb célja nincs vele, hogy mutassa, ő a közösségnek a része” – indokolta, hogy miért fontos számára a könyvheti részvétel. A rövid műfajok túlsúlya és az erős közéleti érdeklődés jellemzi a Magvető Kiadó könyvheti termését. Új könyvvel jelentkezett Spiró György, Darvasi László, Parti Nagy Lajos is.
A magyar „középpróza” és a magyar irodalomtörténeti munkák tengeréből kiemelkednek az Ady Endréről szóló munkák, valamint a Helikon által gondozott, Lackfi János által megírt Csak úszóknak! című kötetek. Fontos lépést tett a Noran Kiadó azzal, hogy folytatta Móricz Zsigmond Naplójának kiadását. A gondozása alatt megjelent Naplók 1926-1929 című munka által Móricz Zsigmond szerelmi és magánéleti válságába mélyedhetünk bele, amit kávéházakban, vonaton, hotelszobákban írt az író, mint aki a naplóírás segítségével képes egyedül átvészelni a magánéleti válságot. Az Alexandra kiadó sikere az is, hogy többéves kutatás, felkészülés után 2012-re megszületett Temesi Ferenc nagyregénye Bartók Béláról, ami az egyszerűnek szánt Bartók címet kapta. Sárközi Mátyás új A szfinxtől egy üres szobáig – Negyven írás a művészetről című kötetét dedikálta, továbbá Csányi Vilmos, Csepeli György és Moldova György is várta olvasóit a standoknál.
A verskínálat idén is hozott meglepetéseket, ám ujjongani sajnos nem tudunk. A Magvető gondozásában idén is megjelent, immár 38. alkalommal a Szép versek antológia, amiben hatvankét költő versét válogatta össze Péczely Dóra szerkesztő. Új verseskötettel jelentkezett a Libri Könyvkiadó által Sopotnik Zoltán költő, a Saját perzsa című verseskönyvet a szerkesztő úgy jellemezte, hogy egy “meseregény a durvábbik fajtából. Kiemelném Kiss Judit Ágnes új verseskötetét, Koncentrikus korok címmel, ami az Európa Kiadónál jelent meg az Üdvtörténeti lexikont követően. A kiadó viszont kitett magáért, a Lukács György és Konrád György új kötetek mellett a könyvhéten már kapható lett James Joyce korszakos jelentőségű regénye, az Ulysses újrafordított magyar változata. A magyar műfordítás-irodalom nagyszerű újdonságáról van szó: Szentkuthy Miklós magyarítását a Kappanyos András Joyce-kutató által vezetett fordítói csapat dolgozta át, így a regény sokkal jobban érthetővé vált.
A kiadók különlegességekkel is készültek: a Scolarnál például siacu masszázson vehettek részt a látogatók az egyik új könyvükhöz kapcsolódóan. Baráth Katalin, a Dávid Veron krimisorozat írója nyomozós játékot hirdetett meg, ahol a helyes megfejtők levásárolható kedvezményeket nyertek az Agave Könyvek égisze alatt, de csak miután délelőtt Brandon Hackett sci-fi író megtartotta hazánk első e-dedikálását is.
A Mentor Kiadó négy kötettel érkezett a könyvhétre. Gellért Kis Gábor A lelkek piacán című esszékötete és Vári Attila Súrlott Grádics című novellás kötete is jól fogyott. Nagyregénnyel jelentkezett Jókai Anna, az Éhes élet című kötet a Széphalom Könyvműhelynél látott napvilágot.
Az idei kínálatban számos „nevetésre ingerlő” kiadvány kapott helyet, figyelemre méltó például a Syllabux Kiadónál megjelent, A Velemi Névtelen versei és levelesládája című kötet, Györei Zsolt gyűjtése vagy Sipos Ferenc a Noran Librónál megjelent, Nevében él a nemzet című műve, vagy a Könyvmolyképző Kiadónál megjelent könnyűnek tetsző, ám sok értékkel (és káromkodással) bíró Vérmacska sorozat második része Simon Tamás tollából.
GT
