A 83. Ünnepi Könyvhétre már nem is kell olyan sokat várnunk. Az Agave Könyvek idén hat új kötetet jelentet meg az ünnepi alkalomra. Krimi, fantasy, sci-fi, minőségi szórakoztató irodalom a nyárra.
Befejező, ötödik részéhez ért Kondor Vilmos a Gordon Zsigmond-sorozatával, Dávid Veron szövevényes kalandjai is tovább gyűrűznek Baráth Katalin tolla által, érkezik hazánkba Lissa Price legújabb, kifejezetten ígéretes könyve, Brandon Hackett Az ember könyve című történetével is megismerkedhetünk, és idén is a Könyvhéten jelenik meg az Anita Blake soron következő része. Az Agave Könyvek újdonságai a 83. Ünnepi Könyvhétre.
Neil Gaiman: Amerikai istenek
A Hugo-, Nebula-, Bram Stoker és Locus-díjas, világszerte elsöprő sikerű regényt most a könyv megjelenésének tizedik évfordulójára kibővített változatban vehetik kezükbe a magyar olvasók.
Mike Ainsell, Árnyék három évet töltött börtönben, közben mindvégig csak azt a pillanatot várta, amikor végre hazatérhet szeretett feleségéhez, hogy együtt új életet kezdjenek. Ám a sorscsapások nem értek véget számára. De mielőtt találkozhatna családjával, szabadulása előtt néhány nappal a felesége és a legjobb barátja autóbaleset áldozata lesz. Árnyék élete romokban hever, első útja a temetésre vezet, és ekkor a sors egy különös idegennel hozza össze, aki Szerda néven mutatkozik be, és furcsa módon sokkal többet tud róla, mint ő saját magáról.
Szerda munkát ajánl neki, és a büntetett előéletű férfinak nincs más választása: elfogadja az ajánlatot, nem sejtve, hogy ezzel különös, természetfölötti események sodrába kerül. Fokozatosan derül fény Szerda sötét tervére, és egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a mindennapi élet felszíne alatt különös háború dúl, amelynek tétje nem más, mint Amerika lelke… Miközben az események egyre váratlanabb fordulatokat vesznek, Árnyék kénytelen lesz megtanulni, hogy a múlt sohasem hal meg igazából.
Neil Gaiman 1960-ban született lengyel bevándorlók gyermekeként Angliában. Egészen fiatal korától kezdődően hatást gyakorolt rá a sci-fi és a fantasy, többek között J.R.R. Tolkien, C.S. Lewis, Harlan Ellison és Ray Bradbury művei. A nyolcvanas évek elején belekóstolt az újságírásba, cikkeket és könyvkritikákat írt. 1984-ben jelent meg az első könyve, a Duran Duran zenekar története. A nagy áttörést a 2000-es Amerikai istenek hozta meg Gaimannek, melyért egyszerre kapta meg a Hugo-, Nebula, Bram Stoker- és Locus-díjakat, és ami a nem sci-fi olvasók előtt is ismertté és kedveltté tette.
Baráth Katalin: A borostyán hárfa
Baráth Katalin A fekete zongora és A türkizkék hegedű után harmadszor küldi veszedelembe népszerű hősnőjét, Dávid Veront, mégpedig egy újabb békebeli bájú és ellenállhatatlan humorral fűszerezett, rejtélyekben bővelkedő történetben.
1912 karácsonya, Bácska: lakodalom készül Ókanizsa egyik köztiszteletben álló polgárának a házában. A nevezetes esemény alkalmából rejtélyes idegenek lepik el a Monarchia talán legálmosabb, legporosabb városkáját. Idegenek, akikről inkább csak sejteni lehet, igazából milyen szándékkal érkeztek, és hogy valóban idegenek-e. Csakhamar bekövetkezik az első titokzatos haláleset.
Ókanizsa, alig két évvel A fekete zongora hátborzongató gyilkosságai után újra felbolydul, és megindulnak a találgatások, vajon a tősgyökeres kisvárosiak, vagy az újonnan érkezettek között kell-e keresni a tettest. A hullák pedig egyre csak szaporodnak. Balszerencséjére Dávid Veron is hazaérkezik, hiszen a menyasszony a legjobb barátnője.
A hajdani ókanizsai könyvesboltos kisasszony, jelenleg A Nő című pesti lap hajadon munkatársa a tőle megszokott amazoni hévvel, gátlások nélkül és túlburjánzó fantáziával veti magát az események közepébe. Cukrászdai szeánszokon, mozgóképszínházas vetítéseken és munkásgyűléseken megfordulva azonban olyan tudás birtokába jut, ami nemcsak a rendőrség, de régi barátai előtt is alapos gyanúba keveri őt.
Vajon sikerül-e Dávid Veronnak lemosnia magáról a gyanút, és ép bőrrel megúsznia a gyilkos utáni hajszát? Lehet, hogy fondorlatos módszerei, nagyvilági intrikái és rendíthetetlen kitartása ezúttal kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy kézre kerítse a mindenre elszánt és hidegvérű gyilkost, akinek gaztettei mellett Ókanizsa eddigi összes bűnügye eltörpül.
Kondor Vilmos: Budapest novemberben
A hardboiled krimik és a klasszikus amerikai noir jellegzetesen magyar adaptálása a Kondor Vilmos által jegyzett Budapest-, vagy másként Gordon Zsigmond-sorozat ötödik és egyben befejező része is megjelenik a Könyvhéten.
„Soha nem ment tovább, nem is próbálta meg, mindig odaadta az osztrák határőröknek a papírjait, aztán leszállt a vonatról, és nézte, ahogy a szerelvény egyre közelebb ér a magyar határhoz, és látta a határőröket, amint hátrahúzták a závárt gépfegyverükön, megigazították tányérsapkájukat, és felszálltak a vonatra, hogy elszedjék az egyszeri focidrukkertől az ajándékba kapott golyóstollat, és keresztülnézzenek a nepperen, aki mindegyik karján legalább másfél tucat karórát viselt, a törzsére legalább negyven selyemkendőt tekert, alsónadrágját legalább húsz nejlonharisnyával tömte ki, és még a cipője sarkába is bele tudott gyömöszölni pár borotvapengét.”
Ezúttal nem egy cikkről van szó, nem egy tudósításról, egy riportról. Nem arról van szó, hogy Pesten érlelődik valami, s nem is arról, hogy kitört a forradalom. Nem arról van szó, hogy ismét tankok járnak Pest utcáin, és nem is arról, hogy Magyarország független lesz-e. Gordon Zsigmondnak, a sokat látott bűnügyi újságírónak nem a Parlament előtti sortűzről, a Corvin-közről és a háttérben az ország sorsát befolyásoló erőkről kell cikket írnia, és nem is arról, hogy miként harcolnak az emberek Budapesten a szabadságukért.
Nem arról kell tudósítania a világot, hogy Pesten megállt az élet, a rádió épületénél harcok dúlnak, nem is arról, hogy mi történik azokkal, akiket ávósnak néznek. Nem. Gordon Zsigmondnak most egy gyilkost kell megtalálnia, aki a szeretteire jelent halálos veszélyt, egy gyilkost, akit ha ő nem állít meg, senki sem fog. Egy városban, ahol a becsület és a tisztesség sajátos fogalmakká váltak, egy városban, ahol csak saját magában bízhat, meg abban, hogy mindenkinek és mindennek ára van. Még a gyilkosnak és áldozatának is.
Brandon Hackett: Az ember könyve
A Könyvhéten jelenik meg Brandon Hackett Az ember könyve című műve is, amit már hosszú ideje várják a rajongók.
A Zsoldos Péter-díjas magyar szerző 2002 óta aktív szereplője a hazai tudományos-fantasztikus közösségnek, mostanra számos ismert regényt jegyez. A legújabb könyve egy filozofikus sci-fi, ami az emberről és a túlélésről szól, olyan kérdéseket feszegetve, hogy mi határoz meg minket és mi a létezésünk lényege.
Háromezer embert ragadtak el egyszerre a Föld különböző pontjairól. Köztük van Attila, a félénk budapesti kamasz fiú, Jurij Vitkov, a magabiztos orosz vállalkozó és annak lánya, a tízéves Aurora is. Háromezer ember, akik most egy élő űrhajó belsejében utaznak, és minden pillanatban egyre távolabb kerülnek a Földtől. Nyomasztó körülmények között élnek összezsúfolódva, erkölcsök nélküli, öntörvényű közösségbe szerveződve anélkül, hogy tudnák, miért kerültek ide, hova tartanak, és milyen sorsot szántak nekik elrablóik.
Hamarosan egy számukra felfoghatatlan, idegen világba érkeznek, ahol az evolúció egészen más utat választott magának, és az érkezésük fajok és kultúrák százainak életét dúlja fel. Attila, Jurij és a többiek előtt csak a túlélés lebeg, de előbb-utóbb szembe kell nézniük egy sokkal fontosabb kérdéssel.
Vajon sikerül-e megőrizniük az emberi mivoltukat?
Laurell K. Hamilton: Végzetes flört
Laurell Kaye Hamilton 1963 február 19-én született, és két könyvsorozatot tudhat magáénak.
Első könyve, a Bűnös vágyak 1994-ben jelent meg, amelyet majdnem két tucat követett az Anita Blake-sorozatban. Hamilton azóta meghódította vele az egész világot, a könyvek minden országban gyakori szereplői a sikerlistáknak. Anita Blake figurája olvasók millióit tette rajongóvá, a könyvekből képregény is született, valamint egy tévésorozat előkészületei is megkezdődtek. A sorozat huszadik része várhatóan 2011-ben jelent meg Hit List címmel.
Amikor Anita Blake, a dögös vámpírvadász találkozik megbízójával, Tony Benningtonnal, még tele van együttérzéssel. Ugyanis a férfinak nemrég halt meg a felesége, és Anita feladata az lenne, hogy a nőt reanimálja. Vagyis felélessze halottaiból.
Anita tud néhány dolgot életről és halálról, és tisztában van azzal is, mit jelent szeretni valakit. De azt is tudja, hogy amit ő nekromantaként fel tud ajánlani Tony Benningtonnak, az nem egészen az, amire a férfi vágyik. Mert az a teremtmény, akit Anita képes előhívni a néhai Mrs. Bennington sírjából, az nem a csodálatos Mrs. Bennington lesz. Sőt. Nagyon nagyon messze lesz a csodálatostól?
Lissa Price: A testbérlők
Az Éhezők Viadalához hasonlóan A testbérlők is az utópisztikus Egyesült Államokban játszódik, amit egy háború szaggatott darabjaira.
Lissa Price A testbérlők című könyve izgalmas utazás egy olyan világba, ahol lehetséges egy másik személy bőrébe bújni, és rászorult tinédzserek bérbe adhatják fiatal testüket a társadalom idős, de tehetős polgárainak.
A Földet háború pusztította, emberek milliói haltak meg. S ebben a világban valóra válik az emberiség régi álma. Végre lehetséges egy másik személy testébe bújni. A 16 éves Callie rábukkan egy titokzatos helyre, ahol rászorult tinédzserek bérbe adhatják fiatal testüket a társadalom idős, de tehetős polgárainak. Amikor azonban a fejébe ültetett szerkezet meghibásodik, Callie öntudatára ébred, és dúsgazdag bérlőjének mesés életét kezdi élni.
Aztán a lány ráébred a halálos tervre, aminek ő is része. Az összeesküvés szálait befolyásos emberek mozgatják, és Callie kénytelen lesz végére járni a rejtélynek, ha életben akar maradni. Ez pedig nem lesz egyszerű, mert ebben a világban tényleg senki sem az, akinek látszik.
Az Egyesült Államokban Lissa Price-regénye A testbérlők (Starters) alig jelent meg máris esélyt láttak benne, hogy a következő Az éhezők viadala (Hunger Games) mértékű bestseller legyen, amiért Hollywood megküzd majd. Suzanne Collins trilógiájának méltó utódját látják A testbérlőkben.
