Számos filmben játszott, hírnevét – s a vele járó népszerűséget Rózsa Sándornak, a legendás betyárnak köszönhette a sokoldalú, drámai hősöket és karakterszerepeket egyaránt hitelesen játszó színész Oszter Sándor.
Oszter Sándor 1948. szeptember 2-án született Győrött. Gazdag molnárcsaládba született Győrben, apja malmait 1949-ben államosították. A gimnáziumi évek alatt a fiatal Oszter a humán tárgyak iránt érdeklődött, irodalmi versenyeket nyert. 1967-ben, az érettségi évében egy irodalmi pályázatra írt műve a legjobbak közé került, s ez akkoriban azt jelentette, hogy felvételi nélkül bekerült a bölcsészkarra. Ő azonban jelentkezett a Színház-és Filmművészeti Főiskolára is, és oda is felvették.
1971-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, első munkahelye a Vígszínház volt, 1978-tól a Nemzeti Színház, majd a Pesti Magyar Színház tagja volt. 1990-től szabadfoglalkozású művészként dolgozott.
Sokoldalú színész volt, drámai hősöket és karakterszerepeket egyaránt hitelesen formált meg.
Játszotta Balázst (Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül), Othellót (Shakespeare), a Királyt (Anouilh: Becket), Saint-Juste-öt (Büchner: Danton halála), Caesart (Shakespeare: Antonius és Cleopatra).
Számos filmben is játszott, hírnevét a Magyar Televízió 12 részes Rózsa Sándor-sorozatának címszerepe alapozta meg. A Szinetár Miklós rendezte sorozat az 1830-as évekbe visz el, amikor a Bécs irányította Magyarország újabb szomorú korszakát élte. Az alföldi tanyavilág csendes magányát felkorbácsolta a pandúrok és perzekutorok győzhetetlennek hitt uralma. A hatalom és a nép közötti ellentétek túlfeszültek. Így született meg a betyárok legendája, s köztük Rózsa Sándoré, aki a Szeged körüli puszták hírhedt igazságtevőjévé vált. A sorozatban olyan híres magyar színészekkel játszott együtt, mint Bessenyei Ferenc, Cserhalmi György, Raksányi Gellért, Muszte Anna és Szirtes Ádám.
Láthattuk többek közt a Kitörés (1970), a Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1978), 80 huszár (1978), a Jób lázadása (1983), a Vadon (1988) és az Argó (2004) című filmekben, valamint az Ida regénye, a Lili bárónő, a Gyere hozzám feleségül és az Éjjeli menedékhely című tévéjátékokban.
Markánsan férfias hangját a szinkronstúdióban is kamatoztatta. Az elmúlt másfél évtizedet azonban elsősorban vállalkozásainak, valamint hobbijának, a vadászatnak szentelte.
2017-ben Oszter Sándor részvételével a Csókos asszony című operettet is láthatta a közönség a Zsombói Szabadtéri Színpadon. A Csókos asszonyt Esztergályos Cecília, Verebes István, Mahó Andrea, Oszter Sándor és Gundel Takács Gábor szereplésével, Halasi Imre rendezésében mutatták be.
A filmjátszást sem hagyta el, mások mellett feltűnt 2004-es Argo-ban és a 2017-es Argo 2-ben, valamint a 2018-as A Viszkis-ben is.
Művészi munkáját 1983-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1988-ban lett érdemes művész. 1972-ben a San Remó-i filmfesztiválon ő kapta a legjobb férfi alakítás díját a Kitörésben nyújtott játékáért. 2013-ban Kossuth-díjat kapott sokoldalú, stílus- és műfajgazdag művészi munkásságáért, drámai hősöket és karakterszerepeket egyaránt kiváló jellemábrázoló képességgel emlékezetesen megformáló, maradandó élményt nyújtó pályafutása elismeréseként.
Magánemberként nagy vadász volt, méghozzá olyan, aki az elejtett állatokból szívesen készít étket is (több gasztro-realityben is csillogtatta tudását). Rendszeresen sportolt, naponta izomerősítő gyakorlatokat végzett, nyáron szeretett vitorlázni.
Felesége, Failoni Donatella, Sergio Failoni karmester leánya, az Olasz Köztársaság Lovagrendjének birtokosa volt. Lánya, Oszter Alexandra apját követte a színi pályán.
A bejegyzés szerint Oszter Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész életének 73. évében szívinfarktus következtében halt meg 2021. október 29-én este.
