“Csak a test öregszik, a szívem és a lelkem olyan fiatal marad, amilyennek érzem magam.” December 18-án lett 70 éves Steven Spielberg, minden idők egyik legsikeresebb rendezője.
Cincinattiban (Ohio) született 1946. december 18-án, ortodox zsidó nagyszülei Ukrajnából vándoroltak ki. Családja többször költözött, gyermekkora nagy részét Arizonában töltötte. Első filmes próbálkozásai a vasúti modelljeivel készített „katasztrófafilmek” voltak, középiskolásként Super 8-as kamerájával forgatott amatőr filmeket, az egyikkel tizenhárom évesen díjat is nyert. 1965-ben sikertelenül próbált bejutni a Dél-Kaliforniai Egyetem rendezői szakára, ezután egy kisebb egyetemre iratkozott be. Még hallgatóként lett asszisztens az Universal Stúdióban, s egyik rövidfilmje annyira megtetszett a cég alelnökének, hogy hétéves rendezői szerződést ajánlott neki, így ő lett a legfiatalabb rendező, akivel a stúdió szerződést kötött.
Első nagy sikere az eredetileg a televízió számára készült, egy kamion és egy személyautó küzdelmét elbeszélő Párbaj (1971), melynek sikere nyomán megrendezhette első nagyjátékfilmjét, a Sugarlandi hajtóvadászatot. Az áttörést 1974-ben A cápa jelentette, a horror műfaját megújító alkotás, melyben a félelmetes cápa csak a film közepén látható először, az első blockbuster, azaz a 100 millió dolláros bevételt túllépő film lett (a kifejezés az egész háztömb elpusztítására képes bombából ered).
Az idegen kultúrákkal való találkozás lehetőségéről szólt a Harmadik típusú találkozások 1977-ben, amelyért első ízben jelölték Oscar-díjra, az operatőr Zsigmond Vilmos meg is kapta a díjat. Spielberg és George Lucas együtt találta ki Indiana Jones figuráját, a vagány régészprofesszor először 1981-ben, majd a sorozat negyedik részében, 2008-ban jelent meg a filmvásznon. 1982 E.T., a földönkívüli éve volt, a hajótörést szenvedett kis űrlény története az összes bevételi rekordot megdöntötte. Két magányos lény, az apa nélkül nevelkedő fiú és a hátrahagyott űrlény összebarátkozik egymással, s ennek a barátságnak állít feledhetetlen emléket Spielberg minden idők legnagyobb filmsikerében. Az E.T. több változtatáson is átesett, például eredetileg Spielberg egyik kedvenc színésze, Harrison Ford egy iskolaigazgatót játszott, csak végül úgy döntöttek, hogy nem kell a filmbe ez a karakter, és Ford összes jelenetét kivágták. 1993-ig ez számított minden idők legsikeresebb filmjének, akkor is csak egy újabb Spielberg-alkotás, a Jurassic park tudta ledönteni a trónról.
A rendező számára 1984 keserű csalódást okozott: Bíborszín című filmjét 11 kategóriában jelölték Oscar-díjra, de egyben sem nyert, ami a maga nemében szintén rekord. A nap birodalma és a Hook című mesefilm is inkább bukás volt. A rég áhított, megszolgált szakmai elismerést 1994 hozta meg számára, amikor a zsidók százainak életét megmentő Oskar Schindler „igaz” történetéért a legjobb filmnek és a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat is átvehette. Spielberg éveken át készítette elő a filmet, alapos kutatásokat végzett, közben visszatért ősei vallásához, és megalapította a holokauszt történetét kutató és dokumentáló Shoa Alapítványt. Később – hollywoodi rendezőtől szokatlan módon – dokumentumfilmet is készített a témában a Napok vége címmel, amelyben magyarországi zsidók visszaemlékezéseit dolgozta fel.
1995-ben DreamWork néven megalapította saját stúdióját, a Jurassic Park folytatása, Az elveszett világ már ott készült. Michael Crichton eredetileg nem akart folytatást írni a regényéhez, ám a rajongók és Spielberg unszolták, hogy csinálja meg, így született Az elveszett világ – Jurassic Park, amit rögtön a megjelenése után elkezdtek forgatókönyvvé adaptálni.
Spielberg visszadobta a Zorró álarca és a Deep Impact rendezését azért, hogy ismét egy háborús drámát forgathasson. A Paramounttal közösen forgatta a második világháborús normandiai partraszállást feldolgozó Ryan közlegény megmentését, sokak szerint minden idők egyik legjobb háborús filmje 1999-ben újabb Oscar-díjat hozott neki. Állítólag Spielberg valóban mindent megtett a dráma fokozásáért; többek között minden színészt katonai kiképzőtáborba küldött, kivéve Matt Damont, hogy a színészek valóban nehezteljenek „Ryan”-re. Ez az utolsó film, amit még nem digitális vágási technikával vágtak, és Oscar-díjat kapott.
Ezt követően újra afroamerikai történetet filmesített meg: az Amistad című kosztümös film a címben szereplő hajón 1839-ben kitört rabszolgalázadásról szól. Két sci-fit is rendezett, a Kisebbségi véleményt és a Világok háborúját, de készített vígjátékot (Kapj el, ha tudsz) és politikai drámát is (München). Az elmúlt években legkiemelkedőbb munkája a Lincoln elnökről forgatott monumentális film, a címszerepért Daniel Day-Lewis harmadik Oscar-díját vehette át. 2015-ben került a mozikba a Kémek hídja című történelmi thrillere, amelyet több kategóriában is Oscarra jelöltek, tavaly a Barátságos óriással a mesék világába tért vissza.
Jelenleg egy 19. századi, a Pápai Államban játszódó történelmi drámán és a Ready Player One című sci-fi regény megfilmesítésén dolgozik. A Ready Player One Ernest Cline azonos című, 2011-ben megjelent bestsellere nyomán készül. A produkció premierjét 2018 márciusára tűzték ki Észak-Amerikában. Nem tett le az Indiana Jones ötödik részének elkészítéséről sem, melyről már előre leszögezte – a rajongók megnyugtatása végett -, hogy a már korosodó Indiana Jones nem fog meghalni: „egy dolgot mondok el, nem fogom megölni Harrisont az epizód végén”. Az egyelőre cím nélküli filmet a negyedik kaland, a 2008-as Indiana Jones és a kristálykoponya királysága után 11 évvel mutatják be.
Minden idők egyik legsikeresebb filmrendezője producerként is dolgozik, olyan filmek elkészültét finanszírozta, mint a Poltergeist, a Vissza a jövőbe, a Sötét zsaruk és példaképe, Clint Eastwood Levelek Ivo Dzsimáról és Apáink zászlaja című alkotása. A lezserül öltözködő multimilliárdos filmes gyermekkori álmai mind beteljesültek. A hétgyermekes apa második feleségével, Kate Capshaw filmszínésznővel él (akit az India Jones és a végzet temploma forgatása során ismert meg).
Hobbija a filmes relikviák gyűjtése, több árverésre bocsátott Oscar-szobrot vásárolt meg és adományozott az Amerikai Filmakadémiának, imádja a számítógépes játékokat is. Kitüntetéseinek se szeri, se száma, II. Erzsébet brit királynő 2001-ben a Brit Birodalom tiszteletbeli lovagjává avatta, 2015-ben pedig az Egyesült Államok legmagasabb polgári kitüntetését, az Elnöki Szabadságérmet vehette át. A visszavonulásról hallani sem akar, ahogy néhány éve nyilatkozta: „Csak a test öregszik, a szívem és a lelkem olyan fiatal marad, amilyennek érzem magam.”
