„Nagyon kíváncsi vagyok arra is, hogy vajon a mai fiatalokat is megszólítják-e ezek a novellák.” Nyáry Krisztián, a Magvető kiadó vezetője Hazai Attila kötetben eddig nem publikált írásairól mesélt.
A 2012-ben elhunyt Hazai Attila kötetben eddig nem publikált írásaiból válogat A maximalista című novellagyűjtemény, amely szeptember 28-án jelenik meg a Magvetőnél.
Szelíd és brutális történetek hétköznapi nyelven elmesélve. Dermesztő humor és gyermeki rácsodálkozás: tényleg? ez van?
Trandafír, a bicikliző fenomén.
A kötetben nem publikált novellák esszenciális sűrűségben mutatják meg a Hazai-próza vad ízeit. Angyali abszurd és alpári realizmus. Az élet felfoghatatlan és triviális, és aki mesél: kérlelhetetlen, kiszámíthatatlan, infantilis. Naiv, és közben rafináltan provokál. Védtelen, agresszív, kiszolgáltatott.
A legvagányabb mimóza?
A kortárs irodalom rakkendroll botrányhőse?
Annyi biztos, hogy az egyik legmaibb szerzőnk – nagy kár, hogy nincs már köztünk.
A maximalista Hazai Attila hatodik könyve.
(Garaczi László)
Hazai Attila élete utolsó évtizedében évében nem publikált önálló kötetet, így a most megjelent könyv összeállításakor ennek az időszaknak a terméséből válogattak. Az írások között többségben vannak a folyóiratokban megjelent darabok, de olvasható több kiadatlan mű is – mondta el az MTI-nek Nyáry Krisztián, a kiadó vezetője.
Hazai Attila halála után családja a pályakezdő írók és költők támogatására alapítványt hozott létre, amely egyben jogörököse is a 45 éves korában elhunyt prózaíró hagyatékának. Az alapítványt Hazai Attila egykori barátja, Garaczi László író vezeti, aki kulcsszerepet vállalt a kötetben szereplő írások kiválogatásában is.
Nyáry Krisztián hangsúlyozta, Hazai Attilában jelentős, nagyon korán és tragikus körülmények között eltávolozott írót tisztelhetünk, a most megjelent novellák pedig méltóak a nagyközönség figyelmére is. A kiadóvezető szerint most még korai eldönteni, hová fog kerülni Hazai Attila a magyar irodalmi kánonban, véleménye szerint azonban a prózaíró derékba tört életműve jelentős helyet fog kivívni magának az ezredforduló irodalomtörténetének összeállításakor.
Nyáry Krisztián kiemelte azt is, hogy Hazai Attilát az 1990-es években megjelent kötetei miatt a magyar irodalom egyfajta „fenegyerekeként” tartották számon, azonban véleménye szerint ez a kép változni fog a jövőben. „Tudni kell, hogy minden író esetében, akit elkönyvelnek fenegyereknek, ez egy irodalmi szerep, amely vagy találkozik a valós emberrel, vagy nem” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Hazai Attila élete utolsó évtizedében már nem erősítette tovább a róla alkotott „botrányhős” képét.
A kiadóvezető szerint érdekes lesz látni, hogy vajon az 1990-es évek első felének huszonéves fiataljai, egyetemistái, akik annak idején Hazai Attila törzsközönségét alkották, miként „rezonálnak” az író szövegeire több mint két évtized elmúltával. „Nagyon kíváncsi vagyok arra is, hogy vajon a mai fiatalokat is megszólítják-e ezek a novellák” – tette hozzá.
A maximalista Hazai Attila hatodik kötete, amelynek az „angyali abszurdot” és „alpári realizmust” is felvonultató novellái „esszenciális sűrűségben mutatják meg” prózájának „vad ízeit” – olvasható a könyv ismertetőjében.
