Sokak szerint az emberiség történetének legszerencsésebb tér-idő kombinációjában, a hetvenes évek New Yorkjában tűnt fel – először mint költő. A Kölykök című önéletrajzi elemekkel tarkított könyvében szerelme, a világhíres fotóművész, Robert Mapplethorpe emléke előtt tiszteleg.
Patti Smith pályafutását nagy elhallgatások és csöndesebb visszatérések kísérik. Költő, énekes, szövegíró, klarinétos, a punk-zene, majd az új hullám New York-i hercegnője 1946.december 1-én született. Smith a hetvenes években futott be, amikor költőként és rockzenészként is felfigyeltek rá, és nagy siker lett Horses című albuma, ami – borítóján Robert Mapplethorpe kétség kívül a XX. század egyik legnagyobb hatású fotográfusának híres fotójával -, helyet kapott minden idők 100 legfontosabb lemeze között.
Szex, drog, művészet
Fiatal éveiben a Rolling Stones, Jimi Hendrix, Jim Morrison, Bob Dylan, William Burroughs (erotikus regények írója) és Arthur Rimbaud francia költő hatása alá került; maga is írt verseket, és nemsokára a rock and roll költője lett Patti Smith. 1974-ben két kötete is megjelent, a Seventh Heaven és a Witt című, kihasználva a sikert, könnyen engedett a rábeszélésnek, hogy megzenésített verseit maga adja elő, zenekari kísérettel.
Patti Smith nemsokára a rock-muzsika afféle nőí fenegyereke lett. Összesen tizenkét nagylemezt készített. De művészete nem korlátozódott a zene világára: rajzainak első kiállítása 1973-ban nyílt meg a Gotam Book Martban, alkotásait 1978 óta képviseli a Robert Miller Galery.
Koncertjein mindig történt valami rendkívüli, az egyes szerzemények előadása mellett. Két szám között mindig kommentálta a közönség viselkedését, esetleges közönyét, vagy éppenséggel (részletesen) elmesélte előző éjszakai kalandját, amelyet, mondjuk, a kísérőzenekar egyik tagjával „bonyolított” le. Régebben „mosdatlan szájú”-nak nevezték volna, avagy romlott perszónának, esetleg szókimondó asszonyságnak. – Persze mindez csak amolyan happening: egy ok, hogy a közönség tóduljon az előadásaira, és meghallgassa amúgy is éles, csípős szövegű dalait.
Smith a forrófejűségében is kiszámítottan hideg utcai poéta, megzabolázhatatlan, vad apostol lett. Mindig érdekeset mond, szellemes, keserű és támadó, mint minden belülről védtelen teremtés; élesre fent szablyával ront a világra, hogy véletlenül se jöjjenek rá a titkára. Sikeres albumai közül említsük meg a Radio Ethiopia és az Easter címűt.
A művész 2005-ben francia művészeti érdemrendben részesült, 2007-ben pedig bekerült a Rock and Roll Hírességeinek Csarnokábam, két évvel később beválasztották a „Rock and Roll hírességek csarnokába”. 1980-ban Detroitban összeházasodott Fred Sonic Smith-szel. Egy fiuk, Jackson, és egy lányuk, Jesse, született. Patti Smith jelenleg New Yorkban él.
Az önéletrajzot, amely Smith és a fotós Robert Mapplethorpe 1967-es New York-i találkozását, majd öt együtt töltött évét örökíti meg, tavaly a nem fikciós művek kategóriájában Nemzeti Könyvdíjjal tüntették ki Amerikában.
Kötetei: Witt, Bell, Woolgathering, The Coral See és az Auguires of Innocence.
,,Mindketten Robert lelkéért imádkoztunk, ő eladni akarta, én megmenteni.”
Patti Smith – a könnyűzene és a költészet találkozási pontjait kereső legendás énekes-dalszerző – fiatalkorának és egy elveszett generációnak állít emléket Kölykök című könyvében. A visszaemlékezés főszereplője egy egész életen át visszhangzó szerelem: ám Robert Mapplethorpe, a később világhírű fotóművész még ugyanúgy csak keresi az útját a kötet lapjain, mint Patti Smith, a punk leendő keresztanyja. Történetük mögött ott lüktet a késő hatvanas és hetvenes évek Amerikája, New York excentrikus művészvilága, feltűnik Allen Ginsberg, Andy Warhol, Janis Joplin vagy Jimi Hendrix is. A Kölykök 2010-ben elnyerte az amerikai National Book Awardot.
Felhasznált irodalom: Tardos Péter Rocklexikon, 1980
