Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Tévéműsor, de színesen című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

Tévéműsor, de színesen

Szerző: / 2014. április 5. szombat / Szubkultúra, Tévé   

színes televízió, RCACTC-11 (Fotó: tvarchiv.com)45 éve, 1969. április 5-én sugározták Magyarországon az első élő színes televíziós adást.

A Magyar Televízió 1957 februárjában indította fekete-fehér kísérleti adását, s ezután egy bő évtizedet kellett várni arra, hogy hazánkban is elkezdődjenek a színes televízió sugárzásának kísérletei.

Az első „fecske” Bartók A csodálatos mandarin című balettjének 1966-os felvétele volt, ezt követte 1967-ben A koppányi aga testamentuma című első színes magyar tévéfilm Zsurzs Éva rendezésében, melyet 1968. április 4-én láthatott a közönség.

1969 márciusában megkezdődtek a színes kísérleti tévéadások, eleinte szerdánként 18 és 21 óra között, ezeket akkor még többnyire csak a francia importból származó 2-300 kísérleti készüléken lehetett fogni. 1969. április 5-én sugározták az első élő színes televíziós adást Horváth Ádám rendezésében, majd 1970-ben volt az első színes helyszíni adás az április 4-i díszszemléről. Ebben az évben kezdődött meg a hazai színes tévékészülékek gyártása is. Felmérések szerint a legnépszerűbb műsorokat ekkor már 3–3,5 millió állampolgár nézte.

1971-ben elindult a televízió második csatornája: műsorai heti két-három alkalommal jelentkeztek részben színes kiadásban, ezért a színes televízió és a második csatorna fogalma kezdettől fogva összekapcsolódott a nézők számára. Miután az első csatorna adói már lefoglalták a VHF (Very High Frequency) sáv frekvenciáit, a második műsor adóit 1971 augusztusában az UHF (Ultra High Frequency) sávra helyezték.

Fekete István: A koppanyi aga testamentuma (Fotó: DVD)

A Magyar Televízió története szerint 1972 ugrásszerű fejlődést hozott: munkába állt az NSZK-ban gyártott új színes közvetítőkocsi és a 760 négyzetméteres, öt kamerával működő IV. stúdió. A világítást automatikusan vezérelt memóriaegységek irányították. Az innen közvetített első műsor a szilveszteri gálaest volt Gina Lollobrigida, a Kessler- nővérek és Svéd Sándor fellépésével.

A „legnézettebb” hazai készítésű műsorok: a Ki mit tud? (88%), a Bors c. filmsorozat (82–84%), a Híradó (71,4%) és A Hét (49,2%). Nagy jelentőségű műszaki lépés volt a lassító-visszajátszó berendezés üzembe állítása, amellyel ezentúl a közvetített esemény utolsó 30 másodperce ismételhetővé vált. Ekkortól már állandó jelleggel sugárzott – heti négy napon át – a 2. program. Az első évben 150 filmet tűztek műsorra. 100 háztartásra vetítve már 66 készülék működött az országban.

Az 1970-es évek közepétől (ahogy egyre nőtt a színes tévékészülékek elterjedtsége) mind több műsor váltott át fekete-fehérről színesre: 1980-tól már így jelentkezett a Híradó és A Hét valamennyi adása, s a színes műsorok aránya ebben az évtizedben 57 százalékra nőtt. A színes közvetítés térhódítása a 90-es években feltartóztathatatlanul folytatódott: az 1997-ben indult kereskedelmi tévék a közszolgálati adókkal együtt már szinte kizárólag színes technikával dolgoztak. Napjainkban fekete-fehér televíziós képeket szinte már csak a retróadások esetén, a fekete-fehér tévés korszak műsorainak ismétlésekor lehet látni.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek