„Fontos volt számomra, hogy minél valósághűbb portrét fessek egy művész életéről. Nem mindig csillogó és lenyűgöző, hanem olykor bizony idegölő, kemény munka.” Interjú a Mozart múzsája című regény szerzőjével, Vivien Shotwell írónővel.
London az 1700-as évek végén. Egy fiatal lány titokban énekórákat vesz egy híres kasztrálttól. Miután felvértezte magát tudással, hátrahagyja a biztonságot jelentő otthont, hogy Velence és Nápoly színpadain versenyre keljen a kor legjobbjaival. Tizenhat évesen részegítő világba csöppen; nemesek és méregkeverők közé, ahol a hírnév és gazdagság együtt jár, de nagy árat kell fizetni érte. Anna a szerelmi csalódásba is hamar belekóstol.
Pár év múlva a zseniális szoprán híre eljut Bécsig, a császár udvarába. Itt találkozik az egykori csodagyerek Mozarttal, akiben intelligenciában és tehetségben is párjára lel. Minthogy a konvenciók és friss házasságaik mindkettőjüket kötik, nyíltan nem közeledhetnek egymás felé. Ahogy magánéletük fokozatosan megromlik, Anna és Mozart egyre inkább egymásban találják meg a fényt, az inspirációt, a boldogságot… de vajon meddig mehet el egy nő abban a világban, amelyet férfiak kottáznak?
Elsöprő szerelmem és pontos korrajz az operaszínpadok kevéssé ismert világáról. A Mozart múzsája két különleges csillag találkozását és rövid együttállását örökíti meg. A világ legnagyobb zeneszerzője és a fiatal szoprán története időtlen, felkavaró és megható egyszerre, akár Mozart zenéje.
Vivien Shotwell mezzo-szoprán klasszikus énekesnőként jól ismeri már az operák színpadát, emellett az írást, mint szenvedélyt űzi. Irigylésre méltó kettősség egy személyben, egy tehetségben. Lássuk, ő hogyan vélekedik erről:
Híres és elismert operaénekes vagy, az írás csak egy kis kitérő a karrieredben, vagy a jövőben számíthatunk még Vivien Shotwell-regényekre?
Most kezdtem el a kutatást egy új történelmi regényhez, amely a 17. századi Franciaországban játszódik. Még nagyon az elején tartok, nem tudom, mi lesz belőle, de szándékomban áll folytatni az írást, és természetesen az énekesi karrieremet is.
Elvárták tőled, vagy inkább számodra is magától értetődő volt, hogy egy olyan sztorit írsz, amely ilyen szorosan kötődik a klasszikus zenéhez?
Mindig is imádtam a klasszikus zenét, és kamasz koromban több kedvenc könyvem is énekesekről, zenészekről, táncosokról és előadóművészekről szólt. Hét- vagy nyolcéves lehettem, amikor az első operát láttam, Mozart Varázsfuvoláját, és volt egy 12 részes sorozatom a nagy zeneszerzők életéről kazettán, amiket éjjel-nappal hallgattam. Tinédzserként írtam egy rakás fantasyt, melyek főszereplői táncosok, énekesek, művészek voltak. Szóval, ha így visszatekintek, igen, természetesen jött, hogy ennyire a klasszikus zenéből merítettem ihletet, bár nem tudatosan terveztem így.
Előny vagy hátrány, hogy ilyen sokat tudsz az operaszínpadról és az iparról, miközben erről írsz?
Egyértelműen előny! Nagyon örültem, hogy felhasználhattam a tapasztalataimat a regényben. Fontos volt számomra, hogy minél valósághűbb portrét fessek egy művész életéről. Nem mindig csillogó és lenyűgöző, hanem olykor bizony idegölő, kemény munka. És persze vannak ezek a nagyszerű csúcspontok, amikről nagyon szórakoztató írni.
Anna (Nancy) Storace sztorija mennyire igaz történet?
Próbáltam minél jobban ragaszkodni élete azon eseményeihez, amikről tudunk. A kötet összes főszereplője valódi személyeken alapul, kivéve Lidiát. A házassága így történt, és Fisher száműzetése is, de a viszonyok a fantáziám szülöttei.
Műfaji kérdés: szerinted a kötet történelmi regény, vagy inkább neveznéd női regénynek, történelmi háttérrel?
Én történelmi regénynek tekintem, bár mindkét műfajban reklámozzák. Számos férfival találkoztam, akik szerették a könyvet, és a bátyám szerint például Anna és a mentora, Rauzzini kapcsolata fontosabb, mint a Mozarttal folytatott szerelmi viszonya. Ez egy fejlődésregény, kisebb szerelmi szállal. Néha aggódom, hogy talán túlságosan is szerelmes regénynek akarják beállítani, és így az olvasók csalódhatnak, hiszen annyi minden más is történik Annával.
Ha csodálatos módon feltehetnél 3 kérdést Annának, mik lennének azok?
Miért hagytad ott Bécset? Miért mentél hozzá John Fisherhez? Milyen volt Venanzio Rauzzini?
És Mozarttól miket kérdeznél?
Milyennek találod azt, ahogy manapság játsszák a műveidet? Játszanál nekem valamit? Megölelhetlek?
Hogyan jellemeznéd a hősnődet?
Anna egy fiatal naivaként indul, akinek mindig minden sikerült, és akit mindig mindenki szeretett, de olyan nehézségekkel és kihívásokkal kell szembesülnie, melyek hatására érettebb, mélyebb érzésű lesz a regény végére. De természetesen akkor is vibráló és értelmes egyéniség.
Melyik a kedvenc klasszikus zenei korszakod?
Én mindenféle zenét szeretek. Otthon instrumentális zenéket hallgatok, főleg vonósokat, és barokk és reneszánsz zenéket. Háttérzeneként nem tudok éneket hallgatni, mert arra figyelnem kell. Mozarton kívül a kedvenc operaszerzőim Handel, Britten, Verdi és Puccini. (A honlapomon található egy zenei lista a Mozart múzsájához, nézzétek meg!)
Hogy ajánlanád a Mozart múzsáját a magyar olvasóknak?
A Mozart múzsája egy szereplőcentrikus irodalmi mű, amit nagyon gyorsan el lehet olvasni, őszinte és megható. Ajánlom a zene szerelmeseinek, és azoknak is, akik még soha nem hallgattak klasszikus éneket.
