Neve fogalom az autógyártásban, szakvéleményére mind a mai napig kíváncsiak. Anisits Ferenc Ausztriában élő mérnök, a BMW-dízelmotorok fejlesztője, a dízelmotor „pápája” 75 éves.
Anisits Ferenc 1938. december 23-án született Szolnokon, ahol 1957-ben a fővárosi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban érettségizett. Gyerekkora óta az autók és repülők bűvöletében élt, mérnök akart lenni, ezért a Budapesti Műszaki Egyetemre jelentkezett, ahol 1962-ben mezőgazdasági mérnöki oklevelet szerzett. Előbb a Malomépítő és Gépgyártó Vállalatnál, majd épületgépészként a Szolnok megyei tervezőirodában dolgozott. Politikailag megbízhatatlanként kezelték, mert az 1956-os események után tiltott határátlépés közben elfogták. A folyamatos zaklatások miatt végül elhagyta Magyarországot.
1965 októberében a német MAN cégnél kapott állást a nagy hajómotorok fejlesztési és kutatóosztályán, ahol Rudolf Diesel egykori kísérleti padján dolgozott, gőzerővel. Szakterülete a körfolyamat-számítás és alapfejlesztések voltak.
Jártasságot szerzett a számítástechnikában, fél év alatt megtanult németül, két év múlva a MAN kutatónapokon már vezető fejlesztők előtt tartotta meg előadását. Ekkortájt jelentek meg első, komputerszimulációs cikkei, majd figyelmét a dízeltechnológia tanulmányozására összpontosította. Közben tovább képezte magát, 1973-ban a braunschweigi Műszaki Egyetemen kiváló minősítéssel doktori címet szerzett. Osztályvezető volt, amikor távozott a MAN-tól, mert Svájcba hívták dolgozni a jó nevű autóbusz- és teherautógyártó céghez, az Adolph Saurerhez, ahol Fiat dízelmotorokat fejlesztett, emellett az egyetemen az akkor még ismeretlen, de ma már általánosan használt közös-nyomócsöves befecskendezéssel kísérletezett. A Saurertől az MWM Mannheim vállalathoz szerződött, itt ipari dízelmotorok tervezésével bízták meg. A vállalat az ipari és traktormotorok fejlesztésében végzett eredményes munkájáért Carl Benz Érdemrenddel tüntette ki.
1980-ban a BMW felkérte a felső-ausztriai Steyrben újonnan létrehozott dízelfejlesztő központjának vezetésére. Két évtizedet töltött el a BMW-nél, az ő nevéhez fűződik az itt kifejlesztett dízelmotorok világhírnevének megalapozása. Első nagy sikerük 1983-as modelljük, a BMW 524td volt, amelyben a soros elrendezésű, hathengeres, örvénykamrás, turbófeltöltős dízelmotor rendkívül dinamikusan dolgozott. Az 1987-ben bemutatott, első teljesen elektronikus szabályozású dízelmotor komoly feltűnést keltett, továbbfejlesztett változatát még ma is gyártják. Az ő irányításával fejlesztették ki, vezették be az elektronikus dízelszabályozást (EDC), gyártották először sorozatban a közvetlen befecskendezésű V8-as dízelmotort, amely több teljesen újszerű konstrukciós megoldást tartalmazott. Csapatával három dízelmotor-generáció 15 motorját fejlesztette ki, hat- és nyolchengeres dízeljeik 1999-ben és 2000-ben elnyerték Az év motorja kitüntetést, a motor-Oscart.
A konstruktőr világhírét négyhengeres, kétliteres dízelmotorja alapozta meg 1998-ban, amikor a BMW 320d modellje a nürburgringi 24 órás autóversenyen messze maga mögé utasította a benzines versenytársakat. A győztes autó 160 km-rel előzte meg a többieket, nem zabálta a gázolajat, és 4 és fél másodperc alatt gyorsult 100 km-re. Az impozáns teljesítménnyel a vásárlók szemében szalonképessé tették a lomhának tartott dízelmotort, mi több igazi BMW-t csináltak belőle, megőrizték a márka sportos imázsát. A BMW jelenleg Európában kétszer annyi dízelt ad el, mint benzinest. Máig több mint 5 millió – az ő irányításával kifejlesztett – dízelüzemű BMW-t gyártottak.
Anisits neve fogalom az autógyártásban, szakvéleményére mind a mai napig kíváncsiak. Az általa lefektetett körfolyamat-számítás egyenleteit napjainkban is világszerte alkalmazzák, egyetemeken tanítják. Az elektronikus dízelszabályozás nagy szériában történő bevezetéséért 1995-ben neki ítélték Európa legrangosabb műszaki elismerését, az Ernst Blickle nemzetközi innovációs díjat. Az Ausztriában élő konstruktőr 2001 óta díszpolgárként látogathat haza szülővárosába.
