2017. március 29.  Szerda
Közepesen felhős 3 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. március 29.  Szerda   Auguszta
Közepesen felhős 3 °C Közepesen felhős

Janus Pannonius, az első magyar lírikus

Walt Whitman világa

Beethoven világa

Alfons Mucha közelről

Janus Pannonius, az első magyar lírikus  
545 éve, 1472. március 27-én hunyt el Janus Pannonius, az első kiemelkedő magyar lírikus, a hazai latin nyelvű humanista költészet megteremtője és legnagyobb alakja.
Walt Whitman világa  
125 éve, 1892. március 26-án hunyt el Walt Whitman amerikai költő, aki Magyarországon a 20. század elején jelentkező avantgárd irodalom egyik ihletője volt, a többi között Pásztor Árpád, Kassák Lajos, Kosztolányi fordította le műveit
Beethoven világa  
190 éve, 1827. március 26-án halt meg Bécsben Ludwig van Beethoven, a zenetörténet óriása.
Alfons Mucha közelről  
A Reök-palotában megnyílt kiállítás segítségével a szecesszió egyik leglebilincselőbb életművébe pillanthatunk bele.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A méregkeverő Medici Katalin című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

A méregkeverő Medici Katalin

Szerző: / 2014. április 13. vasárnap / Aktuális, Háttér   

Medici Katalin és Henry esküvője (Fotó: Uffizi Képtár) A történelem egyik legvitatottabb, ugyanakkor legbefolyásosabb királynője egyesek szerint méregkeverő, kegyetlen királynő volt, míg mások a családi trón védelmezőjének tartják. 495 éve megszületett Medici Katalin II. Henrik felesége, francia királyné, Lorenzo Medici unokája.

Négyszázkilencvenöt éve, 1519. április 13-án született Medici Katalin (Caterina de’ Medici) francia királyné, aki híres mecénás és műgyűjtő volt, az emlékezet mégis a politikai ármánykodás nagyasszonyaként és hírhedt cselszövőként őrizte meg, akiről teljesen megbízható tanúk mégis az elismerés és vonzalom hangján emlékeznek meg.

A francia történelem híres és hírhedt kulcsfigurája volt. “Kalmár pápák” rokona, a cselszövő, méregkeverő Olasz Nő, a nagypolitikai ármánykodás importált nagymestere, a Szent Bertalan-éji tömegmészárlás spiritus rectora, a hideg-rideg, de féltékeny némber, a gyermekei halálára spekuláló, kőszívű anya, a hatalmi téboly megszállottja. Így szól, így rögződött az alakját körbeingázó több évszázados legenda.

Medici Katalin, 1547 -1559 (Fotó: Uffizi Képtár )Apja II. Lorenzo Medici, Firenze ura, anyja egy Bourbon hercegnő volt. Katalin 1519. április 13-án született, még ebben a hónapban, 28-án meghalt fiatal anyja, akit május 4-én az apja is követett a sírba. A korán árvaságra jutott lány kiváló nevelést kapott, de csak azért, hogy életének első tizennégy évében a diplomácia sakktábláján minél értékesebb figurának számítson, s a játszma igen magas tétekben folyt.

Nagybátyja, VII. Kelemen pápa semmit sem szeretett annyira, mint titkos szerződéseket kötni, megállapodásai a hatalom megtartása miatt ostromállapotot hozott lére Firenzében. A lakosok szilárdan elhatározták, hogy városukat minden erejükkel védeni fogják. Michelangelo is közöttük volt, a nagy művész, akinek az a tragikus sors jutott osztályrészül, hogy látnia kellett, mint vesztette el Firenze a dicsőségét és szabadságát; otthagyta műtermét, hogy a védekezésnek valami új módszerét próbálja kieszelni.

Így senki nem lepődött meg azon, hogy a pápa Katalin személyes vonzalmait, illetve elhatározását, hogy apácának álljon, figyelmen kívül hagyva férjet kezdett keresni a lány számára. A kérők egyike például a skóciai V. Jakab volt, őt nem találta elég komoly uralkodónak. Itt volt a mantuai herceg, de neki olyan rossz híre volt, és a pápa kivételesen figyelembe vette a fényűzési és erkölcsi aggályokat is. Kérőként felmerült a milánói herceg neve is, ám ő meg nem csak szegény volt, hanem öreg is, és örökös valószínűleg nem lett volna tőle. A többi jelölt hasonlóképp alkalmatlannak bizonyult. Ekkor követ érkezett I. Ferenctől. Így a kellő előkészületek után a pápa Katalint 14 évesen összeházasította I. Ferenc francia király másodszülött fiával, Henrikkel, akit három év múlva II. Henrik néven királyává koronáztak.

A pápa, rendes szokása szerint, titokban tartotta a feltételeket. Ezek szerint Kelemen óriási hozományt ad, és a vőlegény ajándékba kapja a milánói hercegséget, amely ez idő szerint a császár birtokában volt. A francia követ uralkodójának küldött beszámolójában igen kedvező színekkel festette le a jövendőbeli menyasszonyt. Katalin magas képzettségű, arányos testalkatú, kifogástalan, modern ifjú hölgy. Vidámságánál és szellemességénél fogva méltóan fog a művelt és csiszolt francia udvarba illeszkedni. Nagy, fekete, igazi Medici-szeme van. Haja nem az Olaszországban olyan ritka és csodált szőke, sem a családjára jellemző fekete, hanem világosbarna. Orra egyenes, arcszíne üde, arca telt, álla finom rajzú. “Arra termett – írja a követ -, hogy kényeztessék és szeressék.” A királyt bizonyára meghatotta ez a megjegyzés; de ebből a szempontból Katalin házassága csöppet sem hozott beteljesülést.

“Nézzétek-jön már a firenzei, a kis olasz nő!”

Tizennégy éves volt, és néhány hónap múlva Marseilles-be kellett utaznia, hogy nőül menjen a nála egy évvel idősebb, hallgatag francia királyfihoz, akit még sosem látott. Előtte azonban még megismerkedett a tizenkétéves Margittal, aki hasonló kálvárián esett át, mint ő. A két lány nagyszerűen megértette egymást, ez az óvatos barátság kisebb összeesküvéssé alakult: Giorgio Vasari, a festők és művészek életrajzírója, éppen ebben az időben festette Katalin arcképét a francia király megbízásából. Az egyik nap rövid időre elhagyta műtermét, s mikor visszatért, az állványon a félig kész arcot összevissza mázolva találta. A bűnösök hamarosan előkerültek, ellopott festékes bögréiket szorongatva: két kacagó kislány…

A festő nem haragudott meg, így jegyezte le az esetet: “A duchessina olyan kedves és elragadó, megérdemli, hogy azt kívánjuk, bárcsak megtarthatnék magunknak az arcképét. Igaz, hogy kedélyének szelíd báját nem lehet lefesteni, azt az én ecsetem nem tudja megörökíteni.”

Katalin fogadtatása hagyott maga után némi kivetnivalót. Noha I. Ferenc (akit Cellini szerint tizenkétezer ember kísért mindenhova utazásai során) a fogadóbizottság élén állt, a tömeg a “Nézzétek-jön már a firenzei, a kis olasz nő!” mondatot skandálta. Franciaország népének Katalin örök időkre az “olasz nő” maradt, akinek nevét néha hódoló csodálattal, de legtöbbször gyanakodva, gyűlölettel emlegették.

Medici Katalin és Henry esküvői bálja, Louvre, 1581 (Fotó: Louvre)

Csapodár ura mellett udvarias tisztelet, de szomorú élet jutott osztályrészéül. Henriket tompa elméjűnek tartották. Ám ennél a házasságnál az ő kívánságait éppoly kevéssé vették figyelembe, mint Katalinéit, s Katalinhoz hasonlóan ő sem érzett heves vonzalmat. Ha nőre egyáltalán gondolt, akkor az a majdnem húsz évvel idősebb Diane de Poitiers volt, aki bár becsvágyó és számító volt, a hátramaradt írások szerint mély és egyre fokozódó vonzalmat érzett a frissen házasodott fiú iránt, akit teljesen rabszolgájává tett. Katalinnak tíz évig még trónörököst sem sikerült szülnie, ezután aztán újabb tíz év alatt tíz gyermeket hozott a világra. Közülük három is (II. Ferenc, IX. Károly és III. Henrik) trónra lépett, de csak ketten élték túl anyjukat. Férjével való kapcsolata távolságtartó maradt és a politikához sem engedték közel, rávetült a királyi szerető, az ünnepelt szépség, Diana de Poitiers árnyéka. “Ez az asszony – írja róla lelkes életrajzírója, Jehanned’Orliac – magához láncolta őt (Henriket) karjával, keblével; megrészegítette, elkápráztatta. Jöhet a menyasszony, szűzi tudatlanságával, elfoglalhatja megillető helyét a társadalomban, élvezheti magas rangját, de a férfi, aki egész életére kedveséhez van kötve, sosem lesz az övé.”

A sok megaláztatástól megkeseredett, ám a politikai ármánykodás iránti tehetsége és olthatatlan hatalomvágya minden nehézség túlélésére képessé tette. Fontainebleau-ban csodálatos kastélyt építtetett magának, és ott okkult tudományokba menekült, varázslókkal, csillagjósokkal (köztük volt Nostradamus is) vette agát körül, s állítólag kitanulta a méregkeverést. Olasz művészekkel és mesteremberekkel vette körül magát, ha másért nem, hát azért, hogy anyanyelvén, olaszul beszélgethessen.

1559-ben férje egy lovagi tornán életét vesztette, halálával, természetesen, vége szakadt Diane uralmának is. Még mielőtt a király utolsót sóhajtott volna, Katalin küldöncöt menesztett vetélytársnőjéhez azzal az üzenettel, adja vissza a király által annak idején nekiadományozott koronaékszereket. Katalin végre a hőn áhított hatalom közelébe került.  Fia, II. Ferenc azonban inkább támaszkodott felesége, Stuart Mária rokonaira, de egy év után ő is meghalt. Ekkor Katalin másik fia, a beteges és kiskorú IX. Károly lett a király, helyette anyja vette kezébe a kormányzást.  A mindig gyászt viselő régenskirályné intrikái ellenére sem tudott megbirkózni a vallási köntösben jelentkező politikai  és hatalmi viszálykodással. Katalin igyekezett a katolikusok és a protestánsok (hugenották) ellentéteit kihasználni, kijátszani őket egymás ellen, 1572-ben ő adta ki a parancsot a Szent Bertalan éji vérengzésre, a hugenották lemészárlására.

Károly 1574-ben meghalt, a trónt öccse, III. Henrik foglalta el, az utolsó Valois király fölött azonban már nem volt Katalinnak hatalma. Katalin 1589. január 5-én halt meg, néhány hónappal azelőtt, hogy fiát meggyilkolták – már nem érte meg, hogy a Bourbon és protestáns (bár utóbb a katolikus vallásra Párizs megér egy misét felkiáltással áttérő) IV. Henrik lépjen a trónra. Ekkor már számos furcsa mendemonda keringett az asszony körül, Katalin harcolt a maga külön fegyvereivel, amelyek között kétségtelenül szerepelt a méreg is, bár az is valószínű, hogy sokkal több végzetes méregkeverést tulajdonítanak neki, mint amennyit valóban elkövetett.

Zaklatott élete során irodalmárok, zenészek és festők pártfogója volt, bőkezűen építkezett. Ő építtette a Tuileriák palotáját is, s a blois-i kastélyban még ma is megtekinthető állítólagos boszorkánykonyhája.

Édouard Debat-Ponsan: Un matin devant la porte du Louvre, 1880 (Fotó: Wikimédia)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek