Különleges óriásmolinó kiállításon, a legnépszerűbb barcelonai tengerparti sétányon mutatkoznak be a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria remekművei.
Barcelona legnépszerűbb tengerparti sétányán mutatja be gyűjteménye 26 remekművét, többek között Raffaello, El Greco, Velázquez és Szinyei Merse munkáinak élethű reprodukcióit Art on the Street from Budapest címmel óriásmolinókon keddtől a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria (MNG).
A nagy múzeumokban őrzött remekművek az egész emberiség kultúrkincsei, ezért ezeknek az intézményeknek fontos küldetése, hogy gyűjteményeik legbecsesebb darabjait ne csak falaikon belül, hanem azokon kívül is a közönség elé tárják – közölte a keddi barcelonai megnyitón a Szépművészeti Múzeum és az MNG főigazgatója.
Baán László emlékeztetett arra, hogy a tavaly egyesült két budapesti múzeum történetében ez az első alkalom ilyen bemutatkozásra. A Moll de la Fustán százezernyi helyi lakos és turista találkozhat Leonardo, Raffaello, Barend van Orley, id. Lucas Cranach, Bronzino, El Greco, Velázquez, Goya, Manet, Cézanne, Gauguin, Franz von Stuck és Schiele, valamint M.S. mester, Bogdány Jakab, Szinyei Merse, Benczúr Gyula, Székely Bertalan, Munkácsy, Ferenczy, Csontváry, Márffy, Bortnyik és Kondor Béla festményeinek reprodukcióival.
A kétéves előkészítést követően megvalósult Art on the street from Budapest című tárlat Barcelonában november 4-ig lesz látható, ezután 2014 tavaszán Madridban, majd jövő ősszel a frankfurti könyvvásáron mutatkozik be.
Katalóniában komoly fogadókészség van a magyar kultúrára, és a magyar zenészek, képzőművészek bemutatkozását mindig nagy érdeklődés kíséri – hívta fel a figyelmet rá Medveczky Iván barcelonai magyar főkonzu. Jaume Ciurana polgármester-helyettes az MTI-nek elmondta: a kiállítás Barcelona számára is különleges alkalom, hiszen a katalán főváros sem adott még otthont soha ilyen szabadtéri kiállításnak. Megjegyezte: a katalán és a magyar történelem az Árpád-házi dinasztikus kapcsolatoktól kezdve összefonódott, és a két nép kultúrája ugyanazokból az európai gyökerekből táplálkozik.
Korábban a Katalán Nemzeti Művészeti Múzeum remekműveinek reprodukcióiból rendeztek utazó kiállítást, ennek a tapasztalatait használták fel a budapesti múzeumok műkincseinek digitalizálásakor – idézte fel Tomás Martín, a kiállítást támogató Hewlett Packard (HP) marketingigazgatója az MTI-nek.
Az összesen 26 nagyfelbontású reprodukció a HP pixelmentes időjárás- és rongálásálló technológiájával készült, három méter magas és majd még egyszer ilyen széles molinókon, összesen nyolc installáción láthatók a Moll de la Fusta-n, Barcelona tengerparti sétányán. A festményeket az installációk belső oldalain eredeti méretben lehet megtekinteni – kivéve azokat a műveket, melyek mérete meghaladja az installációét, pl. Benczúr Gyula Vajk megkeresztelése című alkotását -, három nyelvű (angol, spanyol és katalán) képleírással. Az installációk külső oldalain pedig a belül megtekinthető festmények egy-egy izgalmas részlete látható kinagyítva.
A kiállításon szereplő műalkotások
A Szépművészeti Múzeumból:
Leonardo da Vinci: Tanulmány két harcos fejéhez (1504-1505 körül), Tanulmány harcos fejéhez (1504-1505 körül); Raffaello Santi: Az „Esterházy Madonna” (1508); Barend van Orley: V. Károly császár képmása (1519 körül); Idősebb Lucas Cranach: Salome Keresztelő Szent János fejével (1530-as évek); Agnolo Bronzino: Vénusz, Ámor és a Féltékenység (1550 körül), El Greco: Bűnbánó Magdolna (1576-1577 körül); Diego Rodriguez de Silva y Velázquez: Étkezők (1622 körül); Francisco de Goya y Lucientes: A korsós lány (1808-1812); Édouard Manet: Hölgy legyezővel (1862); Paul Cézanne: A tálaló (1877); Paul Gauguin: A fekete sertések (1891); Franz von Stuck: A Szfinx csókja (1895); Egon Schiele: Ölelkező lányok (1915);
A Magyar Nemzeti Galériából:
M.S. mester: Vizitáció (1500-1510); Bogdány Jakab: Két arara, kakadu és szajkó gyümölcsökkel (1710 körül); Szinyei Merse Pál: Majális (1873); Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése (1875); Székely Bertalan: Kisfiú vajaskenyérrel (1875 körül); Munkácsy Mihály: Liszt Ferenc arcképe (1886); Ferenczy Károly: Október (1903); Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban (1907), Márffy Ödön: Fekvő akt (1913); Bornyik Sándor: Az új Ádám (1924), Az új Éva (1924); Kondor Béla: A műrepülés géniusza (1964),
Kövesdi István
