Az űrhajós, aki magával vitte a tv-macit és kislánya piros-fehér-zöld ruhás babáját is a világűrbe. 35 éve, 1980. május 26-án indult útnak Farkas Bertalan százados, az első magyar űrhajós a Szojuz-36 fedélzetén.
35 éve, 1980. május 26. és június 3. között tett űrutazást Valerij Kubaszovval első magyarként Farkas Bertalan, aki magával vitte a Magyar Himnuszt, Petőfi Nemzeti dalát, Bolyai Appendixét és Bay Zoltán Hold-radarkísérletekről megjelent munkáját.
Az 1949-ben született Farkas Bertalan 1967-től a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán, majd 1970-től a szovjet Repülő Műszaki Főiskolán tanult. 1972-ben lett repülőtiszt, 1977-ben első osztályú vadászrepülő. Az Interkozmosz program keretében vált lehetővé, hogy a tagországok (köztük Magyarország) egy képviselője is eljusson a világűrbe. A magyar űrhajóst 1977 májusától kezdték vizsgálni Kecskeméten a Repülőorvosi Kutató és Vizsgáló Intézetben. A vizsgálatok eredményeképpen négy főt választottak ki, akik közül ketten (Elek László és Buczkó Imre) „vésztartalékként” itthon maradtak. Farkas Bertalan és Magyari Béla a Gagarin Űrhajós Kiképző Központban, Csillagvárosban szovjet kollégáikkal együtt végezték a további felkészülést, és csak órákkal a kilövés előtt dőlt el, melyikük utazik a világűrbe.
A Szojuz-36 – fedélzetén Valerij Kubaszov parancsnokkal és Farkas Bertalannal – 1980. május 26-án indult útnak, Magyarország ezzel a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe.
A nemzetközi személyzet egyhetes programjában a Szaljut-6 űrállomáson több magyarok által készített eszközzel végzett kísérlet is szerepelt. Többek között azt vizsgálták, hogyan képződik az emberi szervezetben kozmikus körülmények között az interferon fehérje. A Pille sugárdózis-mérővel az űrhajósokat érő sugárzást, a Balaton nevű műszerrel az űrhajósok szellemi munkavégző képességét vizsgálták, és magyar élelmiszereket is vittek magukkal.
Farkas Bertalan utóbb elárulta, hogy hatvannyolc kilójával asztronautának vékonydongájú volt, szkafanderébe ólomtéglácskákat kellett szerelni, hogy meglegyen az előírt súlya. Egyik este (1980. május 26.) televíziós közvetítés keretében ő olvasta fel az esti mesét a magyar gyerekeknek, ezért magával vitte a tv-macit is a világűrbe, és kislánya piros-fehér-zöld ruhás babáját.
A két űrhajós a Szojuz-35 fedélzetén 1980. június 3-án ért földet Kazahsztánban.
Az űrutazásnak hatalmas visszhangja volt itthon, az újságok különkiadásai mellett az országot ingyenes és pénzért megvehető emléktárgyak lepték el, Farkas Bertalan úttörőőrsök, szocialista brigádok alakultak. A magyar űrhajóst hősnek kijáró tiszteletadással fogadták, a többi asztronautához hasonlóan ő is megkapta a Lenin-rendet és a Szovjetunió Hőse kitüntetést. Szkafandere a Hadtörténeti Múzeumban tekinthető meg.
A nagy esemény idővel feledésbe merült, a rendszerváltozás már a tízedik évforduló megünneplését is elsodorta.
Farkas Bertalan 1986-tól 1991-ig az MTA Interkozmosz Tanács kutatócsoportjának munkatársa, mérnök ezredes, 1995-től dandártábornok, a honvédség repülőszemlélő-helyettese volt. 1996-ban katonai attasé lett az Egyesült Államokban, 1997-ben nyugállományba vonult. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen kutatómérnökként katonai környezetvédelemmel foglalkozott, 2014 novemberétől Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter miniszteri tanácsadója.
A Nemzetközi Űrhajós Szövetségnek megalakulása óta tagja, több fontos tisztséget is betöltött. Gazdasági vállalkozásokba is fogott, de ezeket nem kísérte szerencse.
Rajta kívül csak egy magyar ember járt az űrben, igaz, saját pénzéből: az Amerikában élő Charles Simonyi, azaz Simonyi Károly szoftverfejlesztő, aki 2007-ben és 2009-ben űrturistaként a Nemzetközi Űrállomás ötödik, illetve hetedik látogatója volt.
