2017. március 26.  Vasárnap
Közepesen felhős 10 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. március 26.  Vasárnap   Emánuel
Közepesen felhős 10 °C Közepesen felhős

Beethoven világa

Alfons Mucha közelről

…mondják még egyszer, hogy sátántangó…

Ovidius átváltozásai

Beethoven világa  
190 éve, 1827. március 26-án halt meg Bécsben Ludwig van Beethoven, a zenetörténet óriása.
Alfons Mucha közelről  
A Reök-palotában megnyílt kiállítás segítségével a szecesszió egyik leglebilincselőbb életművébe pillanthatunk bele.
…mondják még egyszer, hogy sátántangó…  
Az Aegon Művészeti Díjat elnyerő Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című gigantikus regényt a kritikusok az életmű összegzésének.
Ovidius átváltozásai  
2060 éve született Ovidius római költő, akit bár az egyik legkiemelkedőbb római költőként emlegetünk, elsősorban a szerelmi költészet édesszavú költőjeként tartja számon az utókor.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Göncz Árpád emléke című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

Göncz Árpád emléke

Szerző: / 2017. február 10. péntek / Aktuális, Háttér   

Göncz Árpád otthonában, írógépével 1990. szeptember 10. (Fotó: Várkonyi Péter / gonczarpad.hu)“Ha szolgálni akarok valakit, azokat kívánom szolgálni, kiknek szolgájuk nincsen; a védteleneket.” 95 éves lenne Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság volt elnöke, aki politikusi, írói és műfordítói életművével egyaránt nagy népszerűségnek örvend a mai napig.

95 éve, 1922. február 10-én született Göncz Árpád volt köztársági elnök, akit 27 éve, 1990. augusztus 3-án választotta az Országgyűlés köztársasági elnökké, ezzel ő lett a rendszerváltozás utáni Magyarország első államfője. 1990 és 2000 között tíz esztendőn át volt a harmadik Magyar Köztársaság első államfője, s eközben minden közvélemény-kutatás adatai szerint tartósan az ország legnépszerűbb politikusa. Az első szabad választások után az új Országgyűlés alakuló ülésén házelnök lett, és ő látta el az ideiglenes köztársasági elnöki teendőket is. A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége megegyezése alapján választotta a parlament augusztusban öt évre a Magyar Köztársaság elnökévé, majd mandátumának letelte után, 1995. június 19-én újraválasztották.

“Erkölcsi és politikai késztetést éreztem, hogy „plebejus” államfő legyek, aki a magyar politikai élet színpadára képes visszahozni a mosolyt, – mert anélkül nemcsak politizálni, hanem élni sem lehet -, aki minden döntésénél mindkét fél, kormány és ellenzék szempontjait figyelembe veszi, akinek nemcsak tiszte, de kötelessége is az egyensúly őrzése, a mérséklet, a politikai jó modor meghatározása.”

A volt köztársasági elnök mindenkivel közvetlen tudott lenni, nem volt benne semmi szertartásos, mindez pedig esetében nem póz volt, hanem személyiségének lényegéhez tartozott. Államfőként törvények százait ellenjegyezte, normakontroll kérésére feljogosító jogkörével kilenc alkalommal élt. Egy alkalommal ő maga kezdeményezett törvényt: indítványozta a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport elleni gyűlöletre uszítás bűncselekménnyé nyilvánítását. Elnöksége idején ő volt Magyarország legnépszerűbb politikusa. Göncz Árpádot közjogi méltóságként 1956-os szerepvállalása, majd a börtönben eltöltött évek miatt szerte a világban szívesen fogadták a politikusok, ehhez hozzájárult személyisége és a rendszerváltás “euforikus” jellege is.

“Ha szolgálni akarok valakit, azokat kívánom szolgálni, kiknek szolgájuk nincsen; a védteleneket. Azokat, akiknek sem a darutollas úri világban, sem az egyenlők közt egyenlőbbek világában nem jutott szó.” (Dési János: Árpi bácsi)

Göncz Árpád a könyvszakma pótolhatatlan vesztesége is, ahogy a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) fogalmazott halála után. 1965-től szabadfoglalkozású műfordítóként és íróként tevékenykedett. Olyan drámák fűződnek nevéhez, mint a Mérleg, a Rácsok, a Magyar Médeia. Sarusok címmel regénye, Találkozások címen novelláskötete jelent meg. Az angol irodalom kiváló tolmácsolásáért 1989-ben a rangos Wheatland-díjjal tüntették ki. Műfordítói tevékenysége rendkívül sokszínű, mások mellett Doctorow, Faulkner, Golding, Hemingway, Susan Sontag, Updike és Tolkien műveit ültette át magyarra. 1989-ben az Írószövetség elnökévé választották, 1990-ben a szervezet tiszteletbeli elnöke lett.

Göncz Árpád életében több kitüntetésben részesült, sok rangos egyetem fogadta díszdoktorává, több város díszpolgárává. 2000-ben az amerikai kormány díjat alapított a tiszteletére, melyet évente adnak olyan magyar embernek, aki kiemelkedő teljesítményt nyújt a demokrácia és az emberi jogok érvényesítésében. Ahogy ifj. Bibó István fogalmazott, Göncz Árpád jelentőségét megpróbálták ugyan kétségbe vonni, amikor “megkezdődött a párbeszéd-képtelenség felé való menetelés”, azonban ez “igazából nem sikerülhetett”. Göncz Árpád olyan hiteles személyiség volt, aki kritikus helyzetekben is tudott képviselni törvénybe nem foglalható értékeket. “Ha nincs ilyen személyiség, marad az egymás mellett való elbeszélés és a sárdobálás.”

“Egyazon országban élünk mindannyian. Ezen mit sem változtat, hogy önkormányzatot vagy képviselőt választunk, és az sem, hogy évek óta építgetik a gyűlöletfalat az úgynevezett jobb- és az úgynevezett baloldal között egy olyan országban, ahol valamennyi kormány tennivalói, erkölcsi kötelezettségei is többé-kevésbé ugyanazok. A kérdés legfeljebb az lehet: kire bízom szívesebben e feladatokat. Ellenségképet alkotnunk nem szabad, mert mindannyian itt maradunk, függetlenül attól, hogy végül ki milyen pártra szavaz. Együtt élünk, és a maga életét nehezíti, aki maga és mások közé gyűlöletfalat emel.” (Dési János: Árpi bácsi)

2012-ben, 90. születésnapja alkalmával gyermekei elhatározták a Göncz Árpád Alapítvány létrehozását az író-műfordító-politikus életének és munkásságának bemutatására, az 1956-os forradalom emlékének, a magyar demokratikus és szabadelvű hagyományok ápolására, valamint művei és róla szóló művek megjelentetésének elősegítésére.

A Göncz Árpád Alapítvány tájékoztatása szerint idén októberben avathatják fel a fővárosban Göncz Árpád volt köztársasági elnök mellszobrát, amelyre közadakozásban több mint ötmillió forint gyűlt össze. 2016 novemberében Göncz Árpád barátai és tisztelői köztéri mellszobor állítását kezdeményezték az író, műfordító, politikus, a rendszerváltozás utáni Magyarország első köztársasági elnöke emlékére, és közadakozási felhívást tettek közzé. A felhívást Aján Tamás, Balogh Csaba, Bojár Gábor, Bródy János, Bús Balázs, Dely Géza, Érdi Sándor, Faragó András, Gulyás András, Kende Péter, Koncz Zsuzsa, Kozma Imre, Pordán Ákos, Rolla János és Szász Katalin írta alá.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek