Politika, művészet, média, kereskedelem – a különböző propagandatípusok és eszközök egyaránt az érzelmek, személyes érdekek, vagy éppen a közösségi félelemre való rájátszás révén érik el céljukat. Van-e kiút? Maradhatunk-e függetlenek?
Ötödik éve rendezi meg az Országos Széchényi Könyvtár havonta jelentkező irodalmi-kultúrtörténeti programsorozatát, a KönyvTÁRlatot. Az idei tematikus évad a Propaganda a XX. században címmel szeptember 17-én indul, s szokás szerint továbbra is csütörtök esténként jelentkezik, amikor az érdeklődők egy felkért neves szakértő előadását hallhatják, amit a témát további árnyalatokkal gazdagító művészi produkció (színházi est, koncert, performansz, stb.) követ.
Propaganda a XX. században
Minden esthez a Könyvtár gyűjteményéből válogatott, igazi ritkaságokból összeállított csemegéket, csak ezeken a napokon látható mini-tárlat keretében mutatnak meg, mely dokumentumok az adott téma irodalmába is mélyebb bepillantást nyújtanak.
A propaganda bizonyos nézetek elterjesztésére, részben azok védelmére szolgál, és – közvetetten vagy nyíltan, például a cenzúra által – szoros kapcsolatban áll a világnézeti és esztétikai ízlésformálással, a művészeti és oktatási kánonok kérdéskörével is. Minden képletes kánon a maga értékelvét kívánja továbbhagyományozandó eszmeként, fennkölt minőségként tárgyiasított formában továbbadni.
A propaganda megszületésének, első időszakának a késő középkort és a kora újkort tekinthetjük, amikor egyrészt létrejött egy korábbinál szélesebb világi értelmiségi réteg, másrészt megjelent a könyvnyomtatás, mint az egyik legmeghatározóbb szellemi technológia.
A nyomtatott röplapok, pamfletek és az első újságok révén tömegek véleményének formálása vált lehetővé. Ekkortól, s főképp majd a 20. század legelejétől beszélhetünk a modern propaganda igazi térnyeréséről, mind ideológiai, mind kereskedelmi propaganda szintjén, amikor a nyomtatás (könyv-, sajtó- és kereskedelmi plakát!) mellett a tömegkommunikáció új eszközeit is felhasználják.
Politika, művészet, média, kereskedelem – a különböző propagandatípusok és eszközök egyaránt az érzelmek, személyes érdekek, vagy éppen a közösségi félelemre való rájátszás révén érik el céljukat. Van-e kiút? Maradhatunk-e függetlenek?
„az érzelmek irányítják”
„Észre sem vesszük, hogy álmaink és vágyaink, hiúságunk és félelmeink sebezhetővé, kiszolgáltatottá tesznek bennünket. Politikusok, hittérítők és üzletemberek évezredek óta tudják, amit mi persze körömszakadtig tagadunk, hogy viselkedésünket nem a józan ész, hanem az érzelmek irányítják” – mondja Kepes András újságíró, író, egyetemi tanár, akinek évadnyitó előadásával indítjuk útjára sorozatunkat.
Megkíséreljük átfogóan feltárni A propaganda anatómiájá-t, áttekintve, hogyan alakultak az évszázadok során, melyek a propaganda, a meggyőzés taktikái, és hogyan védekezhetünk ellenük? Ezekre a kérdésekre keresve a választ, széles spektrumú, globális folyamatoknak az elemző bemutatására vállalkozik tehát idei tematikus sorozatunk nyolc izgalmas est keretében, a rendelkezésre álló időkeret határai miatt a propaganda 20. századi jelenségeinek vizsgálatára fókuszálva.
Az estek tematikái és a felkért előadók:
2015. szeptember 17.
A propaganda anatómiája. – Kepes András egyetemi tanár, Táncsics Mihály-díjas és Pulitzer-emlékdíjas újságíró, a Budapesti Metropolitan Főiskola Művészeti Tanácsának elnöke
2015. október 15.
Propaganda az első világháborútól 1945-ig. – Vörös Boldizsár, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, a történelemtudomány kandidátusa
2015. november 12.
A sztálini propaganda módosulásai. – Kun Miklós Széchenyi-díjas történész, Szovjetunió- és Oroszország-szakértő, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora, a Kremlinológiai Intézet vezetője
2015. december 3.
Egyház és propaganda. – Tomka Ferenc dr. teol. katolikus lelkipásztor, egyetemi tanár, PPKE Hittudományi Kar, Sapientia Teológiai Főiskola
2016. január 21.
„Cinkos akusztika” – színház, irodalom és cenzúra. – Jákfalvy Magdolna, a Színházművészeti Intézet rektorhelyettese
2016. február 18.
Film és ideológia. – Réz András filmesztéta, filmtörténész, szak- és műfordító, forgatókönyvíró, drámaíró és reklámszakember
2015. március 17.
„Otthonod az uradé?” – nő és propaganda. – Kádár Judit irodalomtörténész, kritikus, a Nyugat-magyarországi Egyetem oktatója
2015. április 14.
Lúdas Matyi a rendszer szolgálatában. – Takács Róbert történész, a Politikatörténeti alapítvány és Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa
Ebben az évadban a tematikus estek kapcsolódnak továbbá az október közepén megnyíló, Propaganda az I. világháború idején című nagykiállítás koncepciójához, lehetőséget nyújtva a kiállítás által megfogalmazott felvetések továbbgondolására is.
Az évadot tavasztól további estek folytatják a tömegkommunikáció befolyásoló erejéről, a mai, világháló adta kihívásokról és akadályokról, eszközökről és célokról, többek közt közösségi portálok pszichológiai hatásfolyamatainak vizsgálatával.
