2017. október 23.  Hétfő
Szitálás, gyenge eső 9 °C Szitálás, gyenge eső
Rovatok
2017. október 23.  Hétfő   Gyöngyi
Szitálás, gyenge eső 9 °C Szitálás, gyenge eső

“A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem”

Ahová a király is gyalog jár

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története

Turay Ida, mindenki Dusikája

“A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem”  
1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki.
Ahová a király is gyalog jár  
Az első nyilvános létesítményeket Európában 1214-re datálja a szemérmes WC-történelem. A ma ismert WC elnevezésére és működési elvére a vén kontinensen 1596-ig kellett várni.
A teremtő lángész – Egy kultuszkép története  
Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából A teremtő lángész - Egy kultuszkép története címmel kamarakiállítás nyílt nyílt az MNG-ben.
Turay Ida, mindenki Dusikája  
110 éve, 1907. szeptember 28-án született Rákospalotán Turay Ida, a múlt századi magyar színjátszás egyik legközkedveltebb alakja.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Képeslapot húsvétra című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

Képeslapot húsvétra

Szerző: / 2017. április 17. hétfő / Aktuális, Háttér   

Húsvéti képeslap (Fotó: goethezeitportal.de) Kellemes húsvétot nemcsak szóban, hanem írásban is kívánhatunk rokonainknak, barátainknak, ismerőseinknek. Vajon honnan ered és mikortól szokás a húsvéti képes levelezőlapok küldése?

Az édeskés, néhol mókás képeslapok a gyűjtők számára ma már értéket jelentenek, elkészültükkor mindennapos dolog volt ilyeneket küldeni ismerősöknek, barátoknak. Osztrák találmány a húsvéti képeslap. Milyen üzeneteket, üdvözleteket és képeket, ábrákat küldtek egymásnak egykor?

Osztrák húsvéti képeslap, 1906 (Fotó: goethezeitportal.de)A postai úton továbbított üdvözlet illusztrálása másfél évszázada dívik: karácsonyi üdvözletekkel kezdődött – húsvéti jókívánságokkal folytatódott. Az előbbit egy britnek, az utóbbit egy osztráknak köszönhetjük. Sir Henry Cole-nak, a Viktória Királynő Múzeum igazgatójának 1843-ban támadt az az ötlete, hogy karácsonyi üdvözlőlapokat csináltat.

Nyugati szomszédainknál 1869-ben dr. Emanuel Hermann hívta föl magára a posták figyelmét a találmányával, a “levelező kártyával”. Ausztriában és Magyarországon a postaigazgatások 1869. október 1-jén hozták forgalomba a világ első postai levelezőlapját. A kiegyezést követő második esztendőnek októberétől már mindenkinek lehetősége volt ilyen 8,5 x 12,2 centiméteres üdvözletet küldeni szeretteinek. Az addig egyszerű szürke kártyát 1871 óta díszítik képekkel.

A kor művészei mintha csak arra vártak volna, hogy kiélhessék a szenvedélyeiket a fantáziadús kicsiny képek alkotásában. Egyúttal hasznot is húztak a képeslapok népszerűvé válásából, hiszen addig igen csekély volt az érdeklődés műveik iránt.

Mára a húsvéti képeslapok küldözgetése majdhogynem elfeledett népszokássá vált. S mert a színes képecskék ötletét egy osztráknak köszönhetjük, válogatásunkban is a “sógorok” húsvéti üdvözleteit mutatjuk be – szépapáink, szépanyáink idejéből.

Képeslap Else “nagyságos kisasszonynak”: “Így kívánok önnek kellemes húsvétot” – olvashatjuk az egyiknek a hátlapján. És aki ezt az üzenetet még 1906-ban postára adta, nem más, mint “az Ön odaadó híve, Franz”. A harangok Rómába szállnak egy másikon, nyuszik a főszereplői egy harmadiknak. A bécsi művészeti műhelyektől sem maradt idegen a technika fejlődése: a csibék teherautón szállítják a húsvéti tojásokat, a nyuszi pedig repülőgépen érkezik. A háborús években sem hiányozhattak az illusztrált húsvéti kártyák – még ha nem is érkeztek meg mindig a címzetthez.

A képes üdvözlőlapok elterjedésével a hagyományokat és a jelképeket is újra felfedezték, mindegy, hogy mítosz volt, vagy valóság. Így például nem hiányozhatott a századforduló képeslapjairól egy kedves, szép kislány, aki a germán fényistennőt, Ostarát volt hivatott jelezni, akit évszázadokon át a húsvét (németül: Ostern) névadójának tartottak. A szűziesség és a tojás kapcsolatának ábrázolása pedig a termékenységre utal.

Osztrák húsvéti képeslap, 1918 (Fotó: goethezeitportal.de)

Osztrák húsvéti képeslap, 1934 (Fotó: goethezeitportal.de)

Címkék: ,

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek