Ferenc pápa a Zsoltárok (118:19) latinul elhangzó sorával kéri a szent kapu megnyitását: „Nyissátok ki előttem az igazság kapuit!” Az Irgalmasság Szentévét Ferenc pápa nyitja meg Rómában.
A szentév a Szent Péter bazilika szent kapujának megnyitásával kezdődik. Ezt követően Ferenc pápa a három római bazilika szent kapuit is megnyitja: december 13-án a lateráni Szent János bazilika, január 1-jén a Santa Maria Maggiore, január 25-én a római városfalakon kívüli Szent Pál bazilika szent kapuját. December 18-án egy római hajléktalanszálláson is szent kaput nyit meg.
2015. március 13-án, megválasztásának második évfordulóján Ferenc pápa a Szent Péter bazilikában tartott pénteki nagyböjti bűnbánati szertartáson mondott homíliájában meghirdette az Irgalmasság rendkívüli szentévét, amely december 8-án kezdődik és 2016. november 20-ával zárul Krisztus Király ünnepén. A szentév a kegyelem különleges ideje, mely az üdvtörténet nagy évfordulóihoz kötődik, s a bűnbocsánat és a bűnökért járó ideig tartó büntetés elengedésének éve.
A rendes szentév huszonöt évenként következik és egy teljes évig tart, a rendkívüli jubileumi év bármely évben tartható, s időtartama rövidebb is lehet (jubilaeum minus).
A szentévet a pápa hirdeti és nyitja meg. Meghirdetése bullával, megnyitása 1500 óta a Szent Kapukinyitásának szertartásával történik. A szentévben a pápák által meghatározott feltételek mellett teljes búcsú nyerhető. A szentév ószövetségi gyökere az ötven évenként visszatérő jóbel év.
Az utolsó rendes szentév 2000-ben volt, II. János Pál pápasága alatt, akkor harmincmillió zarándok sereglett Rómába. A következőnek 2025-ben jött volna el az időpontja, de Ferenc pápa ezt a most kihirdetett rendkívüli szentévvel előzte meg. Rendkívüli szentévet az utóbbi száz évben 1933-ban XI. Pius és 1983-ban II. János Pál pápasága idején tartottak, utóbbit a Megváltás 1950 éves évfordulója alkalmából.
