„A tudatlan király olyan, mint a koronás szamár.” Az erős akarattal bíró Hunyadi Mátyás nagy műveltséggel bíró királyunkról számtalan anekdota és monda maradt fenn, melyek lényege: a tisztelet, a hűség és az igazmondás. De mi a valóság?
Az I. Mátyás királyunkról szóló irodalom szinte kivétel nélkül egyfajta empátiával jeleníti meg az erős kézzel irányító, hirtelen haraggal és nagy hanggal bíró, ám jó humorú, művelt és gyakran könyvet forgató Hunyadi Mátyást, akinek kultúrpolitikája mindmáig hatással bír életünkre. 555 éve, 1458. január 24-én a köznemesek a Duna jegén királlyá kiáltották ki Hunyadi Mátyást, akit a hagyomány az egyik legnagyobb magyar uralkodóként tart számon.
1443. február 23-án Kolozsváron jött világra. A nemzet bálványa, a törökverő Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet másodszülött fia volt. Ifjúsága a pártharcok közepette telt, fejedelemfiaknak kijáró neveltetésben részesült, tanítómesterei által széles műveltséggel bírt, az akkor még kevéssé elterjedő humanista gondolkodásba is bevezették. Apja és testvére mellett meglehetős jártasságot szerzett a hadművészetben, a diplomáciában és a politikai életben. És mindenekfelett ott állt mögött apja presztízse, a Hunyadi-párt hatalmas magánhadserege és tapasztalt politikusgárdája.
Mátyás, a király
Bátyjának, Hunyadi Lászlónak kivégzése és V. László király halála után a pesti (rákosi) királyválasztó országgyűlésen a főpapok és a főurak megegyeztek Hunyadi Mátyás királlyá választásában. Ezután – híveinek hathatós támogatásával – a terv gyorsan létrejött, hogy királlyá tegyék. A Budán és Pesten összegyűlt rendek Szilágyi fegyvereseinek árnyékában 1458. január 24-én egyhangúlag királlyá választották az ifjú Hunyadit.
Csakhogy Hunyadi Mátyás még csak 15 éves volt, az országgyűlés öt évre nagybátyja, Szilágyi Mihály személyében kormányzót állított Mátyás mellé. Az ekkor még Podebradban raboskodó Mátyást a cseh kormányzó szabadon engedte némi készpénzért és annak az ígéretnek a fejében, hogy feleségül veszi lányát, Katalint. Bonaparte Napóleon 26 éves volt, mikor az olaszországi hadjárat diadalait aratta. Hunyadi Mátyás tíz évvel fiatalabb volt, amikor februárban bevonulhatott Budára és a Nagyboldogasszony templomban trónra ültették, és megkezdhette országlását. A Szent Korona azonban nem volt Magyarországon, azt csak jóval később sikerült visszaszereznie III. Frigyes német-római császártól, így „hivatalosan” csak 1464. március 29-én koronázták meg Székesfehérváron a középkori királyi bazilikában. (1990-ben, halálának 500. évfordulójára emlékművet emelt a királynak Székesfehérvár, a katedrálisra emlékeztető kompozíciót Melocco Miklós szobrászművész alkotta.)
Reneszánsz udvar a vad vidéken
Az ifjú uralkodó meglepő eréllyel és határozottsággal kezdett hozzá a rendteremtésnek. Mire a haszonleső bárók észbe kaptak, már meg is fosztotta őket országos méltóságaiktól, és helyükre családja kipróbált, jobbára nagybirtokos köznemesi származású híveit állította. Uralkodásának első szakaszában Mátyás a királyi hatalom megszilárdítására törekedett, ez zárult le a koronázással, majd kiépítette a központi hatalmat. Magyarországot a legjelentősebb európai hatalmak sorába emelte. 1469. május 13-án cseh királlyá is megválasztották. Európa legkiemelkedőbb uralkodói közé tartozott, udvara a humanisták gyűjtőhelye volt. Uralkodása a középkori magyar állam fénykorát jelentette. Államszervező tevékenysége, külpolitikai sikerei mellett az ország nagyot lépett előre a Nyugat-Európához való felzárkózásban.
Sokat tett a kultúra fejlesztéséért is, ez az időszak az „udvari reneszánsz” periódusa volt. A budai és visegrádi palota továbbépítése, a könyvkiadás pártolása, a Corvina-könyvtár, és számtalan iskola alapítása, megannyi bizonyíték mecénási tevékenységére. Noha Vitéz János maga soha nem jutott el Itáliába, igyekezett valódi kulturális műhellyé tenni püspöki székhelyét., és gondoskodott a tehetséges magyar fiatalok itáliai iskoláztatásáról. Többedmagával így jutott el Guarino da Verona híres ferrarai iskolájába unokaöccse, Csezmicei János is, akit utóbb Janus Pannoniusként tisztelt az egész világ. Az átütő tehetséggel megáldott Janus magával hozta a humanista világ eszméit, és átadta az Mátyásnak is, noha ő maga nem tudott már visszailleszkedni a számára „bárdolatlan” magyar viszonyokba. A korabeli írók Mátyást egyenest a kor legnagyobb mecénásaival – Giangaleazzo Maria Sfoza milánói, Feredico da Montefeltro urbinói herceggel, sőt Firenze urával, Lorenzo de Medicivel – helyezték egy sorba. A fejlődés azonban nem támaszkodott igazán stabil gazdasági és társadalmi alapokra. Így történhetett meg, hogy a következő évszázadban az ország széthullott.
Mátyás budai udvarát elsősorban az általa létrehozott könyvtár, a Bibliotheca Corviniana tette Európa-hírűvé. Kötetszámát tekintve (kétezer- kétezer-ötszáz) valószínűleg csak a pápák vatikáni könyvtára múlta felül. Tartalmát tekintve is megfelelt a kor igényeinek, magában foglalta az addig ismertté vált irodalmi termés egészét, az ókori görög és latin auktoroktól – a hellenizmus és bizánci görög irodalom, az egyházi és skolasztika termésén át egészen a humanizmus korai alkotásáig. A korvinák többsége kifejezetten Mátyás megrendelésére készült.
Mátyás király háromszor nősült, első felesége fiatalon halt meg, a második, a cseh Podebrad Katalin, a harmadik Aragóniai Beatrix volt, de egyikük sem szült Mátyásnak utódot. Törvénytelen fia, Corvin János, egy bécsi polgárlánytól származott, de Mátyás nem tudta keresztülvinni fia utódlását. 1490. április 6-án bekövetkezett halála után II. Ulászló követte a trónon. Halálával a középkor nagy magyar birodalma is elenyészett. Mátyás alakja a jó, bölcs és igazságtevő királyként élt tovább a köztudatban, a népmesékben vagy a mondás szerint: „Amíg Mátyás király alszik, addig nincs igazság”.
Felhasznált irodalom:
Fraknói Vilmos: Hunyadi Mátyás király 1440-1490
Bajcsy-Zsilinszky Endre: Mátyás király, Magvető
MTI Sajtó
