„Mohó vagyok. Vad vagyok. / Önmagamban rab vagyok.” Nemes Nagy Ágnes szinte szenvedélyes tudatossággal formálta egységessé lírai életművét, amely középpontba kerül a New York Művész Páholy mai programjában.
Január 23-án, hétfőn a New York Művész Páholy az évadot egy fontos irodalmi esttel indítja: a 95 éve született költőt, a 20. századi magyar irodalom kiemelkedő alakját, Nemes Nagy Ágnest ünnepeli – beszélgetéssel, zenével, vetítéssel. A Jelenkor Kiadóval közösen szervezett program bemutatja az életműhöz izgalmas újdonsággal szolgáló, a közelmúltban megjelent Nemes Nagy Ágnes Összegyűjtött versek című kötetet, melyben közel 100, eddig kiadatlan költemény is olvasható.
Nemes Nagy Ágnes: Önarckép
(részlet)
Mohó vagyok. Vad vagyok.
Önmagamban rab vagyok.
Rémület és gyűlölet
feszíti a bőrömet.
Csinos vagyok, szép vagyok.
Hosszúlábú, ép vagyok.
Mosolyomból – mézzel tele –
kilóg, pléhből, létem nyele.
(1946. január 27.)
Nemes Nagy Ágnes szinte szenvedélyes tudatossággal formálta egységessé lírai életművét. Köteteinek anyagát folyamatosan újrarendezte, új verseit az így kialakított szerkezetbe illesztette. Az 1986-ban megjelent A Föld emlékei című gyűjteményes kiadás tekinthető költői végakaratának. Ez a kötet a személyes közlésektől, életrajziságtól radikálisan elzárkózó, de izzó fegyelemmel megformált tárgyias költészet nagyszabású műve. Halála után azonban több kéziratos füzete is előkerült. Hátrahagyott versei azt mutatják, szinte egész pályája során volt egy másik beszédmódja, belső használatra, amely nagy tárgyias lírájának ellenpontjaként lobogó indulattal beszélt legszemélyesebb tapasztalatairól, érzéseiről. Költői életműve így szó szerint megkettőződött. Az életmű két fele, noha ellentétes beszédmódot és versfelfogást követ, újabb ellentmondásként, ugyanazon az eltéveszthetetlen hangon szól.
A Jelenkor Kiadó gondozásában megjelent kötet eredeti formában közli A Föld emlékei teljes anyagát, valamint a költő életében megjelent, de ebbe a kötetbe fel nem vett verseket. Közreadja továbbá a jelenleg ismert kéziratos vershagyaték teljes anyagát, köztük azokat a verseket is, amelyek a korábbi összegyűjtött kötetekben nem jelentek meg. Így a jelen kiadás közel száz korábban publikálatlan verssel bővült. Tartalmazza ezenkívül Nemes Nagy Ágnes életében megjelent és hagyatékából előkerült gyerekverseit. A versekhez készült jegyzetek az első megjelenés és a keltezés adatai mellett közlik a kéziratokban fennmaradt szövegváltozatokat is.
Nemes Nagy Ágnes (1922-1991) költő, műfordító, esszéíró, pedagógus diákkorától kezdve írt verseket, 1945-től folyóiratokban is publikálta ezeket. Mestere, biztatója Szerb Antal volt. Nemes Nagy Ágnes első verseskötete 1946-ban jelent meg. Ekkor alapította – férjével, Lengyel Balázzsal közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. Nemes Nagy fiatalon, már első kötetével elnyerte a Baumgarten-díjat, első válogatott kötetét József Attila-díjjal, életművét Kossuth-díjjal ismerték el. Lengyel Balázs Két Róma című visszaemlékezésében írt szavai szerint az élettől is fenséges eleganciával búcsúzott Nemes Nagy Ágnes:
„Pár nappal a vég előtt ő kezdte a búcsúzkodást. Nézd, mondta csodálatos nagylelkűségével, tudom, hogy olykor erőszakos voltam veled, rád oktrojáltam az akaratomat, szétromboltam, amit Te szerettél volna… És beszélt még ehhez hasonlókat. Én pedig, mondtam neki, rettenetes sok fájdalmat okoztam neked. Kétségbeesni valóan sokat. Mert más voltam, mint Te, és kínzottan folytattam a szót, ami ebben a helyzetben már úgyse könnyít semmit sem. Mégis, mondta, ez volt a mi életünk. Így volt, ez volt. Mindkettőnké.”
És akik január végén a Világ Legszebb Kávéházában segítenek megidézni Nemes Nagy Ágnest és munkásságát:
Tóth Krisztina, József Attila-díjas költő, író, műfordító, aki nyilatkozataiban gyakran említi, ha nem is épp mesterként, de számára fontos alkotóként Vas Istvánt, Kormos Istvánt, Weöres Sándort, Lator Lászlót, Nemes Nagy Ágnest.
Schein Gábor, József Attila-díjas költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár, akinek épp a januári Jelenkor folyóiratban jelent meg kritikája Nemes Nagy Ágnes: Összegyűjtött versek (szerkesztette: Ferencz Győző) című kötetéről
Kútvölgyi Erzsébet, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja
Az esten Harcsa Veronika énekesnő Lámpafény című albumáról is meghallgatjuk Nemes Nagy Ágnes versének feldolgozását.
