Weöres Sándor titokzatos „kék könyvét” és a Bánffy család 16. századi lendvai könyvritkaságait is megtekinthetjük a Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepén az Országos Széchényi Könyvtárban.
A tizenegyedik alkalommal megrendezésre kerülő Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepének díszvendége idén a Budavári Önkormányzat szlovéniai testvérvárosa, Lendva, a programok központi témája pedig a gyermekirodalom. Az Országos Széchényi Könyvtár mindkét témához kapcsolódik kiállításokkal és ismeretterjesztő előadásokkal a Budavári Palotában 2013. augusztus 30-án és 31-én.
Weöres Sándor a napot és a holdat igazgatja
Ezt a címet adta Illés Árpád festő, grafikus, Weöres Sándor barátja annak a linómetszetnek, mely a költőt valóban Nap és Hold mozgatójaként, azaz a világegyetem mozgásban tartójaként ábrázolja.
A kamarakiállítás ízelítőt ad a szeptember 17-én nyíló Weöres-Illés nagykiállításból – kicsik és nagyok egészen közelről lehetnek tanúi ennek a titokzatos teremtő játéknak: a két garabonciás barát munkáit láthatják, Illés Árpád metszeteit Weöres Sándor munkáihoz, mindkettőjük rajzait, és nem utolsósorban a közönség előtt még soha nem szerepelt, titokzatos „kék könyvet”, Weöres saját kezű gyerekverseivel. Weöres Sándor kozmikus költő. Befogadja és nyelvében újjá alkotja mindazt, amit a világ elébe tár.
Ősi teremtésmítoszok, röpke pillanatok, színek, érzések, ritmusok kelnek életre és telítődnek jelentéssel tolla alatt, mint ő maga mondja, titokzatosan, megmagyarázhatatlanul. Ebből a befogadásból születik meg a számtalan „gyerekvers” is, a kozmosz semmivel sem kisebb súlyú szeletét megjelenítve, és a befogadó, ugyancsak újjáteremtő olvasók legszélesebb rétegét megszólítva.
Weöres Sándor mindannyiunk számára ismerős, mégis örökre titokzatos világáról Földesi Ferenc, a Kézirattár vezetője tart előadást.
A teremtés dicsérete – Weöres Sándor és Illés Árpád címmel az OSZK kiállításán szeptember 17-től a közönség által még soha nem látott Weöres-kéziratok, ismert és ismeretlen Illés-metszetek, festmények láthatók majd.
A Bánffy család alsólendvai udvara – a 16. századi magyar kultúra egyik szellemi centruma
Csak erre az alkalomra vesszük ki védett raktárunkból Kulcsár Györgynek, az alsólendvai Bánffy-család udvari papjának műveit. Bánffy Miklós udvara a 16. századi Mura- és Drávavidék jelentős protestáns szellemi központja volt.
A kor híres nyomdásza, Hoffhalter Rudolf keze nyomán itt születtek meg a bemutatásra kerülő könyvritkaságok: Az halálra valo keszöletröl rövid tanossag-ról (1573), és a Postilla (1574), Az ördögnec a penitencia tarto bünössel való Vetekedéséröl (1573).
Az ördögnec a penitencia tarto bünössel való Vetekedéséröl címlevél után kezdődik Kultsár György alsólindvai tanító ajánlása Zrini Györgynek, a római császár és király őfelsége tárnokmesterének és tanácsosának, Zrini Kristófnak és Miklósnak Alsólindva 1573 október 7-i kelettel. A mű a kísértő és a bűnös közötti párbeszéd formájában fejtegeti a megigazulásról szóló evangélikus tanítást.
A kiadvány unikum példánya egybe volt kötve Kulcsár egy másik, ugyanabban az évben és ugyanabban a műhelyben készült munkájával (319). Ebből azonban már csak az önálló ívjelzések miatt sem lehet arra következtetni, hogy a két művet az együttes megjelentetés szándékával adták ki
A Bánffy családról, a kor művelődéstörténetéről, a tudós pap műveiről Bánfi Szilvia, a Könyv- és Művelődéstörténeti Kutatások Osztályának munkatársa tart előadást:
A kiállítások megtekinthetők 2012. augusztus 30-án és 31-én 10–18 óráig. A belépés díjtalan. Az előadásokra részvételi szándékát szíveskedjék jelezni a pr@oszk.hu email-címen legkésőbb 2012. augusztus 29. 12 óráig.
