A 103 éve született Weöres Sándor virtuozitása az egyszerűségében (is) rejlett. „Végtére hazatérek Csöngére” – szól a mindannyiunk által jól ismert Vas megyei üdvözlet sora.
Károlyi Amy, Weöres Sándor felesége szerint „Csönge fontosabb volt (férje) költői születése számára, mint a világ bármely pontja. Csönge volt az alap. De nem a papa holdjai, hanem a csirkegobás legelő, a ritkanövésű kis Cseres, a rétek, a szitakötőszállt mezők, melyek fölött Katóka felhők vonultak.”
WEÖRES SÁNDOR: VAS MEGYEI ÜDVÖZLET
Sokszor megyek Szombathelyre,
gondjaimtól szabad helyre,
és mellette Oladon
békességem fogadom,
sűrű fák közt Kámonban
elmerülök álomban,
és ha vágyom völgyre, hegyre,
tovább utazom Kőszegre,
– végtére
hazatérek Csöngére.
Írók otthona – Weöres Sándor, Csönge
A kis kemenesháti községben, Csöngén 1913-tól 1989-ig élt költő, műfordító és drámaíró – a magyar költészet egyik legnagyobbja – gyermek- és ifjúkorát töltötte; és ahová a világ minden tájáról is sokszor visszatért. Azonban csak 2006 nyarán vált alkalmassá a Kossuth-díjas költő szülői háza, hogy emlékházzá alakuljon, a házat felújították és kibővítették úgy, hogy abban Weöres Sándor feleségének, Károlyi Amynak is külön emlékszobát alakítottak ki. Az örökösök és a hagyatékgondozó Károlyi Alice által adományozott hagyatékokat pedig szépen, mindenki számára megtekinthetően elrendezték. Az ő jóvoltukból kerültek ide végül a költőházaspár bútorainak legjellegzetesebb darabjai: az ágyak mellett az íróasztalok, lámpák, könyvespolcok, kis polcok személyes használati s dísztárgyaikkal. A megnyitón Esterházy Péter író személyes emlékeit idézve úgy fogalmazott: Weöres Sándor a másként élő és másként gondolkozó ember, a „reálisan létező élet ellenzékije” volt.
„Aki így él, mintegy fél méterre járva a földtől, akit folytonosan leangyalozunk, annak talán nem is számított, hogy hol lakott, arra nem is érvényes a mondás, mutasd meg, hol laksz, és megmondom ki vagy” – hangoztatta 2006-ban Esterházy. A Kossuth-díjas író szerint Weöres Sándor a könyveiben van otthon, „az az ő igazi hona”, könyveiből lehet őt igazán megismerni, de a lakásai is hírt adnak róla, ezért Csönge község elöljáróinak nagy érdeme, hogy létrejöhetett az emlékház.
Ha eljutunk ebbe a Vas megyei kis faluba, feltétlenül térjünk be egy órácskára Weöres Sándor szüleinek birtokára, ahol a szépen gondozott parkot és a költő szobrát megtekintve a múzeumban kivételes élményben lehet részünk, s a megzenésített Weöres-verseket hallgatva egy egész életút feltárul előttünk. Persze, csak módjával: „Barátom, ki azt mondod, ismersz engem, / nézd meg szobámat: nincsenek benne díszek, / miket magam választottam; nyisd szekrényemet: / benn semmi jellemzőt sem találsz.” … „Barátom, nincs semmi titkom. / Átlátszó vagyok, mint az üveg épp ezért / miként képzelheted, hogy te látsz engem?”
„Születek meghalni, meghalok születni” – a költő sorai jól jellemzik azt a komolyan vett játékosságot és bölcsességet, amely Weöres Sándor egész költészetét áthatotta. Mert Weöres Sándor Ady után újat hozott a magyar versbeszédbe, és minden gyermekeknek szóló csacskaságnak tűnő verse mellett talán szám szerint is ő írta a legtöbbet a magyar faluról, a vidéki Magyarországról. Oka volt annak, hogy Kodály Zoltán szerint Weöres az egyike volt azon kevés költőnek, aki sejtette, hogy a magyar versnek nem szabad elszakítani szálait a magyar muzsikától.
Nemzedékek tanulták és szeretik Weöres Sándor sorait, amellyel a fordítók sokszor ugyan nehezen birkóznak meg, de akik ezeken a sajátosan zenélő verssorokon nőttek fel, azok többet tudtak meg ezek által az anyanyelvükről, mint azt gyermekként felfoghatták. De vajon eléggé megbecsüljük ezt a szellemi kincset?
A Csöngén található híres Weöres Sándor-szobrot, a Kossuth-díjas Segesdi György alkotását 2013 szeptemberében színesfémtolvajok ledöntötték és feldarabolták. Mivel a szobrászművész megőrizte a félalakos portrészobor gipszmintáját, azt újra lehetett önteni. Végül Weöres Sándor- és Károlyi Amy-emlékház előtt álló bronzszobrot 2014. április 11-én, a költészet napján állították fel újra.
Fotók: itthon.hu, PIM
