Magányosan emelkedő, meredek falú vulkáni sziklakúp tetején áll a füzéri vár, amely az útikönyvek szerint Magyarország legkorábbi és legszebb fekvésű várainak egyike.
„Hazánk legészakibb táján, a Zempléni-hegység keleti szélén elterülő Hegyköz medencéjében emelkedik a füzéri vár. Közel 500 m magas, az egész környék felett uralkodó, alig megközelíthető sziklacsúcsra épült, s bár egykori épületeinek többsége már elpusztult, még így is jelentős középkori vármaradványaink közé tartozik, festői fekvése pedig legszebb műemlékeink közé sorolja” – írja a füzéri várról Feld István és Juan Cabello.
Kihagyhatatlan épületek – Füzéri Vár, Füzér
A források Füzér várát a 13. században említik először, történészek szerint biztos, hogy 1235-ben, II. András halálakor már állt az erődítmény. A különleges és védett vulkáni kúp tetejére valószínűleg a század elején az Aba nemzettség egyik tagja, Vak Andronicus építtette az erődítményt.
Többször volt királyi vár, és számtalan nemesi család birtokolta. A Füzér község fölött 170 méter magasan, nehezen megközelíthető, meredek hegy tetején épített várban 1526-ban Perényi Péter koronaőr Szapolyai János koronázása után – ahelyett, hogy szokott helyére, a visegrádi várba vitte volna – Füzérre szállíttatta a Szent Koronát és legalább egy évig ott rejtegette. Az 1560-as években Perényi Gábor a palotaszárnyakat reneszánsz stílusban építtette át. Később a Báthoriak, majd a Nádasdy család, azután Thököly Imre volt a vár ura. A Rákóczi-szabadságharc után a vár hadászati jelentőségét elvesztette. A várat 1676-ban a császári katonaság felrobbantotta és felégette.
„A reformkor idején azután egy újfajta, addig ismeretlen érdeklődés bontakozott ki: a régi romokat a nemzeti múlt emlékeinek kezdték tekinteni – olvashatjuk A füzéri vár c. könyvben. – Előbb csak a várakról szóló romantikus regék terjedtek el, majd hamarosan megindult az adatok tudományos igényű összegyűjtése is. Ezzel párhuzamosan metszetek és festmények készültek, a festők romantikus tájak iránti érdeklődésének a romok rendkívül alkalmas témát jelentettek.
Így készítette el 1854-ben Ligeti Antal a füzéri vár ma ismert legelső ábrázolásait. A vár északi falából már ekkor is kevés állt, de számos olyan részletet figyelhetünk meg a képen, melyet ma már hiába keresünk.”
A vár feltárását 1977-ben Feld István és Juan Cabello kezdte meg, majd 1992-től a kispesti Deák Ferenc Gimnázium diákcsapata Simon Zoltán vezetésével végzett jelentős feltárási és helyreállítási munkákat a várhegyen. 2007-ben megtalálták a füzéri vár borospincéjét, a több évszázada betemetett járatoknak három ágát tárta föl eddig Simon Zoltán régész.
A község fölött 170 méter magasan, nehezen megközelíthető, meredek hegy tetején épített vár felújítása során több mint 1,5 milliárd forintból felépült az úgynevezett Alsóvár, valamint megújult a Felsővár várkápolnája, palotaszárnya és alsóbástyája. A történelmi Zemplén vármegye nevezetessége, a megújult füzéri vár, húsvétkor már újra megnyitotta kapuit a látogatók előtt. A kivitelezés befejezését követően ma már a 16-17. századból fennmaradt gazdag leletek méltó körülmények között mutatják be a hazai történelemben meghatározó helyet képviselő erődítmény, a várvédők és a várlakók mindennapjait.
Történelmi játszótéren, hadi bemutatókon, középkori életképeken keresztül mutatják be az egykori várbeli élet mindennapjait, a település központjában pedig váruradalmi húsvéti vásárral, interaktív kézműves foglalkozásokkal, tojáskiállítással és élő muzsikával várják a Füzérbe látogatókat. Ezt korhű építészeti megoldásokkal, illetve a fennmaradt feljegyzések alapján elkészített korhű belső berendezéssel, valamint a középkort megidéző látványosságokkal fűszerezték. Rekonstruálták a váruradalmi kézműves házat, egy 1940-es, 50-es éveket idéző lakóépület kialakításával pedig bővül Füzér község tájháza.
A felújításnak köszönhetően felépült az úgynevezett Alsóvár, megújult a Felsővár várkápolnája, palotaszárnya és alsóbástyája. A falu központjában rekonstruálták a váruradalmi kézműves házat, és egy 1940-es, 50-es éveket idéző lakóépület kialakításával pedig bővítették Füzér község tájházát. Ezt követően pedig a Felsővár teljes rekonstrukciójára is sor kerülhet.
A várban interaktív középkori kiállítások nyílnak majd, ezek egyebek mellett a vár kincstári funkcióját, a 16-17. század hétköznapi életét, tárgyi kultúráját, az erődítmény építéstörténetét, a Perényi családhoz fűződő történeti eseményeket mutatják be, s kialakítanak egy nemzeti koronaőrzési emlékhelyet is.
A füzéri várgondnokság Élő vár Zemplénben című projektjét több mint 1,5 milliárd vissza nem térítendő támogatásban részesítették, a beruházás az Új Széchenyi Terv Észak-magyarországi Operatív Programja keretében valósult meg, a fejlesztés célja az volt, hogy a zempléni térség egyik legnagyobb idegenforgalmi látványossága még inkább a turisztika középpontjába kerüljön.
