2017. július 23.  Vasárnap
Gyengén felhős 26 °C Gyengén felhős
Rovatok
2017. július 23.  Vasárnap   Lenke
Gyengén felhős 26 °C Gyengén felhős

“Számomra nincs más választás”

I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója

Séta a prágai Károly hídon

Jane Austen világa

“Számomra nincs más választás”  
Egy 1957-es szovjet hivatalos közlés szerint 70 évvel ezelőtt, 1947. július 17-én halt meg Raoul Wallenberg, aki 1945. január 17-én tűnt el.
I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója  
675 éve, 1342. július 16-án hunyt el I. Károly, azaz Károly Róbert, a háromszor koronázott király. Uralkodása alatt fénykorát élte a lovagi kultúra, terjedt az írásbeliség, kolduló szerzetesrendek honosodtak meg az országban.
Séta a prágai Károly hídon  
Hatszázhatvan éve, 1357. július 9-én kezdték el építeni Prága és a világ egyik leghíresebb kőhídját, a cseh főváros egyik jelképének számító Károly hidat.
Jane Austen világa  
200 éve, 1817. július 18-án hunyt el Jane Austen angol írónő. "Az egyik ember szokásai éppúgy jók, mint a másikéi, de mind a magunkét szeretjük a legjobban."
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Rózsa Miklós Hollywoodban című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Rózsa Miklós Hollywoodban

Szerző: / 2017. április 18. kedd / Kultúra, Zenevilág   

110 éve született Rózsa Miklós háromszoros Oscar-díjas magyar származású amerikai zeneszerző. Ő szerezte – sok egyéb mellett – az 1959-ben bemutatott Ben Hur és az 1942-ben készült Dzsungel könyve zenéjét. 

A filmművészet hazai és külföldön élő magyar alkotói évtizedeken át gazdagították az egyetemes filmművészet. A legkiválóbbak névsora is terjedelmes, de George Cukor, Korda Sándor, Rózsa Miklós, Jancsó Miklós, Szabó István, Rófusz Ferenc vagy Zsigmond Vilmos és Nemes Jeles László, Mundruczó Kornél neve a filmet kedvelők körében komoly értéket képvisel. Rózsa Miklósra, számos világhírű film zeneszerzőjére emlékezünk születésének 110. évfordulóján.

Rózsa Miklós Oscar-díjas zeneszerző és Ginger Rogers színésznő, 1945 (Fotó: listal.com)Rózsa Miklós 1907. április 18-án született Budapesten, ötéves korától hegedült, később zongorázni is tanult, hétévesen lépett fel először nyilvánosan. Érettségi után Lipcsébe ment, ahol vegyészmérnöknek tanult, de elvégezte a konzervatóriumot is. Apja földbirtokos és gyáros volt, anyja pedig a Zeneakadémián tanult. Bár anyja hatására kiskorától tanult zenét, apja vegyészmérnöknek szánta, egy kompromisszum részeként azonban Lipcsében kémiai tanulmányai mellett a lipcsei konzervatóriumban zeneszerzés szakon is végzett. 1931-ben friss diplomájával Párizsba utazott, s hamar bekerült a zene világába. Nem sokat időzött a francia fővárosban, életének következő állomása London volt. Itt megismerkedett Korda Sándorral, akivel szinte azonnal munkakapcsolatba került. Londonban bemutatták Hungária című balettjét, sikerrel játszották több zenekari darabját is. Korda felkérésére készült első filmzenéje, a Négy toll című, 1937-es angol filmhez.

A siker ellenére sem sokáig volt sokáig maradása Londonban: a második világháború miatt Rózsa Amerikába költözött, a filmvilág fővárosában, Hollywoodban telepedett le, és innen érte el a világhírnevet. Még Angliában kezdte és itt fejezte be A bagdadi tolvaj című mesefilm zenéjét, s ezzel megkezdődött páratlanul gazdag filmzeneszerzői pályafutása. Ő írta a zenéjét – többek között- a háború éveiben készült Lady Hamilton, A dzsungel könyve, a Lenni vagy nem lenni, az Öt lépés Kairó felé és a Férfiszenvedély című filmeknek.

A háború után is folytatódott a ritka gazdag sorozat: 1947-ben mutatták be a Macomber-t, az Othelló-t, 1952-ben az Ivanhoe-t, 1953-ban a Julius Caesar-t, 1956-ban A nap szerelmese – Van Gogh című filmet, 1959-ben a Ben Hur-t, 1961-ben a Cid-et, 1970-ben a Sherlock Holmes magánéleté-t 1981-ben pedig a Tű a szénakazalban című filmet – amelyeknek zeneszerzője – de természetesen nem csak ezeké a filmeké – Rózsa Miklós volt.

“Ami maghasadásban Teller, mozidíszletben Trauner, az volt filmzenében Rózsa Miklós. Hollywoodtól hírhedett amerikai magyar muzsikus. Oscar-díjazta kísérőzenéit – 1945-ben a Bűvölet (Hitchcock) két szellemes, pszichoanalitikus tartalmú vezérmotívumáért, 1947-ben az én-megkettőző Othelló-ért (G. Cukor), 1959-ben a Ben Hur (Wyler) szimfonikus aláfestő zenéjéért. És akkor nem számoltuk, hogy tizenhat más esetben fölterjesztették a Filmakadémia díjára, s az ő nevéhez fűződik A dzsungel könyve, a Bagdadi tolvaj, a Lady Hamilton és a Quo vadis zenéje is.” (Molnár Gál Péter)

Rózsa Miklós (1907-1995) Oscar-díjas zeneszerző, karmester (Fotó: listal.com)

Gazdag alkotói pályájának – több mint 100 filmhez komponált zenét – szinte magától értetődő jutalma volt a három Oscar-díj – 1946-ban az Elbűvölve című Hitchcock-film zenéjéért, a másodikat 1948-ban, a szintén magyar származású George Cukor által rendezett Kettős élet, a harmadikat pedig 1959-ben kapta meg a tizenkét Oscar-jelölést és ebből 11 Oscar-díjat bezsebelő filmklasszis, a Ben-Hur filmzenéjéért.

Szülőhazájához és a magyar kultúrához – ahogy a kint élő és alkotó magyar származású művészek legtöbbje – élete végéig kötődött, hosszú távollét után, 1974-ben látogatott haza, ekkor a Margitszigeten is fellépett egy, a műveiből összeállított hangverseny alkalmából. Hollywoodi villája falán szinte kizárólag magyar festmények függtek, és mindig szívesen segített honfitársainak. Rózsa Miklóst szakmai és emberi értékei elismeréseként a filmzeneszerzők egyesülete amerikai tagozatának élére került. Emellett a University of Southern California felkérésére a fiatal nemzedéknek adta át gazdag zeneszerzői tapasztalatait. Csaknem haláláig volt a rangos egyetem elismert tanára. Közben sem szüneteltette zeneszerzői tevékenységét. Rózsa Miklós 1995. július 27-én halt meg tüdőgyulladásban.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek