2017. szeptember 20.  Szerda
Gyengén felhős 16 °C Gyengén felhős
Rovatok
2017. szeptember 20.  Szerda   Friderika
Gyengén felhős 16 °C Gyengén felhős

Caligula, az őrült császár

“Tényleg nincs itt más?”

Anekdota estére – Aki meggyújtotta a gitárját

Egyenes beszéd

Caligula, az őrült császár  
2005 éve született Caligula római császár, aki uralkodása alatt szörnyen kegyetlen és gátlástalanul pazarló volt.
“Tényleg nincs itt más?”  
D. Magyari Imre nem csak kulturális kalandozásairól mesél a Bécs - Kulturális kalandozások című könyvében. Nem csak. Történelmi visszatekintésekkel kiegészítve beszámol tapasztalatairól és humorral átszőtt élményeiről is.
Anekdota estére – Aki meggyújtotta a gitárját  
Jimi Hendrix 1967-ben szó szerint lejátszotta a színpadról a világ pop-élvonalát.
Egyenes beszéd  
Spirót olvasni jó, Spirót olvasni kötelező, ha nem kisebb eltökéltség, mint a Magyarország iránti felfokozott kiváncsiság és úgymond az önmagában is boldogító vegytiszta világmegismerés vágya érdeklődésünk mozgatórugója.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A Zórád – Swift: Gulliver Lilliputban 10. című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

A Zórád – Swift: Gulliver Lilliputban 10.

Szerző: / 2015. május 13. szerda / Kultúra, Irodalom   

Zórád Ernő - Jonathan Swift: Gulliver Lilliputban (Fotó: zoraderno.hu)“De őfelsége nagyon szerette volna, ha kastélyának pompáját megszemlélhetem…” Zórád Ernő illusztrálása mellett Gulliver lilliputi utazását Karinthy Frigyes páratlan műfordítása teszi még különlegesebbé.

Előzmény:
A Zórád – Swift: Gulliver Lilliputban
A Zórád – Swift: Gulliver Lilliputban 2.
A Zórád – Swift: Gulliver Lilliputban 3.

A Zórád – Swift: Gulliver Lilliputban 4.
A Zórád – Swift: Gulliver Lilliputban 5.
A Zórád – Swift: Gulliver Lilliputban 6.

A Zórád – Swift: Gulliver Lilliputban 7.
A Zórád – Swift: Gulliver Lilliputban 8.
A Zórád – Swift: Gulliver Lilliputban 9.

 

Szabadságom visszanyerése után legelső kérésem az volt, hogy megtekinthessem Mildendo-t, a fővárost – őfelsége ebbe szivesen beleegyezett, de előbb ujfent a lelkemre kötötte, nehogy valamelyik alattvalójában, vagy a házakban kárt tegyek. A népet falragaszokon figyelmeztették, hogy meglátogatom a várost. A város fala harmadfél láb magas és legalább tizenegy hüvelyk széles, ugy, hogy egy szekér kényelmesen elvonulhat rajta – tiz lábnyi távolságokban erős állványok támogatják ezt a falat. A nagy nyugati kapu fölött léptem át és óvatosan mentem végig a főutakon, zubbonyban, nehogy a házak ereszét kabátom szárnya letördelje. Nagy körültekintéssel sétáltam, nehogy rálépjek valakire, aki esetleg ott maradt az utcán, bár mindenkit figyelmeztettek, hogy a saját érdekében, óvakodjék kilépni házából. A padlásablakok és háztetők persze tele voltak kiváncsiakkal, soha ennyi embert nem láttam együtt. A város alakja szabályos négyzet, minden oldala ötszáz láb hosszu. Két nagy ut keresztezi és osztja négy részre, öt láb szélességben. Az utcák és átjárók, melyekbe nem hatolhattam be, tizenkét-tizennyolc hüvelyk szélesek csak. Ebben a városrészben ötszázezer lélek lakik, a házak három és ötemeletesek, sok a bolt és árucsarnok.

A királyi palota a város közepén áll, ott, ahol a két főut keresztezi egymást. Két láb magas fal veszi körül, az épülettől tizenkét lábnyi távolságban. Őfelsége engedelmével átléptem ezt a falat, s elég helyem lévén még az épületig, kényelmesen áttekinthettem az egészet. A külső udvar negyven láb széles négyzet, belül még két udvar van, legbelül a császár lakosztálya, amit nagyon szerettem volna látni, de egy kicsit nehezen ment – a legnagyobb kapuk tizennyolc hüvelyk magasak és hét hüvelyk szélesek lévén. Már most a külső épitkezések legalább öt láb magasak, ezeket nem lehetett átlépni, anélkül, hogy peremüket megsértsem, bár a falak vert kőből valók és négy hüvelyk vastagok. De őfelsége nagyon szerette volna, ha kastélyának pompáját megszemlélhetem s igy három napot fáradtam azzal, hogy a császári parkban, száz méternyire a várostól, zsebkésem segélyével néhány nagy fát kivágjak: e fákból aztán három láb magas zsámolyokat szerkesztettem, melyek elbirták sulyomat. A falragaszok mégegyszer megjelentek, mégegyszer bementem a városba, kezemben tartva a két kis zsámolyt. A külső udvar széléhez érve ráálltam az egyik zsámolyra, a másikat kézbevettem, áttettem a másik udvarba. Már most az egyik zsámolyról kényelmesen át tudtam lépni a másik zsámolyra, kampós botommal a másik zsámolyt aztán felhuztam. Igy jutottam be a legbelsőbb udvarra, oldalamra feküdtem és ugy néztem be a középső emelet ablakain, amelyeket ez alkalommal nyitvahagytak. A legragyogóbb berendezés kápráztatott el: ott volt a császárné és a fiatal hercegek, mindegyik a maga lakosztályán, kiséretük főbb tagjai közt. Ő császári felsége kegyes volt igen szivesen mosolyogni rám s az ablakon keresztül csókra nyujtotta a kezét.

Zórád Ernő - Jonathan Swift: Gulliver Lilliputban 27. (Fotó: zoraderno.hu)

Zórád Ernő - Jonathan Swift: Gulliver Lilliputban 28. (Fotó: zoraderno.hu)

Zórád Ernő - Jonathan Swift: Gulliver Lilliputban 29. (Fotó: zoraderno.hu)

Folytatjuk
Zórád Ernő emlékoldala

Felhasználti irodalom:
Jonathan Swift: Gulliver Lilliputban (Ford.: Karinthy Frigyes)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek