2017. augusztus 17.  Csütörtök
Közepesen felhős 26 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. augusztus 17.  Csütörtök   Jácint
Közepesen felhős 26 °C Közepesen felhős

Elvis Presley emlékére

Ki volt “Edvárd, a walesi fekete herczeg”?

John Galsworthy és A Forsyte Saga

Magyarok, Wiz Khalifa, nosztalgia

Elvis Presley emlékére  
A rock and roll királya, Elvis Presley az amerikai álom megtestesítője volt, ám a dollármilliókért hajtva a legszebb férfikorban gyógyszerek rabjaként halt meg éppen 40 évvel ezelőtt.
Ki volt “Edvárd, a walesi fekete herczeg”?  
Az eddig véltnél jóval kevesebb vér tapad a Fekete Herceg néven is ismert Eduárd walesi herceg.
John Galsworthy és A Forsyte Saga  
150 éve, 1867. augusztus 14-én született John Galsworthy Nobel-díjas angol író, akinek legismertebb műve A Forsyte Saga.
Magyarok, Wiz Khalifa, nosztalgia  
Ez a cikk a nosztalgiával, azzal az édes-bússal kezdődik. Meg azzal, hogy mi a jó a sokat kritizált Sziget Fesztiválban. - Hegedüs Barbara beszámolója.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Avar István emlékére című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Avar István emlékére

Szerző: / 2014. szeptember 14. vasárnap / Kultúra, Teátrum   

Avar István (Fotó: PORT.hu)“Amikor lelestem a nézőtérre, figyelő, csillogó szemeket, tátott szájakat láttam. Ez engem boldoggá tesz, doppingol.” Pap akart lenni, de barátai biztatására a szinészmesterség mellett döntött. Életének 84. évében elhunyt Avar István színművészre emlékezünk.

Meghalt Avar István Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze – tudatta a Nemzeti Színház kommunikációs osztálya szombaton az MTI-vel. Avar Istvánt életének 84. évében hosszú betegség után, családja körében érte a halál szombaton.

“Megmagyarázhatatlan varázs a színész és a közönség találkozása az esti előadáson. Amikor lelestem a nézőtérre, figyelő, csillogó szemeket, tátott szájakat láttam. Ez engem boldoggá tesz, doppingol. Öntudatlanul ráteszek még két lapáttal. Megettem a kenyerem javát a pályán, de még mindig jólesik a vége taps” – mondta nyolcvanéves korában egy interjúban említve, hogy bár megszámlálhatatlan filmben, tévéjátékban szerepelt, rengeteget szinkronizált – számára a színház az igazi.

Avar István a Heves megyei Egercsehiben született 1931. március 20-án. Tizennégy éves korában bányamunkásként már családfenntartó volt, hadifogságba esett apja helyébe lépve. Nem készült színi pályára, a papi hivatás vonzotta, bár a helyi amatőr színjátszó körben szívesen szavalgatott. Amikor apja 1948-ban hazatért a fogságból, színjátszó köri társainak biztatására Pestre utazott, hogy felvételizzen a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Elsőre felvették, tanulmányait a szakérettségi letétele után kezdhette meg és 1954-ben végzett.

Avar István és Törőcsik Mari a Vasvirág című filmben (Fotó: filmkultura.hu)

“Főiskolásként a régi, felrobbantott Nemzetiben voltam gyakorló színész – idézte fel a múltat Avar István nyolcvanadik születésnapjakor -, legközelebb pedig 1958-ban hívott oda Major Tamás igazgató. Írtam neki egy levelet, hogy nem érzem magam eléggé felvértezve, hogy a Nemzeti Színház  társulatában helyt álljak. Pécsett akkor már azt játszottam, amit akartam. Jöttem volna el a nagy és remek gárdával rendelkező Nemzetibe, hogy ott nyilvánvalóan elölről kelljen kezdenem? Kapjak egy ötoldalas szerepet, amin megsértődöm? Inkább maradtam. Egy év múlva ugyanígy mondtam nemet a Petőfi Színháznak, mígnem ’60-ban Ádám Ottó hívott a Madáchhoz. Már készítettem a levélpapírt a szokásos szöveghez, amikor az általam nagyra becsült pécsi főrendező, Lendvay Ferenc figyelmeztetett: ne játssz a szerencséddel! Egyre-másra visszautasítod a hívásokat. Hamarosan a kutya sem fog megkeresni. Ekkor kerültem föl a Madách társulatába, ott voltam hat esztendeig, utána a Nemzetiben 21 évig El-elmentem erre-arra, de nem számítottam nagy vándornak.”

Első szerződése a pécsi társulathoz kötötte, nyilatkozataiban többször hangoztatta, hogy az itt töltött hat év élete legszebb, sikerekben és élményekben leggazdagabb időszaka volt. A Pécsi Nemzeti Színházban mindent játszhatott: operett- és zenés vígjátéki szerepeket, drámai hősöket, tragédiát, a rengeteg színházi munka mellett pedig rendszeresen feljárt Budapestre, első filmjeinek forgatására. Már 1958-ban hívták az ország első társulatához, a Nemzeti Színházhoz, de akkor még nem állt kötélnek. Két évvel később a Madách Színház meghívását fogadta el, ezután 1966 és 1985 között a Nemzeti Színház, 1985-től nyugdíjazásáig ismét a Madách Színház vezető művésze volt, aztán a Pesti Magyar Színház előadásain lépett fel.

Erőteljes, szép orgánuma, természetes játékstílusa igazi szakmai és közönségsikert hozott Avar Istvánnak. Pályafutásának ötven éve alatt a drámairodalom legnagyobb szerepeit játszhatta el, igazi színészóriások társaságában hatalmas sikerű előadások résztvevője lehetett. Emlékezetes volt mint Ruy Blas (Victor Hugo: A királyasszony lovagja), Stanley (Tennessee Williams: A vágy villamosa), Postamester (Gogol: A revizor), Shakespeare (G.B. Shaw: A szonettek fekete hölgye), Bolingbroke (Shakespeare: II. Richárd), Luther (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja), Ferenc császár (Edmond Rostand: A sasfiók) vagy mint Henrik (Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek).

“Volt jelenetem Szókratésszal és Einsteinnel, és csak a darab végén kellett kimennem a színről. Szegény Básti Lajos játszotta VIII. Kelemen pápát. Fönt ült az emelvényen, én meg sétálgattam előtte halálraítéltként, akinek egy nappal elhalasztották a megégetését. Bástinak szüksége volt a súgóra, figyelte a száját. Ha ki akartam tolni vele, mert valamiért haragudtam rá, szépen beálltam kettejük közé. A botjával koppantott ilyenkor dühében, és villámlott a szeme.”

Isten őszi csillaga, Törőcsik Mari, Páger Antal és Avar István, 1963  (Fotó: filmkultura.hu)

Színpadi szerepei mellett számos magyar film és tévéjáték főszereplője volt (Vasvirág, Két emelet boldogság, Párbeszéd, A fekete város, Mocorgó, Égi bárány, Álmatlan évek, Hamis a baba). A Színház- és Filmművészeti Főiskolán színpadi beszédet tanított,1987-től egyetemi tanárként, 1988-tól tanszékvezető egyetemi tanárként. Nem egyszer kijelentette, hogy elégedetlen a fiatal színésztanulók képességeivel: “Én sem szerettem a steril szövegmondást, a főiskolán is az élőbeszédet tanítottam. De hogy fogalma se legyen valakinek, miként kell ejteni a szavakat, vagy mi hangsúlyos a magyarban? Ez borzasztó. Korábban kirúgták színészt, ha nem tudta bebeszélni a színházat. Ma felmikrofonozzák a kollégákat. Motyoghatnak, hadarhatnak, senki sem törődik vele.” 1973 és 1990 között – pártonkívüliként – országgyűlési képviselő volt, emellett tagja a parlament kulturális bizottságának.

Művészi munkáját 1963-ban és 1969-ben Jászai Mari-díjjal, 1975-ben Kossuth-díjjal ismerték el. A kiváló művész címet 1980-ban nyerte el, 2001-ben, Sinkovits Imre halála után a nemzet színészévé választották. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal 2007-ben kapta meg.

Miután régi játszótársai elmentek, már kevés fellépést vállalt. Ennek egészségügyi okai is voltak: kétszer volt szívrohama, kapott gyomorvérzést, de átesett szív- és gyomorműtéten is. Több mint ötven évtizedig tartó harmonikus házasságban, felesége, Gyapay Ivett megismerkedésükkor pécsi színésznő volt, egy fiuk született.

Avar István 2001-től, a tegnap elhunyt Sztankay István pedig 2012-től volt a nemzet színésze elismerés birtokosa, jelenleg a nemzet színésze: Berek Kati (2000-től), Bodrogi Gyula (2007-től), Haumann Péter (2010-től), Király Levente (2006-tól), Máthé Erzsi (2000-től), Psota Irén 2000-től), Szabó Gyula (2006-tól), Tordy Géza (2008-tól), Törőcsik Mari (2000-től), Molnár Piroska (2011-től) és  .

Fotó: filmkultura.hu, MTI

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek