Algebrája mérföldkő volt a logika történetében, és létfontosságú a bináris aritmetika áramkörökkel való megvalósításában. George Boole angol matematikus, a róla elnevezett logikai algebra megalapozója 150 éve, 1864. december 8-án halt meg.
George Boole 1815. november 2-án született az angliai Lincolnban, egy szegény család sarjaként. Különleges tehetsége gyermekkorában megmutatkozott, előbb a klasszikus nyelvek tanulásával, később matematikai fogékonyságával tűnt ki. Első matematikaleckéit a tudomány iránt érdeklődő, cipész édesapjától kapta, aki az optikai eszközök készítésére is megtanította. Apja vállalkozása tönkrement, és ő tizenhat évesen munkába állt, Doncester iskolájában kezdett tanítani. Tizenkilenc évesen már saját iskolát nyitott Lincolnban, 1838-ban átvette a waddingtoni Hall’s Academy vezetését, majd 1840-től a lincolni internátust vezette.
A matematikát autodidaktaként sajátította el, szaklapokat olvasott, és neves tudósok munkáit, köztük Newton A természetfilozófia matematikai alapjai című művét tanulmányozta, s kapcsolatba lépett tudósként elismert matematikus kortársaival. Elsősorban a bonyolult algebrai problémák megoldása foglalkoztatta.
Tudományos téziseit közel félszáz értekezésben tette közzé. Az analitikus transzformációk elméletét taglaló első tanulmánya 1840-ben jelent meg a Cambridge Mathematical Journalban. 1844-ben fontos cikket írt az algebrai és az analitikai módszerek kombinálhatóságáról, s az analízis terén végzett munkásságáért még ebben az évben elnyerte a Royal Society érmét. Boole csakhamar felismerte, hogy algebrája a logikában is alkalmazható. A logikai módszerekben kifejlesztett új elképzelésének ismertetésére adta ki 1847-ben The Mathematical Analysis of Logic (A logika matematikai analízise) című okfejtését, amelyben amellett érvelt, hogy a logikát nem a filozófiához, hanem a matematikához kell sorolni. E művével fektette le a ma már Boole-algebraként ismert rendszer alapszabályait.
Tudományos munkásságának elismeréseként 1849-ben – egyetemi végzettség nélkül – kinevezték az írországi Cork megyei Queen’s College (ma: University College Cork) professzorává. 1850-ben itt találkozott későbbi feleségével, Mary Everesttel, Sir George Everest, a Mount Everest névadójának unokahúgával, akiben igazi társra lelt. Mary Everest nem csupán öt gyermeküket nevelte, de férje munkáit tankönyvekben is népszerűsítette.
Boole a logikai következtetésre kidolgozott általános, szimbolikus módszerét 1854-ben The Laws of Thought (A gondolkodás törvényei) című művében fejtette ki részletesen. Rámutatott az algebrában és a logikában használt szimbólumok közti analógiára, elhatárolva egymástól a mennyiségeket és műveleteket jelölő szimbólumokat.
Matematikai logikájában nem számokat, hanem ítéleteket (igaz vagy hamis állításokat) jelölt betűkkel, és bebizonyította, hogy az algebrai egyenletekre hasonlító logikai egyenletekkel összetett ítéletek igaz vagy téves voltára lehet következtetni.
Algebrája mérföldkő volt a logika történetében, és létfontosságú a bináris aritmetika áramkörökkel való megvalósításában. Korát messze megelőző, nehezen követhető okfejtéseinek gyakorlati használhatóságára az 1930-as években figyelt fel Claude Shannon amerikai matematikus, az információelmélet megalapítója, akinek közreműködésével Boole a digitális korszak elméleti alapjait teremtette meg. Shannon bebizonyította, hogy a Boole-algebra segítségével végezhető az elektromechanikus relék rendszerének a tervezése. A Boole-algebra Shannon közreműködésével az egész modern számítástechnikának, a digitális korszaknak elméleti alapjává vált.
A telefonközpontok és a számítógépek bináris számokat használnak, ami lehetővé teszi kétértékű matematikai szekvenciákkal való vezérlésüket. Algebrájának napjainkban jelentős szerepe van a valószínűség-számításban, a halmazgeometriában és az információelméletben.
Boole-t 1857-ben a Royal Society tagjává választották. A differenciálegyenletekről szóló 1859-es értekezését és a véges differenciák kalkulusáról a következő évben kiadott munkáját hosszú ideig tankönyvként használták. 1864. december 8-án, 49 éves korában egy megfázás miatt kialakult mellhártyagyulladásban halt meg Ballintemple-ben.
A Boole-algebrán kívül nevét őrzi még a Holdon egy kráter, a Boolean pedig adattípust jelöl a Pascal és Java programozási nyelvekben. Születésének közelgő 200. évfordulója alkalmából a University College Cork a George Boole 200 projekt keretében emlékezik neves tanárára, s ez alkalomból újból kiadják az életéről szóló 1985-ben megjelent monográfiát.
