Kellemes húsvétot nemcsak szóban, hanem írásban is kívánunk rokonainknak, barátainknak, ismerőseinknek. Az azonban rég volt már, mikor húsvét alkalmából képeslapokkal, üdvözlőkártyákkal tömött táskákkal jártak a postások.
A hagyományos képes üdvözlőlap másfél évszázada jött divatba, bár ma már jelentősen csökkent a jelentősége, változott a küldésének módja a modern technika csodái – az e-mail és az sms – virágkorában, ám ma is örömet tud fakasztani egy-egy meglepetésküldemény.
A képeslap hamar divattá vált, csakhamar már mindenki küldhetett, ha akart, 8,5 x 12,2 centiméteres üdvözletet szeretteinek. A Budapestről származó legrégibb lapot a hazai gyűjtők 1891-esnek tudják, de titkon remélik, hogy valamely ládafiából előbb-utóbb fölbukkan majd 1890 előttről is a fővárost ábrázoló képeslap. Mindenesetre nem véletlen, hogy egy mostanság piacra kerülő album az 1890-1914 közötti időszakból mutat be kilencven képes üdvözlőkártyát, Boldog békeidők címmel. A magyar nyomatok 1897-től terjednek, ha nem is nagy számban, de bizonyíthatóan. Két évvel a századforduló előtt már több képeslapsorozatot jelentettek meg a neves kiadók, köztük a Divald család (akik később számtalan képeslapot adtak ki a XX. század első felében). A postára bízott üdvözletek, ünnepi jókívánságok illusztrációi jól tükrözik az egyes korok eszményeit, ízlésvilágát.
A húsvéti képeslapok története
De vajon honnan ered és mikortól szokás a húsvéti képes levelezőlapok küldése? A postai úton továbbított üdvözlet illusztrálása másfél évszázada dívik: karácsonyi üdvözletekkel kezdődött – húsvéti jókívánságokkal folytatódott. Az előbbit egy britnek, az utóbbit egy osztráknak köszönhetjük. Sir Henry Cole-nak, a Viktória Királynő Múzeum igazgatójának 1843-ban támadt az az ötlete, hogy karácsonyi üdvözlőlapokat csináltat. Nyugati szomszédainknál 1869-ben dr. Emanuel Hermann hívta föl magára a posták figyelmét a találmányával, a „levelező kártyával”. A kiegyezést követő második esztendőnek októberétől már mindenkinek lehetősége volt ilyen 8,5 x 12,2 centiméteres üdvözletet küldeni szeretteinek. Az addig egyszerű szürke kártyát 1871 óta díszítik képekkel. A kor művészei mintha csak arra vártak volna, hogy kiélhessék a szenvedélyeiket a fantáziadús kicsiny képek alkotásában. Egyúttal hasznot is húztak a képeslapok népszerűvé válásából, hiszen addig igen csekély volt az érdeklődés műveik iránt.
A viharos történelem a képeslapok világára is hatással van. A grafikus húsvéti üdvözlő lapok sem voltak mentesek egy-egy kor aktuális politikai, kulturális eseményeitől, így a háborús témáktól sem. Sok lapon humoros kommentárral, vagy verssel karikatúrázva utaltak a világ árnyékos oldalára. Erre példa, hogy a húsvéti nyuszik ágyúból tojással lövöldöznek.
A húsvéti nyuszi, a tojás és a barkás virágcsokor ma is a legkedveltebb téma a nagy tömegben fogyó fényképes lapokon. Ezek egyben kordokumentumok: az utóbbi évtizedben gyakoribb a vallásos motívum, és némely tojáson címer és különféle nemzeti szimbólumok is feltűnnek.
Manapság, amikor levelezésünk nagy részét elektronikus üzenetekben bonyolítjuk le, s az ünnepi alkalmakra egy-egy viccesnek szánt rajzocskát vagy kedvenc képünk reprodukcióját is letölthetjük az internetről, még nagyobb nosztalgia övezi a 19. és a 20. század fordulójának képeslapjait. Mert hiába az elektronikus ketyerék, e-mailek, sms-ek és egyéb éteri „üzik”: a jókívánságok és üdvözletek hagyományos divatjának nem alkonyul be, sőt.
