2017. szeptember 22.  Péntek
Közepesen felhős 16 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. szeptember 22.  Péntek   Móric
Közepesen felhős 16 °C Közepesen felhős

Mechwart András munkássága

Jack Kirby 100

Caligula, az őrült császár

“Tényleg nincs itt más?”

Mechwart András munkássága  
110 éve, 1907. június 14-én halt meg Mechwart András gépészmérnök, a Ganz gyár legjelentősebb fejlesztője, a forgóeke, a hengerszék, a gőzkazán feltalálója.
Jack Kirby 100  
100 éve, 1917. augusztus 28-án született New Yorkban Jack Kirby, a képregény atyja, az amerikai populáris kultúra megkerülhetetlen alakja.
Caligula, az őrült császár  
2005 éve született Caligula római császár, aki uralkodása alatt szörnyen kegyetlen és gátlástalanul pazarló volt.
“Tényleg nincs itt más?”  
D. Magyari Imre nem csak kulturális kalandozásairól mesél a Bécs - Kulturális kalandozások című könyvében. Nem csak. Történelmi visszatekintésekkel kiegészítve beszámol tapasztalatairól és humorral átszőtt élményeiről is.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Hegedüs Géza, az irodalmi mindenes című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Hegedüs Géza, az irodalmi mindenes

Szerző: / 2017. május 14. vasárnap / Kultúra, Irodalom   

Hegedüs Géza (1912-1999) író, újságíró, költő (Fotó: MTVA) 105 éve született Hegedüs Géza, az utolsó reneszánsz bölcsész, háromszoros József Attila díjas író, költő.

“A hibákat észre kell venni, a lehetőségekkel élni kell – ez a boldogulás receptje” – nyilatkozta egyszer az irodalmi mindenes, a kedvesen raccsoló hangú, örökké pöfékelő polihisztor.

Hegedüs Géza 1912. május 14-én született Budapesten, Lipótvárosban, a ma Kresz Géza nevét viselő Ügynök utcában. Édesapja irodaszer nagykereskedő volt, módos ember. A nagypolgári létformában felnőtt írót szavai szerint igazából sohasem érdekelte a pénz, csakúgy magában. “Mindig dolgoztam, ráadásul igen sokat, de a dologért magáért”.

Hegedüs Géza (1912-1999) író, újságíró, költő, 1964 (Fotó: Fortepan)Édesapja nem örült, amikor a fia bejelentette, hogy történelemtanár akar lenni. Azt kérdezte: El akarod jegyezni magadat a szegénységgel? Apja kedvéért elvégezte a budapesti jogi fakultást, egyidejűleg a bölcsészkar történelem-filozófia hallgatója volt. 1935-ben jogi doktorátust szerzett, majd négy évig ügyvédjelöltként dolgozott. Az ügyvédi pályáról így nyilatkozott: “ahhoz már nem éreztem kedvet, hogy ilyesmiket mondjak – esetleg egy rablógyilkos védelmében – a bíróságnak: Nézzék ezt a derék ártatlan embert.” Így nem lett ügyvéd.

Apja könyvtárának köszönhetően hatalmas irodalmi műveltségre tett szert, erről így emlékezett: “az ő könyvtárának köszönhetek mindent, ahol több mint nyolcezer könyv volt. Sajnos a háborúban találat érte, és egyetlen könyv maradt meg, egy Ovidius, én ezzel kezdtem a könyvtáramat felépíteni.”

1939-46 között az Anonymus Kiadó lektora és irodalmi vezetője volt. A második világháború idején, először tényleges katonaként szolgált, majd munkaszolgálatos lett, a Don-kanyart megúszva hazajött, itt internálótáborba került, majd németországi koncentrációs táborokba vitték. Amikor hazaért, egy könyvesboltban meglátta Bálványromboló című könyvét, ezzel az ajánlással: “A vértanúhalált halt író posztumusz regénye.” Ebből sejtette, hogy sokáig fog élni.

“1945-1948-ig nagyon jól éreztem magam a bőrömben, – azt gondoltam: végre olyasmi történik ebben az országban amire mindig vágytam”- nyilatkozta egy helyütt. “Nem Sztálintól tanultam a kommunizmust, hanem gimnazista koromban Campanellától, meg Morus Tamástól.” Egy képzeletbeli ideálisan szociális társadalomban szeretett volna élni. Többször nyilatkozta, hogy életében egyik társadalmi forma sem érdemli meg, hogy elragadtatással szemléljük. “Minden kornak vannak előnyei és hátrányai, s aki él benne, az találkozik a hátrányokkal. Ilyen egyszerű.”

A háború után sokat dolgozott, 1946-49-ben fővárosi osztályvezető tanácsosként tevékenykedett, ezzel párhuzamosan a Köztársaság, illetve a Jövendő című folyóirat irodalmi rovatának vezetője, majd a Március tizenötödike felelős szerkesztője volt. A kezdeti lelkesedése elmúlt, hisz látta, hogy Rákosival minden rosszra fordult, így igyekezett a politikától elhatárolódni. Rákosi bukása után, 1955-ben kinevezték a Magvető Könyvkiadó igazgatójának, 1957-ben elküldték, az író visszaemlékezése szerint – “azért a sokszor idézett mondásomért, hogy én nem tudok különbséget tenni a mi és az ők között.”

1945-től fél évszázadot töltött a Színház- és Filmművészeti Főiskolán művészeti-elméleti tanszékvezetőként. Színészgenerációk  tanulták tőle a művészetelméletet.

Nagyon termékeny szerzőként 1935-től mintegy száz könyve látott napvilágot. Első könyvéről mesélte: “…azt a címet adtam, hogy Isten és a részegek, de ezt az akkori hatóságok nem engedélyezték, mondván ez ateista cím.” A Mámor zendülői lett a könyv címe. Regényei, esszéi, drámatörténeti tanulmányai mellett több mint ezer rádióműsort készített, publicisztikai munkássága is jelentős. Óriási felkészültsége és remek mesélőkedve révén a televízióban is nagyon népszerű volt. Kötetei idegen nyelven is megjelentek.

Főbb művei: A mámor zendülői (1937), Byron (1961), Az európai gondolkodás évezredei (1994), A magyar irodalom arcképcsarnoka (1995), Magyar századok. A magyarság és a magyar kultúra története a honfoglalástól napjainkig (1996). Hegedűs Géza 1999. április 9-én hunyt el.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek