Milyen hangszereken játszottak az ősi európaiak és ezek a hangszerek hogyan szólaltak meg? Ezekre a kérdésekre keresik a válaszokat európai tudósok.
Az EU Kulturális Programja által támogatott Európai Zenei Régészeti Projekt (EMAO egyik kulcsszereplője Rupert Till, a brit Huddersfieldi Egyetem tudósa, aki korábban többek között Stonehenge akusztikáját kutatta.
A kutatásban részt vevő tudósok a rendelkezésükre álló régészeti leletek és ősi képek felhasználásával kísérlik meg az ősi zenei eszközök és azok hangzásának rekonstruálását. A közös európai zenei gyökerek feltárásán dolgozó szakemberek a i. e. 40 ezertől a i. sz. 400-ig terjedő időszakot vizsgálják – ismertette a Past Horizons archeológiai portál.
„A projektet nem az ősi zene, mint olyan rekonstruálására szánták. Valójában nem tudhatjuk, ténylegesen hogyan hangzott a zene évezredekkel ezelőtt. De elő tudunk állítani olyan zenét, amely demonstrálja az egykori hangszereket és az akkoriban használt technikák némelyikét” – fogalmazott Till, aki a kutatások anyagának lemezkiadását gondozza. A tudós azt tervezi, hogy eredeti történelmi helyszíneken, például Rómában, Görögországban vagy Pompejiben rögzítik majd a rekonstruált ősi hangszerekkel készülő felvételeket.
Az EMAP elsődleges célja egy utazó kiállítás létrehozása, amely vizuálisan és akusztikusan is bemutatja a kutatás eredményeit. A kiállítási programot koncertekkel és workshopokkal is gazdagítják.
A kiállítás része lesz a Till által elképzelt „digitális időgép”: „a látogató belép ebbe a térbe, és egy spanyol barlangban találja magát, ahol csontfuvola szól. Aztán elutazhat Stonehenge-be, és látja, amint valaki egy hangszeren játszik. Tovább haladva az időben, az ősi Görögország hangszereit hallgathatja, rekonstruált akusztikával és térben” – mondta a tudós, aki arra számít, hogy a különleges kiállítást másfél millió ember fogja látni.
