2017. október 20.  Péntek
Köd 6 °C Köd
Rovatok
2017. október 20.  Péntek   Vendel
Köd 6 °C Köd

Turay Ida, mindenki Dusikája

Eger várának védelme

50 éves a Hair musical

Ég és föld között

Turay Ida, mindenki Dusikája  
110 éve, 1907. szeptember 28-án született Rákospalotán Turay Ida, a múlt századi magyar színjátszás egyik legközkedveltebb alakja.
Eger várának védelme  
465 évvel ezelőtt, 1552. október 17-én Dobó István kapitány vezetésével az egri vár védői visszaverték az ostromló török hadat.
50 éves a Hair musical  
50  éve, 1967. október 17-én mutatták be a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom jelképévé vált Hair című musicalt.
Ég és föld között  
Ég és Föld között címmel a Biblia és a magyar képzőművészet kapcsolatát körüljáró nagyszabású kiállítás nyílt a Várkert Bazárban, Budapesten.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Ki volt Savinien Cyrano de Bergerac? című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Ki volt Savinien Cyrano de Bergerac?

Szerző: / 2014. március 6. csütörtök / Kultúra, Irodalom   

Cyrano-de-Bergerac, 17. sz. (Fotó: Biography.com)Népszerűsítette az új elméleteket, számos későbbi találmányt és felfedezést jelzett előre, esküdt ellensége volt minden képmutatásnak. Savinien Cyrano de Bergerac francia író, akinek nevét Edmond Rostand drámája tette világhírűvé, 395 éve született.

“…a nagyorrú Cyrano, predestinált tragikus hős. Nemcsak azért, mert poéta s mert szertelen, de mert abban a korban, amelyben olyan gyalázatosan nagy becse volt a szép formáknak, pofában, termetben, írásban, orációban és szerelemben, – neki, aki érezte a maga kivételes értékét – az orra miatt kellett hitét veszteni a hiú sikerekben, amelyek Poe Edgaron kívül bizony legkívánatosabb sikerek voltak a poétáknak is.” (Ady Endre, Nagyváradi Napló 1901)

Hercule Savinien Cyrano de Bergerac francia író, akinek nevét Edmond Rostand drámája tette világhírűvé, 395 éve, 1619. március 6-án született.

Párizsban látta meg a napvilágot, szárd származású, jómódú polgári családban. Kalandvágyból belépett egy gascogne-i testőrcsapatba, de Arras ostrománál súlyosan megsebesült, és megvált a katonaságtól. Irodalmi tevékenységét versekkel kezdte, költeményei szembefordultak a század ízlésével, csattanókra, kihegyezett fordulatokra épültek; ma inkább a korabeli életet megvilágító nyíltságukkal, semmint költőiségükkel hatnak.

Cyrano de Bergerac verseket, szatirikus leveleket, színdarabokat írt, de igazi halhatatlanságát regényeinek, a Nap államai és birodalmainak és jelen művének, a Holdbéli utazásnak köszönhette. Párizsban Pierre Gassendi materialista-epikureus matematikus és filozófus előadásait hallgatta. Az ő elméletei és szabadelvű gondolkodása hatására, valamint a II. századi görög író, Lukiánosz Igaz történet című regénye nyomán írta a Holdbéli utazás, illetve A Nap államai és birodalmai című fantasztikus történeteit, amelyek azonban csak halála után jelentek meg. A két regény képzeletbeli utazás, az a műfaj, amelyet Morus Utópiája és Campanella Napállama ekkorra már népszerűvé s egyben új tartalom hordozójává is tett: a fennálló társadalom szatírája, ugyanakkor egy eszményi társadalom álomképe lett

Cyrano de Bergerac, 17. sz. (Fotó: Carnavalet Museum)“A Tudás Fája a Élet fájával szemben emelkedik. Gyümölcsét vastag héj borítja, s aki csak ezt kóstolja meg, tudatlan lesz, mert a héj védelmezi a tudós gyümölcs szellemi erényeit.” (Cyrano de Bergerac: Holdbéli utazás)

A képzelt utazásokról szóló beszámolói azokat a vallási és csillagászati tévhiteket figurázzák ki, amelyek az embert és a Földet a világ középpontjába helyezik. Egyik holdbéli embere azt fejti ki, „hogy egyszerre létezünk és nem létezünk; hogy lehet hegy völgy nélkül; hogy a semmi valami, és minden dolog, ami van, egyben nincsen”.

Népszerűsítette az új elméleteket, számos későbbi találmányt és felfedezést jelzett előre, például a hangrögzítést vagy az anyag atomos szerkezetét, de csak költői képzelete, nem a tudomány akkori eredményei alapján. Az utópia műfaját már Morus és Campanella népszerűvé tette, és regényeiben, melyekben álom, irónia és racionalitás fonódik össze, sokan Swift vagy Voltaire műveinek előzményeit látják. Esküdt ellensége volt minden képmutatásnak, az egyház hatalmának és a skolasztikus világszemléletnek. Elvetette a vallási és filozófiai antropomorfizmust, a csodákat és a lélek halhatatlanságát, materialista és ateista módon értelmezte és magyarázta a világot, a szerelem szabadságát és a reneszánsz természetfilozófiáját hirdette.

Diderot előfutárának is tartják, számos érvét és gondolatát változtatás nélkül vették át az enciklopédisták. Agrippina halála címmel jelent meg 1654-ben egy tragédiája, melyet merész gondolatai és a tragikus párbeszédek szenvedélyessége tesznek ma is érdekessé. E darabjáért istenkáromlással vádolták, és hamarosan levették a színház műsoráról. Ugyancsak nagy felháborodást keltett A megtréfált tudálékos című komédiája, Moliére azonban felhasználta egyes jeleneteit Scapin furfangjai című darabjában. Színműveiben rabelais-i bőségben áradnak a bolondos ötletek, vaskos tréfák és groteszk jelenetek.

“Azóta is sokszor eltűnődtem a könyv készítésének e leleményes módjáról, s már nem csodálkozom, hogy náluk akár a tizenhat-tizennyolc éves fiatalok is többet tudnak, mint nem egy ősz férfi a mi világunkban; mert mihelyt beszélni kezdenek, már olvasni is tudnak, és így sosem maradnak olvasmány nélkül; nem csak a szobájukban olvashatnak, hanem az utcán is, vagy kiránduláskor, vagy akár utazás közben: zsebükbe dugnak vagy az övükre aggatnak néhány tucat könyvet, s csak egy rugót kell bekötni, s máris hallanak egy fejezetet, vagy akár többet is, ha az egész könyvre kíváncsiak; így állandóan nagy emberekkel társalognak, holtakkal és élőkkel egyaránt, akik fennhangon szólnak hozzájuk. A démon ajándéka egy jó óra hosszat foglalkoztatott; végül fülbevaló módjára magamra aggattam a könyveket és sétálni mentem, de még az utca végére sem értem, máris egy különös csoportba ütköztem…” (Cyrano de Bergerac: Holdbéli utazás)

Politikai szerzőként is jelentős. Egy epés költeményében támadta Mazarin bíboros-miniszterelnököt. Később heves pamfletet írt a Fronde felkelés résztvevői ellen és Mazarin védelmében, e művében – Macchiavelli nyomán – a politikai realizmust hirdette. Nem tudjuk, érdekből vagy meggyőződésből váltott-e tábort. Levelei tele vannak merész és eredeti metaforákkal, kortársai túl bizarrnak tartották stílusát, ma a barokk próza mestereként emlékezünk rá.

Számos íróval, köztük Moliére-rel is barátkozott, de egész életében nagyszájú, kötekedő ember maradt, akinek szilaj tetteiről legendák keringtek. Könnyelmű életet élt, sokszor nyomorgott. 1654-ben titokzatos körülmények között egy gerenda zuhant a fejére, már akkor a papok által feltüzelt fanatikusok merényletéről beszéltek, maga Cyrano is “Egy gyilkos és rágalmazó jezsuitához” írt levelet. Nem sokkal később, 1655. július 27-én Párizsban meghalt, mindössze 36 éves volt. Alakját Edmond Rostand 1894-ben írt drámája tette minden színházlátogató előtt ismertté, a darabot többször filmre is vitték.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek