Színpadi szerepei és rendezései mellett számos mozi és tv-filmben is sikert aratott. Máté Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes művész, a Katona József Színház igazgatója 60 éve született.
Máté Gábor 1955. április 29-én született Budapesten. A színházi világot családi örökségként kapta, apja rendező, anyja a Madách Színház jegyszedője volt. A nehezen sikeredő érettségit követően a Magyar Rádió Ifjúsági Osztályának munkatársa volt. 1976-ban – harmadik próbálkozásra – bekerült a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, Major Tamás és Székely Gábor osztályába. 1980-ban diplomázott, a színész szak mellett elvégezte a rendezőit is. Ugyanebben az évben az akkora már megújult, sikeres kaposvári Csiky Gergely Színházba került, ahol színészként és rendezőként is dolgozott a mára már színháztörténeti fejezeteknek számító produkciókban.
Játszotta Lysandert (Shakespeare: Szentivánéji álom), a Zöld Lovagot (Dennis Scott: Sir Gawain és a Zöld Lovag), Beljajevet (Turgenyev: Egy hónap falun), a Kikiáltót (Peter Weiss: Marat/Sade), Hlesztakovot (Gogol: A revizor) és Trofimovot (Csehov: Cseresznyéskert) is.
1987 óta a Katona József Színház tagja, 2001-től tíz éven át főrendezője. Első katonabeli szerepe Füst Milán Catullusa volt Székely Gábor rendezésében. Majd ezt követte számtalan klasszikus és modern, külföldi és magyar szerző darabja. Az utóbbi évek kiemelkedő alakításai közé tartozik Moliere A Mizantróp, Thomas Bernhard Heldenplatz című drámája, Gorkij A nap gyermekei alapján készült Fényevők.
Rendezőként kiemelkedett Tersánszky-Grecsó Cigányok című darabja, Kerékgyártó Rükverce, vagy Stoppard emlékezetes Rosencrantz és Guildenstern halottja, Weöres A kétfejű fenevadja, illetve Parti Nagy Mauzóleum című darabja.
2015 áprilisában végén mutatták be a Katonában Goethe Faustját Schilling Árpád rendezésében. A Máté Gábor és Kulka János főszereplésével készült produkció különlegessége, hogy a mű két részét valóban két részben, két estén láthatják majd a nézők. A Faust első része egy középkorú tanárember szellemi megfáradásáról, kiábrándulásáról szól. A magányos férfi belefárad az univerzális tudás megszerzéséért folytatott küzdelembe, és inkább megrontja a fiatalkorú Margarétát, akibe a maga módján azért beleszeret. Faust egy erkölcstelen gazember. A Faust második része egy öregedő értelmiségi zavaros álomvilágába kalauzol minket, amelyben az antik kultúra összes nimfája és kentaurja megfordul. Vidám, hedonista körtánc kavarog, majd feltűnik szép Heléna, Faust múzsája, akivel összeköltöznek, gyereket nemzenek, a gyerek később meghal, és ők szétválnak. Végül Faust is meghal, nem marad utána más csak néhány szellemes idézet.
1993-tól tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 2007-ben a Színházi Főtanszakon egyetemi tanári kinevezést kapott, 2011-ig a Színházi Főtanszak rektorhelyettese volt. 2011. február 1-jén vette át a Katona József Színház igazgatását, kinevezését egyhangúlag szavazták meg. Vezetése alatt a Székely Gábor és Zsámbéki Gábor által megteremtett „Katona-hagyományokat” folytatta, újító színháza egy állandó, fiatal közönség kialakítását tűzte ki célul. „Az elmúlt években a Katona egyik legfontosabb törekvése az volt, hogy az eredeti értékei, céljai megtartása mellett belülről ismét megújuljon, s megmutassa a fiatalabb korosztálynak: a színház egy izgalmas, élő műfaj, ami nekik is szól” – mondta idén januárban egy interjúban.
A 2003-ban végzett „Máté-osztály” 2007 óta minden nyáron elvonul a zsámbéki rakétabázisra, utóbbi időben a Jurányi Inkubátorházba, hogy az Alkal/Máté Színésztrupp égisze alatt egyikük életéből produkciót készítsen. Az utolsó előadást követően sorsolják ki, kiről készül a következő évi produkció.
Színpadi szerepei és rendezései mellett számos mozi és tv-filmben is sikert aratott. A filmes pályát Radványi Gézánál kezdte a Circus Maximusban (1980). Ő maga legfontosabb filmjeinek Tímár Péter Mire befejezi röptét a denevér című alkotását, Pacskovszky József Esti Kornélját és Sas Tamás Presszóját tartja. Ez utóbbi 1998-ban készült, azóta nem szerepelt filmen. Kosztolányi Dezső műveiből önálló estet állított össze.
1984-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 2003-ban érdemes művész címet kapott. Emellett elnyerte az 1989. évi filmszemle díját, 1990-ben és 1996-ban a filmkritikusok díját. A Színikritikusok Díját 2005-ben, 2010-ben és 2012-ben is megkapta. 2009-ben Kossuth-díjjal tüntették ki elmélyült alakításaiért, kiváló rendezéseiért, sokoldalú művészi munkásságáért. 2009-ben arra a kérdésre, hogy mit jelent a Kossuth-díj, így válaszolt: „Nagyon jó érzés volt megkapni a Kossuth-díjat. Bár szakmai körökben persze elterjedt, hogy kik vannak felterjesztetve, de hogy meg is kaptam az elismerést, az nagyon nagy öröm.” 2013-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) tagja.
