Itt mutatkozott be a Tiszatáj és a Vigília című folyóirat, s itt tartotta első felolvasóestjeit Pilinszky János és Weöres Sándor. A 60 éves Kossuth Klubnak jelenleg hármas profilja van: irodalmi-zenei, ismeretterjesztő és közéleti.
60 éve, 1955. január 22-én megnyitották Budapesten a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) egyik legnevesebb intézményét, a Kossuth Klubot.
A Nemzeti Múzeum mellett, a mintegy 800 négyzetméteres alapterületű Hadik-palotát 1945-ben államosították, és a háborús sérülések kijavítása után 1954-ben itt helyezték el az 1841-ben alapított Természettudományi Társulatot, melyből 1953-tól a Természet- és Társadalomtudományi Ismeretterjesztő Társulat (TTIT) nevet viselte. 1954 végén a TTIT budapesti elnöksége döntött a Kossuth Klub megalakításáról, amelynek kiemelt szerepet szántak a tudományos ismeretterjesztésben.
A klubot 1955 januárjában Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára avatta fel. Akadémikusok, professzorok részvételével elkezdődtek és hamar népszerűvé váltak a József Attila Szabadegyetem természet- és társadalomtudományi, művészeti előadássorozatai. Bár Nagy Imre miniszterelnök 1955. áprilisi félreállítása után megszakadt az értelmiséggel tervezett párbeszéd, a teljes elfojtás már nem volt lehetséges. 1955. március 25-én megalakult a klubban a Dolgozó Ifjúság Szövetségének (DISZ) Petőfi Köre. 1956 tavaszán és nyarán nagy érdeklődést kiváltó vitákat rendeztek itt. A Petőfi Kör az 1956 évi forradalom szellemi bölcsőjévé vált.
A forradalom és szabadságharc leverése után a Kossuth Klubot nem zárták be, a kádári-aczéli kultúrpolitika „tűrt” intézménye lett, falai között föltűnhettek a nem rendszerkonform gondolkodók is. Afféle „szelep”-szerepet töltött be, ahol – bár jól kézben tartva – a „rebellis” értelmiség megszólalhatott. A TTIT-ből 1957-ben lett TIT (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat). A Kossuth Klubban zajlottak le a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején az új gazdasági mechanizmus műhelyvitái, itt mutatkozott be a Tiszatáj és a Vigília című folyóirat, s itt tartotta első felolvasóestjeit Pilinszky János és Weöres Sándor.
Az 1980-as években a klubban tartották a féllegális demokratikus ellenzék egyes rendezvényeit. 1988-ban gyakorlatilag itt alakult meg a Szabad Kezdeményezések Hálózata, az SZDSZ elődje is, de a nyolcvanas évek második felében a liberális, a reformkommunista és a nemzeti vonal egyaránt megfordult a Kossuth Klubban.
A rendszerváltás idején, 1990-ben a TIT-egyesületek elestek az addigi állami bevételek nagy részétől, a központosított TIT megszűnt, önálló egyesületek jöttek létre. Kiderült, hogy a Kossuth Klubnak otthont adó egykori Hadik-palotának papírforma szerint nem a TIT a tulajdonosa, úgyhogy hosszú pereskedés, jogi és politikai procedúra kezdődött. Végül 2006-ban az államnak sikerült visszavásárolnia az ingatlant, amely 2011-ben húsz évre a TIT Kossuth Klub Egyesület vagyonkezelésébe került. A Kossuth Klubnak jelenleg hármas profilja van: irodalmi-zenei, ismeretterjesztő és közéleti.
