Ki volt Rubin Szilárd? Miért vált érdekessé a személye a mai irodalmi életben? Mi az oka annak, hogy későn fedezték fel írói tehetségét? Műveinek hol a helye a magyar irodalomban? Keresztesi József majdnem mindenre választ ad.
Ha nem is barátilag, de távoli ismerősként szól Keresztesi József Rubin Szilárd íróról a Magvető Kiadó által gondozott Pályarajzban. “Ha azt mondom, hogy ismertem őt, máris pontosítanom kell magam. Leveleztünk, és folytattunk jó pár hosszú telefonbeszélgetést azt követően, hogy 2003-ban elnyertem egy ösztöndíjat Rubin Szilárd életművének kutatására.” Ez a kapcsolat Keresztesi számára megalapozta az író Rubinhoz való viszonyát, ami a róla írt kötetében végig érezhető.
Keresztesi József egy szokatlan sorsú író pályáját igyekezett megrajzolni, ahogy írja: „szokatlan sorsú, mind az életútját, mind könyveinek a fogadtatástörténetét tekintve. Mert Rubin Szilárdról egészen élete alkonyáig nem sok szó esett.” Be kell látni, hogy Rubint mind a magyar irodalmi életben résztvevők, mind az olvasók későn fedezték fel. Olyannyira későn, hogy talán a legismertebb regényének, a Csirkejátéknak a 2009-es német kiadása és az azt követő komoly siker hívta fel a figyelmet rá és írói munkáira. Kevés idő maradt, hiszen a nehéz sorsú alkotó röviddel a nemzetközi méltatást követően hosszan elnyúló betegség után életének 83. évében elhunyt tapolcai otthonában.
Rubin Szilárd 1927. szeptember 6-án Budapesten született, édesanyja a harmincas évek vége felé tébécé áldozata lesz, zsidó származású könyvelő édesapját munkaszolgálatba hívták, majd 1945 telétől nyoma veszett, még ebben az évben megkezdte egyetemi tanulmányait Rubin: két évet hallgatott a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarának angol-magyar szakán. Az utolsó gimnáziumi év amúgy később nagy jelentőséggel bír Rubin életművében is: Pécs és Mohács is idillikus színtérként jelenik meg a munkáiban. A Csirkejátékban így említi a várost: „Pécs, a komolyan füstölgő gyárakkal és bányákkal hátterében, úgy élt bennem, mint a korai ifjúság, a madárfüttyös schaufensterek és reggeli találkák városa, ahol mindig hamvas arccal és üde szájízzel ébred az ember.”
Irodalmi pályáját költőként kezdte, az Újhold köréhez tartozott, majd az ötvenes évektől regényeket publikált a Szépirodalmi Kiadónál (Földobott kő, 1952; Partizánok a szigeten, 1953; Szélvert porták, 1956), és később a Magvetőnél Csirkejáték (1963, 1981, 2004), Római egyes (1985, 2010), Aprószentek (2012). A megjelent művekből kiemelkedő a Csirkejáték és a Római egyes, és muszáj megemlíteni a befejezetlenül hátrahagyott Aprószentek történetét is.
Keresztesi különös világba viszi el az olvasót: megismertet egy ismeretlen emberrel, miközben megmarad az ismeretlenség. Mindeközben olyan apró mozzanatokat, titkokat is megtudhatunk, mint például, hogy Pilinszky János más címet javasolt a Csirkejáték helyett Rubinnak, amivel később, 2008-ban Rubin mélyen egyetértett, és úgy gondolta, hogy a Sebesültek cím sokkal jobban illett volna a regényhez, mint a végleges Csirkejáték. A lábjegyzetek olykor fontosabbak, mint maguk a kiemelt sorok, mert ezekből tökéletes magyarázatot és ismeretanyagot kapunk például Rubin és Pilinszky mély barátságára (ez a barátság sokakat meglepett, hiszen a két író egyénisége merőben különbözött). Előfordult, hogy Pilinszky neve alatt jelentek meg írásai, mert a szocialista államhatalom nem kívánta megjelentetni a műveit. „Szilárd, menj haza, ülj le, és írj, mert teljesen kész vagy arra, hogy egy jó könyvet írj!”
És Rubin írt. Pályafutása során dolgozott korrektorként, kiadói lektorként. A Családi Lap munkatársa, a Központi Sajtószolgálat rovatvezetője, az Interpress Könyvkiadó olvasószerkesztője volt. Magányos ember volt, művei egyfajta önéletrajznak is tekinthetők – életének egyes elemei, helyszínei, időpontjai újra és újra szerepet kaptak regényeiben. Miközben Pilinszky Jánoson kívül Rubin Szilárdot számos kortársa, köztük Szentkuthy Miklós ígéretes tehetségnek tartotta, és Esterházy Péter is többször felhívta rá a figyelmet, a Csirkejátékról így írt: „Ritka magyar nyelven az én rosszának ez a figyelmes vizsgálata; az érzelmesség, a meghatódottság hiánya, a szenvtelen érdeklődés hideg tüze, valami puszta vagy pucér vagy pogány tekintet, nem objektív, de közvetlen, leplezetlen; ritka. Nyugalom, nyugalom akár a vereségben is, a szégyenben vagy épp a hisztériában (a nyugtalanságban): van, ami van. Ez a nyugalom teszi egyedülállóvá a könyvet; meteor, marslakó – mégis.” És valóban, hihetünk neki, hiszen Keresztesi maga is ilyennek látja Rubin irodalmi értékeit.
A Csirkejáték 2004-es harmadik kiadását követően a regényt németül 2009-ben jelentette meg a Rowohlt Kiadó; a könyv Németországban az év egyik irodalmi sikere volt, a kritika Alain-Fournier és F. Scott Fitzgerald műveinek jelentőségéhez hasonlította. Életművét a Magvető Kiadó karolta fel és gondozza: újra kiadták Rubin Szilárd Római Egyes című regényét, melyet az író még kézbe vehetett, de a mű szeptemberre tervezett német kiadását már nem érhette meg.
Kibelbeck Mara
