„Az emberi szellem fejlődésének két leghatalmasabb mozgatója a beszéd és az írás.” 120 éve született Várkonyi Nándor könyvtáros, művelődés- és irodalomtörténész, aki jelentős szerepet játszott Pécs kulturális, irodalmi életének megszervezésében.
„Az emberi szellem fejlődésének két leghatalmasabb mozgatója a beszéd és az írás. Már a beszéd is fejlettebb életformát tesz fel: társas életet, nélküle aligha született volna meg.”
Hétgyermekes családban látta meg a napvilágot Pécsett 1896. május 19-én született. Apja kataszteri mérnökként dolgozott, munkája miatt 1899-ben Nyitrára költöztek. Itt végezte el a gimnáziumot, ahol rajztanára, a helyi múzeum vezetője, Höllrigl József régészetre és néprajzra is oktatta. Irodalmi érdeklődése is ebben az időben bontakozott ki. 1914-ben Budapesten tanult bölcsészetet magyar–francia szakon, illetve orientalisztikát hallgatott. 1916-ban behívták katonának, egy ideig a galíciai fronton szolgált, de miután bal fülére megsüketült, rokkantként leszerelték.
1918-ban Révay Simon gróf tajnai birtokán házitanító lett. Szabadidejében franciából fordított, Anatole France-ról és Flaubert-ről, valamin Walt Whitmanról írt tanulmányokat. Első írásait a nyitrai A Hír és a pozsonyi Tavasz folyóirat közölte. 1921-ben a tanári pályától vissza kellett vonulnia, mert teljesen elvesztette hallását.
1924-ben visszaköltözött Pécsre, ahol a Pécsi Egyetemi Könyvtár munkatársa lett, előbb osztályvezetőként, majd 1950-1951-ben megbízott igazgatóként, 1956-ban innen ment nyugdíjba. 1929-ben magyar, francia és német irodalomból doktorált a pécsi egyetemen, ahol 1935-ben magántanárrá nevezték ki. 1940-ben megszűnt a bölcsészkar, ekkor a jogi kar, majd 1945-ben a rövid időre újra induló bölcsészkar magántanára volt.
„A legterjedelmesebb és legkerekdedebb (noha csonka) vízözön-elbeszélés, Platón Atlantisz-regéje pedig szintén egyiptomi tulajdon; nem róluk szól ugyan, de ők örökítették meg, mert hogy csakugyan Szólón és valóban Egyiptomból hozta, már nem vonhatja kétségbe senki, s az is bizonyítható, hogy Platón Szolónnak feljegyzéseit használta.” (Várkonyi Nándor: Sziriat oszlopai)
1925-től jelentős szerepet játszott Pécs kulturális, irodalmi életének megszervezésében. 1926-ig társszerkesztője és kiadója volt a rövid életű Symposion című kiadványsorozatnak. 1931-ben egyik alapítója volt a Janus Pannonius Irodalmi Társaságnak, az 1941-es átszervezését követően az alelnöki tisztséget töltötte be. 1941-től 1948-ig ő szerkesztette a társaság folyóiratát, a Sorsunkat. A társaság 1945-ben megszűnt, a helyette megalakuló Batsányi János Társaságnak ő lett az elnöke.
1928-ban jelent meg A modern magyar irodalom 1880-1920 című munkája, amellyel magára vonta a szakma figyelmét. 1937-ben kezdte írni mindmáig legismertebb és legvitatottabb művét, a Sziriat oszlopait, amelyben mítoszok alapján próbálta meg rekonstruálni az emberiség múltját. A mű 1942-ben jelent meg először, később több kiadást is megért, 1972-ben és 1984-ben azonban csak cenzúrázva jelenhetett meg. A tetralógia másik három részét, az Elveszett paradicsomot, a Varázstudományt és Az ötödik embert csak a rendszerváltást követően vehették kézbe az olvasók. Az írás és a könyv története című munkája is ekkoriban, 1943-ban jelent meg.
1940-ben adták ki Petőfi arca című tanulmányát, amely a költő egyetlen hiteles arcképének, a közismert dagerrotípiának a történetét tárta fel. 1941-től a Sorsunk szerkesztőjeként először közölte Csorba Győző, Weöres Sándor, Rákos Sándor verseit, s ekkor kötött barátságot Kodolányi Jánossal is. 1961-ben nyugdíjasként a Janus Pannonius Múzeum könyvtárát rendezte, és elkészítette a Pécsi Orvostudományi Egyetem könyvtárának alapkatalógusát. Közben részt vett a Magyar és a Világirodalmi Lexikon szerkesztésében.
Várkonyi Nándor 1975. március 11-én hunyt el Pécsett, barátai, Weöres Sándor és Csorba Győző versben búcsúztak tőle. Egy évvel halála után látott napvilágot önéletrajzi könyve, a Pergő évek – erősen cenzúrázott kiadásban -, a teljes művet csak 2004-ben ismerhették meg az olvasók. Születésének 85. évfordulóján a Pécsi Városi Könyvtár legnagyobb fiókkönyvtárát róla nevezték el.
