2017. szeptember 20.  Szerda
Gyengén felhős 14 °C Gyengén felhős
Rovatok
2017. szeptember 20.  Szerda   Friderika
Gyengén felhős 14 °C Gyengén felhős

Caligula, az őrült császár

“Tényleg nincs itt más?”

Anekdota estére – Aki meggyújtotta a gitárját

Egyenes beszéd

Caligula, az őrült császár  
2005 éve született Caligula római császár, aki uralkodása alatt szörnyen kegyetlen és gátlástalanul pazarló volt.
“Tényleg nincs itt más?”  
D. Magyari Imre nem csak kulturális kalandozásairól mesél a Bécs - Kulturális kalandozások című könyvében. Nem csak. Történelmi visszatekintésekkel kiegészítve beszámol tapasztalatairól és humorral átszőtt élményeiről is.
Anekdota estére – Aki meggyújtotta a gitárját  
Jimi Hendrix 1967-ben szó szerint lejátszotta a színpadról a világ pop-élvonalát.
Egyenes beszéd  
Spirót olvasni jó, Spirót olvasni kötelező, ha nem kisebb eltökéltség, mint a Magyarország iránti felfokozott kiváncsiság és úgymond az önmagában is boldogító vegytiszta világmegismerés vágya érdeklődésünk mozgatórugója.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Vers a hétre – Dsida Jenő: Nyáresti áhitat című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Vers a hétre – Dsida Jenő: Nyáresti áhitat

Szerző: / 2016. június 6. hétfő / Kultúra, Irodalom   

Dsida Jenő költő (1907-1938) (Fotó: PIM) “Lépkedj vigyázva, kedves! / Míg mély varázsa tart / e percnek, ülj le mellém. / A csöndet ne zavard.” Ezen a héten a 78 éve elhunyt Dsida Jenő gyönyörű versét ajánljuk.

“Éjszakánként szépeket álmodom, rendületlenül hiszek Istenben és az emberekben. Hiszek a nőben, a versben, a szépség és jóság missziójában” – írta 1929-ben, fiatalkori önéletrajzában. A kiváló formaművész Dsida az avantgárd eszközeit, a szabad képzettársításokat megőrizve felújította a klasszikus, kötött versformát, a szigorú versszerkezetet. Ugyanakkor élt az expresszionizmus eszközeivel is, kedvelte a szabadverset.

Hegedüs Géza így ír róla: “Ha verskedvelő ember Dsida-költeményeket olvas, hajlandó megfeledkezni mindenki másról, és el sem tudja képzelni, hogy egyáltalán lehet ennél szebb, finomabb, tökéletesebb költészet. Nem, nem volt válaszadó, nem volt irányt mutató, tömegeket helyes történelmi útra vezérlő lángelme, nem volt költészetével egyben történelmi alak.” S valóban, Dsida lírája megérint, simogat, együttérzést tükröz a szegények és szenvedők iránt. Még a nagyobb lélegzetű, epikába hajló verseiben is megtalálhatjuk a lírikus bensőségességét: “Most, hogy ily enyhületben, / mivel sem küzködőn / ülök a tiszta csendben, / a tiszta küszöbön:”

1907. május 17-én Szatmárnémetiben született költő ifjúkorától kezdve szívbeteg volt, maga is tudta, hogy nem adatik neki hosszú élet, 1938. június 7-én Kolozsvárott hunyt el. “Derűsen szerette az életet és az irodalmat.”

 

DSIDA JENŐ: NYÁRESTI ÁHITAT

Lépkedj vigyázva, kedves!
Míg mély varázsa tart
e percnek, ülj le mellém.
A csöndet ne zavard.

Az Ur mennydörög olykor,
máskor a suhogó
tölgyek holdfénybe rezgő
szavával suttogó,

máskor csókokba csattan
termő parancsa, majd
költők szájával szólal,
mikor a rím kihajt.

Most, hogy ily enyhületben,
mivel sem küzködőn
ülök a tiszta csendben,
a tiszta küszöbön:

egy kis tücsköt választott
s e cirpelésen át
beszél. Figyelj, figyelj csak!
Én értem a szavát.
1934

Címkék: ,

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek