Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Imádkozzál, dolgozzál, és boldog leszel? című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Imádkozzál, dolgozzál, és boldog leszel?

Szerző: / 2012. március 12. hétfő / , Szexus   

Az „Ora et labora”, azaz „imádkozzál és dolgozzál” jelmondat nemcsak a Szt. Benedek rendi szerzetesek mindennapjait töltötte ki, a The Longevity Project című könyv szerzői, Howard Friedman és Leslie Martin a szeretet mellett a stabil házasság alapjának is tekintik.

Habár a boldogság vagy optimizmus segíthet a krízisek átvészelésében, ez nem jelenti azt, hogy növeli az esélyeket a hosszú életre. „Azok a résztvevők, akik a legvidámabbak voltak és a leghumorosabbak gyermekkorukban, általában rövidebb ideig éltek, mint a kevesebbet viccelődő társaik. A leghosszabb ideig a legállhatatosabb és a legóvatosabb gyerekek éltek végül” – mondja Leslie R. Martin, a La Sierra Egyetem pszichológusprofesszora, aki a The Longevity Project című könyv szerzői kutatás egyik vezetője volt.

Ami az eredmények alapján egészen egyértelműnek látszik, az az „Ora et labora” mondás igazsága, főképp, ha azt a protestáns erkölcsiség szerint értelmezzük: ugyanis a boldogság a kutatások alapján korántsem bizonyul garanciának, már ami a hosszú életkort illeti. Az életútjukon a kutatók által kísért – azaz nyomon követett – , vidám természetű, optimista, az öröm megélésére nagy hajlamot mutató emberek bizony közel sem érnek meg olyan magas életkort, mint azok, akik az óvatosság, a céltudatosság és a munka jegyében élik mindennapjaikat.

Persze, az is meglehet, hogy a rövidebb életű boldogok jóval több örömet élnek meg és át rövidebb életük során, mint az akár igen magas életkornak örvendő mértékletes embertársaik – azonban ezt empirikusan alátámasztani ebben a kutatásban már nem igazán lehet…

Több évtizedes követéses vizsgálataik eredményeit összegezte a tavaly megjelent könyvében két kutatópszichológus, Howard Friedman és Leslie Martin. A szerzők arra a megállapításra jutottak, hogy a nagyjából kielégítő, folyamatos, stabil munka, illetve a hasonló minőségű házasság lehet a biztosíték arra, hogy öreg napjainkban is vígan pelenkázzuk dédunokáinkat.

A kutatók szerint azok a férfiak, akik életük során végig házasságban élnek, jóval nagyobb valószínűséggel ünnepelhetik meg hetvenedik születésnapjukat, mint azok, akik elváltak – írja a német nyelvű Die Welt a könyv megjelenése kapcsán. Biztosítékot jelenthet a férfiaknál hetven gyertyára a tortán a stabil munkahely, illetve a tartós, mondhatni szüntelen munka is: azok a férfiak, akik végigdolgozzák életüket, és idős korukban sem hagynak fel vele, szintén magasabb kort érhetnek meg a kutatók szerint, mint akik nyugdíjas éveiket jól megérdemelt pihenéssel töltik.

A nőknél már közel sem ilyen egyértelmű a helyzet, legalábbis ami a házasságot illeti: a nők élettartamát, úgy tűnik, nem befolyásolja, házasságban élnek-e vagy sem – illetve ha mégis, valószínűleg nem azon a módon, ahogy a férfiaknál…

Ora et labora
A válás rosszat tesz a férfiaknak, és kevésbé hat a nőkre. A hosszú házasságokban élő férfiak nagy valószínűséggel éltek hetven évig, az elvált férfiaknak csak az egyharmada élte meg a hetvenet.
Azok az emberek, akik elkötelezettek voltak a munkájukban, tovább éltek, mint akik nem szerették a munkájukat. Ez még akkor is igaz volt, ha komoly stressznek voltak kitéve a munkájuk során.
A barátok nagy befolyást gyakorolnak az ember egészségi állapotára.
A háziállatok boldogabbá teszik az embereket, de nem hosszabbítják meg az élettartamot.

Forrás: Betegvagyok.hu