Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeménye olyan, mintha népmese lenne, csak éppen versben előadva. Jankovics Marcell rajzfilmfeldolgozása képi formában hozza közel Kukoricza Jancsi kalandjait.
Petőfi János vitéz és Iluska sorsán keresztül igazságot is szolgáltat, de művében a magyar nép vágyát is megfogalmazta. Majd száz évvel később egy másik magyar író, Szerb Antal mondta: „A János vitéz az, amit az ember szeretne odaajándékozni külföldi ismerőseinek, hogy megérezzék a magyar népjelleg melegségét, humorát, semmihez sem fogható báját, hogy megérezzék a magyar szív verését. Ebben a műben csodálatosan együtt van a magyar föld valósága és a magyar lélek álma.”
Petőfi Sándor: János vitéz
(részlet)
Tüzesen süt le a nyári nap sugára
Az ég tetejéről a juhászbojtárra.
Fölösleges dolog sütnie oly nagyon,
A juhásznak úgyis nagy melege vagyon.
Szerelem tüze ég fiatal szivében,
Ugy legelteti a nyájt a faluvégen.
Faluvégen nyája mig szerte legelész,
Ő addig subáján a fűben heverész.
40 éve, 1973. május 1-jén bemutatták Magyarországon a Jankovics Marcell rendezte János vitéz című rajzfilmet, amely az első egész estét betöltő hazai rajzfilm.
Miközben Kukoricza Jancsi kedvesét öleli a folyóparton, az őrzésére bízott nyáj szétszéled, Jancsinak ezért bujdosnia kell, és sok nehéz kalandban, számtalan viszontagságban van része. Segít Franciaországból kiűzni a törököt, s amikor meggazdagodva hazatérhet, szép kedvesének, Iluskának csak sírhantját találja.
Bánatában újra vándorlásra adja magát, s újabb nehézségekkel találkozik. Győzedelmeskedik azonban az óriásokon, a boszorkányokon, sőt a Tündérország kapuját őrző sárkányon is, s így eljut a mesék birodalmába, ahol megtalálja végre Iluskáját. A tündérek Jancsit királyukká, Iluskát királynőjükké koronázzák.
János vitéz a Sárga tengeralattjáró útján
Jankovics Marcell rajzfilmje Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeménye alapján, a költő születésének 150. évfordulójára készült. A Pannónia Filmstúdióban készült 74 perces alkotás forgatókönyvírója a rendező Jankovics mellett Szabó Sípos Tamás és Szoboszlay Péter volt.
A film zenéjét Gyulai Gaál János szerezte, a dalszövegeket a zseniális rímfaragó, Romhányi József írta, a dalokat a népszerű énekes-zeneszerző Delhusa Gjon énekelte fel.
A címszereplő figura Cserhalmi György hangján szólalt meg, Iluskát Nagy Anikó „szinkronizálta”, a Mostohának Pártos Erzsi, a huszárok kapitányának Bárdy György, a francia királynak Körmendi János, a királylánynak pedig Kútvölgyi Erzsébet adott hangot.
Jankovics filmjének szín- és formavilágát bevallottan inspirálta a rajzfilmes esztétikában valóságos forradalmat jelentő 1968-ban bemutatott, a Beatles zenéjére készült Sárga tengeralattjáró című George Dunning rendezte alkotás pop-artos, szecessziós világa. A két film szereplőinek hullámzó körvonalai, több figura hasonló anatómiája és színei jól szemléltetik ezt a hatást, a János vitéz címszereplőjét és Iluskát azonban tovább árnyalja a vizuális szimbolizmus.
Jankovics alkotása szorosan követi az eredeti irodalmi mű cselekményét, ugyanakkor sokkal inkább olyan mozgóképes átültetés, amely egyaránt támaszkodik az animációs filmforma nyújtotta kreatív lehetőségekre és a kiindulópontként szolgáló irodalmi műre is.
János vitéz olyan hős, aki két lábbal áll a földön, találékony és cselekvőképes, talpraesett, miközben lelke, egész egyénisége az égbe, a magasba vágyik, a csillagok közé. A Jankovics figuránál arca stilizált, az ábrázolás jóformán a szemére és a bajuszára redukálódik, érzelmi állapotainak változását elsősorban a jelenet színdramaturgiája jelzi. Hasonlóan stilizált Iluska arcának kidolgozása is, az ő esetében mozgásának kialakítása árulkodik valódi lényéről.
A magyar nézők körében nagy sikert aratott film amerikai forgalmazási jogát 1973-ban örök időkre megvette a Hanna-Barbera stúdió, azonban a filmet aztán soha nem vetítették le. 1974-ben Londonban a legjobb filmek között is szerepelt.
A Kossuth- és Balázs Béla-díjas művész olyan nagy sikerű egészestés animációs filmeket készített, mint a János vitéz (1973), a Fehérlófia (1982) és az Ének a csodaszarvasról (2002), Az ember tragédiája, melyet 2011-ben mutattak be, továbbá részt vett a Gusztáv és a Magyar népmesék sorozatok megalkotásában is. Sisyphus című 1974-es animációs rövidfilmjét Oscar-díjra jelölték, 1977-ben a háromperces Küzdők című alkotásával pedig Arany Pálma-díjat nyert a cannes-i filmfesztiválon.
