25 éve történt a magyarországi rendszerváltozás, ennek emlékére most az 1989. február 10-16. közötti történelmi eseményeket tekintjük át röviden.
A rendszerváltással kapcsolatban Antall József híressé vált mondata: „Gatyát vált az ember, rendszert változtat!” vagy a jóval visszafogottabb megjegyzése, miszerint „Én a rendszerváltás szót utálom; lovat lehet váltani, rendszert nem” ellentmond egymásnak. Annyi bizonyos, hogy maga a kifejezés régebbi, mint maga a rendszerváltás.
„Egy olyan helyzet, amikor a gazdasági és a politikai környezet egyaránt zaklatott, és amikor bizonyos megnyilatkozások – sajtó- vagy más megnyilatkozások, a kutatói vélemények megfogalmazásai – nemegyszer politikai megbélyegzéseket vonnak maguk után, érthető módon elbizonytalanodást, zavart kelt. És olyan félelmet, hogy folytatódni fog a tudománynak a korábbi évtizedekre is jellemző túlpolitizáltsága. Ettől pedig a kutatói közösség szeretne megszabadulni” – nyilatkozta Berend T. Iván történész, az MTA akkori elnöke, a 168 óra magazinnak.
Magyarországi változások:
1989. február 10. – Washingtonban bejelentették, hogy a Világbank újabb, 140 millió dolláros kölcsönt folyósít Magyarországnak az ipari szerkezet átalakítására.
1989. február 10. – Budapesten megalakult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, elnöke Kozma Imre atya lett.
1989. február 10. – Megalakult a Soproni Különleges Gazdasági Övezet Részvénytársaság, amelynek 40 millió forintos alaptőkéjét magyar gazdasági szervezetek és nyugati magánvállalkozók adták össze.
1989. február 10-11. – Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága. A tanácskozásról kiadott közlemény szerint az MSZMP nem mond le politikai vezető szerepéről, de lemond monopolhelyzetéről, azaz állást foglalt a többpártrendszer mellett. A KB 1956-ot értékelve úgy foglalt állást: 1956. október 23-án népfelkelés tört ki, de október végétől felerősödtek az ellenforradalmi tendenciák. A testület elsietettnek ítélte, hogy Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP KB PB tagja a történelmi albizottság vizsgálatainak eredményét a KB vitáját megelőzően, január 28-án hozta nyilvánosságra.
1989. február 10-15. – A Független Kisgazdapárt, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviselői az Új Márciusi Fronttal egyeztettek annak januárban közzétett javaslatáról: ez a politikai reformok kidolgozására a hivatalos és alternatív szervezetek bevonásával Országos Nemzeti Bizottság létrehozását kezdeményezte. 15-én az MSZMP KB is reagált, s egyetértését fejezte ki a dokumentumban foglalt általános politikai célokkal.
1989. február 11. – Baloldali Alternatíva Egyesülés néven új társadalmi mozgalom alakult, amely az önkormányzó közösségek együttműködéséből felépülő demokratikus szocializmus megvalósításában akart közreműködni.
1989. február 11. – A Veres Péter Társaság budapesti közgyűlésén úgy döntött, hogy a mezőgazdasági dolgozókat, a falvak lakosait és az agrárérdekeket képviselő pártot alakít, ennek előkészítésével bizottságot bíztak meg.
1989. február 11. – Budapesten a Magyar Cserkészszövetség I. közgyűlésén idősebb Surján László orvost, nyugalmazott egyetemi tanárt választották meg a szövetség elnökévé.
1989. február 11. – Esztergomban püspökké szentelték a II. János Pál pápa által decemberben kinevezett Dékány Vilmost, Várszegi Asztrikot, Ács Istvánt, Mayer Mihályt és Takács Nándort.
1989. február 13. – Németh Miklós kormányfő és Franz Vranitzky osztrák kancellár határ menti találkozóján a magyar miniszterelnök közölte: Magyarország 1991-ig fel akarja számolni a műszaki határzárat.
1989. február 14. – Hivatalos közlés szerint a veszteséges vaskohászati termelés felszámolása miatt 1988-ban lényegesen csökkent az acél-, a nyersvas- és a hengereltkészáru-termelés, de a magyar kohászat ismét nyereséges.
1989. február 15. – Megalakult a Szent Korona Társaság, hogy elősegítse a magyar nemzeti jelvényekhez kapcsolódó hagyományok ápolását, a koronás történelmi kiscímer visszaállítását.
1989. február 15. – Az IBUSZ bejelentette: az NSZK-beli Kempinski céggel közösen szállodát épít a budapesti Engels téren.
1989. február 16. – Nagy Erzsébet, Nagy Imre néhai miniszterelnök lánya közölte a francia AFP hírügynökséggel: az 1956-os felkelés miniszterelnökének újbóli temetése nyilvános aktus lesz, amelyet június 16-án, Nagy Imre „hazaárulásért” való kivégzésének 31. évfordulóján rendeznek meg Budapesten.
1989. február 16. – Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága bejelentette, hogy rehabilitálják a Tiszatáj című folyóirat 1986-ban politikai hibák ürügyén menesztett szerkesztőbizottságát, akiket egyebek között az erdélyi magyar kisebbség helyzetéről írott cikkek miatt távolított el a folyóirat éléről az MSZMP akkori vezetése.
1989. február 16. – A tevékenységét január 9-én megújító Magyarországi Szociáldemokrata Párt Budapesten megtartotta első nyilvános nagygyűlését.
Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. február 10. SZOVJETUNIÓ: Oleg Bogomolov, a szocialista világot kutató szovjet akadémiai intézet vezetője kijelentette: nem tartaná a Szovjetunióra nézve fenyegetőnek egy semleges Magyarország létrejöttét, hozzátéve: ez szigorúan csak hipotézis.
1989. február 12. SZOVJETUNIÓ: Moszkvában zsidó kulturális központot hoztak létre, a megnyitó ünnepségen részt vett Edgar Bronfmann, a Zsidó Világkongresszus elnöke is.
1989. február 13. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG: Az NDK hírügynöksége cáfolta a nyugatnémet Die Welt hírét, amely szerint Kelet-Németországból másfél millió ember akar kivándorolni.
1989. február 11. BULGÁRIA: Plovdivban ellenzéki értelmiségiek megalakították a független Podkrepa (Támasz) szakszervezetet.
1989. február 13. LENGYELORSZÁG: A törvényes szakszervezeti mozgalom, az OPZZ tiltakozott amiért a hatalom újraosztásáról folyó kerekasztal-tárgyalásokon a Szolidaritás „megpróbálja kisajátítani az egész lengyel társadalom képviseletét”.
1989. február 14. CSEHSZLOVÁKIA: A korábbi tüntetésekre, illetve az egyre gyakoribb közrend elleni vétségekre, rendbontásokra hivatkozva a prágai parlament szigorította a közrend elleni vétségekre vonatkozó büntető jogszabályokat.
1989. február 14. SZOVJETUNIÓ: Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára úgy nyilatkozott, hogy „a többpártrendszerről szóló vita talajtalan, üres fecsegés, … az a fontos, hogy működjenek a demokratikus intézmények, hogy a nép ténylegesen befolyásolhassa a döntéshozatalt”.
1989. február 15. LENGYELORSZÁG: A parlament, a szejm nemzeti ünneppé nyilvánította november 11-ét, az első világháború utáni új független lengyel állam megszületésének napját.
1989. február 15. SZOVJETUNIÓ: Befejeződött a szovjet csapatok 1988. május 15-én megkezdett kivonása Afganisztánból, a Szovjetunió számára véget ért a kilencéves afganisztáni háború.
1989. február 16. SZOVJETUNIÓ: Brüsszelben konzultációk kezdődtek a Szovjetunió és az Európai Gazdasági Közösség közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény előkészítéséről.
1989. február 16. SZOVJETUNIÓ: Vilniusban a litván népfront, a Sajudis szervezésében százezres tömeg tüntetett a litván függetlenség évfordulóján, amelyet a Litván Kommunista Párt határozatban nyilvánított ünnepnappá
