„Mától négy napig Budapesten működik Európa legnagyobb könyvesboltja.” Mintegy 400 programmal ma nyílik a 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amelynek középpontjában a 220 éves magyar könyvkultúra áll.
Zentai Péter László, a fesztivál igazgatója az esemény szerdai budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: az idei rendezvény középpontjában a 220 éves magyar könyvkultúra áll. A könyv és a szerzői jogok április 23-i világnapjához (Shakespeare és Cervantes halálának napjához) időzített kiállítás és vásár vasárnapig várja az érdeklődőket.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója az elmúlt év könyvforgalmának statisztikáját idézve elmondta: a szabadforgalmú könyvpiac tavaly 44 milliárd 392 millió forintos forgalmat bonyolított, az előző évhez képest mintegy 2 százalékos növekedés történt a piacon. Hozzátette: ez azért is örömteli, mert 2008 óta öt éven át csökkent a könyvkiadás piaca, és miután 2013-ban is növekedést regisztráltak, reményeik szerint ezek a számok azt fejezik ki, hogy elindult a magyar könyvkiadás forgalmának tartós növekedése.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a megjelent könyvek száma 10 százalékkal nőtt az előző évhez képest, tavaly 10 ezer 333 új könyv jelent meg, a 2013 évi 9 ezer 202 után – emelte ki, hozzátéve: a példányszám is növekedett: míg 2013 16 millió 885 ezer példány jelent meg, addig az elmúlt évben 17 millió 953. Mint mondta, ez erősíti a reményt, hogy nemcsak az olvasókat, hanem a vásárlókat sem veszítették el az elmúlt években.
Zentai Péter László kiemelte: a fesztivál négy napján Budapesten működik Európa legnagyobb könyvesboltja. Emlékeztetett arra: újdonság a könyvfesztivál életében, hogy az idén nem egy kontinens, ország vagy nyelvterület a fesztivál díszvendége, hanem megemlékeznek a 220 éves szervezett magyar könyvkultúráról.
1795-ben alapították a MKKE első jogelődjét, a Pesti Könyvárusok Grémiumát, hivatalos nevén a Pester Buchhändler Gremiumot: tizenkét pesti könyvárus – Európában másodikként – szakmai társaságot alapított. Köztudomású, hogy akárcsak a könyvnyomtatás úttörője, a Németországból Magyarországra áttelepült Andreas Hess, ugyanígy a magyar könyvkereskedelem meghonosítói is szinte kivétel nélkül német származásúak, német anyanyelvűek voltak: Maus, Müller, Trattner, Diepold, Benedict, Hartleben, Lindauer és még hosszan sorolhatnánk.
Milyen érdekes, hogy a bár könyvkereskedelmet német anyanyelvűek alapították, a Pesti Könyvárusok Grémiumának ennek ellenére magyar volt az első elnöke, Kiss István. A 18. század végén, s a 19. század elején minden magyarországi könyves vigyázó szemét Lipcsére vetette, ha Magyarországon kereskedett is, lerakatot azért tartott a német könyvkereskedelem központjában is. Szimbolikus, hogy 1825-ben egy echte magyar, Horvát Károly Keresztély javaslatára alapították meg Lipcsében a nagyhírű Börsenvereint.
Joggal mondható, hogy a német és a magyar könyvszakmát szinte a kezdetektől genetikus kapcsolatok fűzik össze, gyakorlatilag napjainkig, hiszen a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál születése is összekapcsolódik a Böresenverein Kft-jével, a Frankfurti Könyvvásárt szervező Ausstellung- und Messe GmbH segítségével. Tőlük kaptunk szakmai támogatást az 1994-es elinduláshoz, s az akkori magyar kulturális miniszter, későbbi köztársasági elnök, Mádl Ferenc a Frankfurti Könyvvásáron nemzetközi sajtótájékoztató keretében hívta meg Budapestre, az első könyvfesztiválra a nemzetközi kiállítókat.
Számos programot tartanak a 220 éves magyar könyvkultúra tiszteletére, köztük irodalmi estet is. Emellett a magyar könyvszakma legaktuálisabb kérdéseiről szakmai beszélgetéseket rendeznek: a pénteki eseményen szó lesz a könyvkereskedelem legfontosabb kérdéseiről, a könyv jövőjéről, a digitalizálásról, a könyvpiac működéséről és ebben az állam lehetséges szerepváltozásról. Hozzátette: az Országos Széchényi Könyvtár a szervezett magyar könyvkereskedelem és kultúra 220 évét bemutató kamarakiállítást szervez.
A szakma legendás cégeiről, tulajdonosairól, fejlődéstörténetéről rendezett kiállításról Boka László, irodalomtörténész, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója elmondta, hogy a 19. század jelentős szerzői egy-egy kiadóhoz, kereskedőhöz kapcsolhatók. A kiállításon elsősorban ünnepi momentumokat, különböző történelmi időszakokat villantanak fel, átnyúlva a 20. századba is, bemutatva ezt a gazdag 220 évet.
Csillagtérkép – a magyar próza estje
Természetesen könyvvásárunkon – ha megemlékezünk is az egész Európában páratlan tradícióról – konferenciáink a legaktuálisabb szakmai kérdésekkel foglalkoznak, így többek között a könyvkereskedelem átalakulásával, gondjaival, annak hazai és külföldi tapasztalataival, a digitális technika előretörésével, s ilyen értelemben a könyv, a könyvkiadás jövőjével, a piaci körülmények között működő magyar könyviparral, s abban az állam szerepvállalásával. A Csillagtérkép – a magyar próza estje elnevezésű zenés irodalmi esten idézhetjük fel a magyar próza fejlődéstörténetét, egészen napjainkig.
A jubileumhoz kapcsolódó irodalmi estről az eseményt szervező Juhász Anna irodalmár elmondta: szombaton rendezik meg a Csillagtérkép – a magyar próza estje című programot, amelyen a 220 év gazdagságát szeretnék megmutatni. Elmondta: az est elején Jordán Tamás színművész olvas fel válogatást, összefoglalást adva a magyar prózából. Ezt követően Grecsó Krisztián és Háy János íróval tartanak zenés beszélgetést, mellettük az est vendége lesz Kollár-Klemencz László és Egyedi Péter zenész is.
Az idén 15. alkalommal rendezik meg az esemény keretében szombaton az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját, amelyre 19 országból jönnek alkotók. Magyarországot Mán-Várhegyi Réka képviseli, akinek első kötete Boldogtalanság az Auróra-telepen címmel 2014-ben jelent meg.
Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviselője elmondta: az idén 5. alkalommal szervezik meg az európai írótalálkozót. A pénteki rendezvényen a fesztiválra érkező európai szerzők magyar írókkal közösen gondolhatnak végig egy-egy fontos európai uniós témát. Céljuk, hogy fórumot teremtsenek az aktuális európai ügyek és az irodalom helyzetének megvitatására. Az idei év két fő témája: a nemzetközi fejlesztés európai éve és az európai unió irodalmi díja.
A fesztiválra a díszvendég írótól, Jonathan Frenzentől új kötet, a Diszkomfortzóna című önéletrajzi írás jelenik meg az Európa Könyvkiadó gondozásában, a könyvbemutatót szombaton tartják.
A könyves seregszemlén több mint harminc ország állít standot, a rendezvényre mintegy félszáz külföldi írót várnak, a hazai és a határon túli magyar irodalmat félezer alkotó képviseli. A fesztivál 500 forintos belépődíja levásárolható.
