Az ókortól a 20. századig követi végig a főváros történelmét a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának Fény és árnyék – A főváros 1000 éves története címmel megújult állandó kiállítása.
Előttünk egy város, amely a Duna két partján, az Alföld és a hegyek gyűrűjében fekszik. Hogyan alakult ki a római tartományi központ, Aquincum romjain a középkori Magyar Királyság fényes székhelye, majd pusztult el a török kori háborúk és ostromok során? Hogyan jutott el Pest, Buda, Óbuda az egyesülésig és vált Közép-Európa egyik leggyorsabban fejlődő metropoliszává a 19–20. század fordulójára? Hogyan döntötte romba a második világháború a békeidők nagyvárosát és hogyan formálódott Nagy-Budapest?
A Fény és árnyék – A főváros 1000 éves története címet viselő kiállítás az időrendet követve, a múzeum legfontosabb műtárgyait felsorakoztatva mutatja be Budapest történetét az antik előzményektől a rendszerváltásig. A Budapesti Történeti Múzeum (BTM) korábbi állandó tárlata csak a török hódoltság koráig tekintett vissza, a megújult kiállításba azonban bekerültek a „kezdetek” tárgyi emlékei is.
Pest és Buda
A kiállítás gerincét egy, a kronologikus rész vezérmotívumához, a Dunához hasonlóan kanyargó folyosó adja, ahol a látogatók „átúszhatják” a várostörténet időfolyamát: az évszázadok során újra meg újra lerombolt, majd ismét újjáépülő város képe határozza meg.
A címben szereplő „fény és árnyék” a főváros épülő, virágzó időszakaira, az ezt megszakító háborúk, természeti katasztrófák, majd a rombolást követő újjáépítések egymásra rétegződésére utal. Az itt megjelenő történelmi eseményeken keresztül érthetjük meg a társadalom-, építészet- vagy gazdaságtörténeti sajátosságokat, amelyek Közép-Európa egyik legizgalmasabb fővárosává teszik Budapestet. A műtárgyak mellett „megszólalnak” az adott történelmi eseményeket átélő egyszerű emberek is, akik naplóikban, útleírásaikban jegyezték fel élményeiket.
A kiállítás kronologikus részéből mintegy oldalágként nyúlnak ki tematikus egységek, amelyek Budapest sajátos történetét meghatározó kérdésköröket fejtenek ki, s vezetnek végig a tárgyalt időben. Ilyen például az etnikai sokféleség, amely a kezdetektől fogva jellemezte Budát, majd Pest-Budát és Budapestet, de ugyanígy említhetjük a fürdőkultúrát — amit a Rudas fürdőhöz kapcsolódó műtárgyak illusztrálnak —, vagy a középkori város gazdaságát egészen a 19. század végéig meghatározó szőlőkultúrát, melynek az ekkor megjelenő filoxéravész vetett véget, ezzel utat nyitva a budai Rózsadomb villanegyeddé válásának.
A hidakkal jól ellátott Budapesten az átkelők, révek egykori alapvető szerepe már nem nyilvánvaló, de város kialakulásában ezek nagy fontossággal bírtak. A folyó más módon is jelen van a tárlaton: számos kiállítási tárgyat a Duna őrzött meg, hiszen ezek a folyó medréből kerültek elő.
A kiállításban közel 1000 műtárgy kerül kiállításra, melyek legnagyobb százalékban a fővárosi múzeum saját gyűjteményeiből származnak. Nagy számú arany és ezüst tárgy került ki a kiállításba, melyek kifejezetten ritkán szerepeltek eddig kiállításokon.
A interaktív kiállításon fontos szerep jut a technikai eszközök adta lehetőségeknek. Így a digitális képkeretek és fülhallgatók mellett olyan érintőképernyős monitorok is szerepelnek a kiállításban, amelyek segítségével a látogatók például kikereshetik a lakóhelyükhöz közeli ásatási helyszíneket vagy megtekinthetnek néhány fotót az egykor ott állt épületekről.
