A Magna Carta egy ritka, 1300 körül napvilágot látott példányára bukkantak az angliai Maidstone-ban.
A Magna Carta egy ritka példányára bukkantak az angliai Kent megyei önkormányzat archívumában: a brit történelem egyik legjelentősebb dokumentumának ez a kiadása 1300 körül látott napvilágot, és tartalmazza az erdőkről szóló kiváltságlevelet is.
Utóbbi csak az Oxfordi Egyetem tulajdonában lévő Magna Cartában lelhető fel a világon. Földnélküli János (1167-1216) angol király az akkori Canterbury érsek által megfogalmazott Magna Cartát 1215. június 15-én bocsátotta ki, hogy jogaik írásba foglalásával békét kössön a súlyos adóterheik és a királyi önkény miatt lázadozó főurakkal. Az erdőkhöz való hozzáférésről szóló kiváltságlevelet az ifjú III. Henrik adta ki 1217. november 6-án a Magna Carta kiegészítéseként, megfogalmazva benne a köznép jogait és védelmüket a főúri túlkapásokkal szemben. 1225-ban számos kisebb változást hajtottak végre rajta, és 1297-ben a Magna Cartához csatolták.
A kenti Maidstone archívumában lévő példány ugyan súlyosan sérült és mintegy egyharmada hiányzik, ám szakértők ennek ellenére értékét legalább 10 millió fontra becsülik – olvasható a The Independent brit napilap honlapján.
A ritka dokumentumra, amely Sandwich városának példánya, Mark Bateson könyvtáros talált rá december végén az archívumban, alig két hónappal az előtt, hogy a londoni British Library-ben a minap együtt állították ki a 800 éves Magna Carta négy fennmaradt eredeti példányát.
Nicholas Vincent, a Kelet-Angliai Egyetem professzora, aki a dokumentumot hitelesítette elmondta, az a tény, hogy Sandwich városának is volt egy saját Magna Carta példánya, további bizonyíték arra, hogy a modern alkotmány alapjának tartott jogszabálygyűjteményt jóval szélesebb körben adták ki, mint korábban hitték, és a többi példány is előkerülhet a jövőben.
A világon a Magna Carta 24 fennmaradt példánya volt ismert eddig. A dokumentumot a parlamentáris demokrácia irányába tett egyik első lépésként tartja számon a történetírás.
János nyolcadik gyermekeként 1167-ben született. Születésekor apja, II. Henrik már felosztotta hatalmas birtokait három legidősebb fia, Henrik, Richard és Geoffroy között. Így az utolsóként született fiúnak nem maradt semmi, ezért apja kifigurázva a szituációt Lacklandnek, azaz Földnélkülinek nevezte el. Téves az a nézet, miszerint János azután kapta volna ezt a melléknevet, miután a franciaországi területeket elvesztette.
